HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én azt hittem, hogy a mai vitanap egyik központi kérdése az lesz, hogy mit kell nekünk tenni december 5-e után, ha mondjuk, érvényes és igennel végződő lesz a népszavazás, mert erre nagyon nehéz egyértelmű, adekvát választ adni, és a parlamentnek el kellene gondolkodnia azon, hogy mi lesz a feladata. Az államtitkár úr hozzászólása késztetett engem egy kétpercesre, ugyanis arról beszélt, hogy majd törvényeket kell módosítanunk. Én meg arra szeretném figyelmeztetni az Országgyűlést, hogy nem törvényeket kell módosítanunk, mert ebben a kérdésben, amire válaszolniuk kell a választópolgároknak december 5-én, egyes számot használt a kérdésfeltevő, egy törvényről van szó, és nekünk nem ad mozgásteret, azt az egyetlenegy törvényt kell megtalálnunk, ami kielégíti a kérdésben felvetett problémát. Tehát ez lesz a mi feladatunk. Hogy ez mennyire így van, hadd emlékeztessem önöket arra, hogy amikor a táblabíróságokról vitatkoztunk, ott a többes szám és az egyes szám viszonya volt a vita alapja, és ezen el tudtunk vitatkozgatni legalább egy hónapig, mire végre dűlőre jutottunk.

Tehát én azt hiszem, hogy a mai napnak az is egyik feladata lenne, hogy mondja már meg valamelyik oldal - mert mi itt állunk középen egyébként -, hogy vajon az igeneknek mi lesz az eredménye, vagy mi lesz a nemnek az eredménye. Én azt hiszem, akár igen, akár nem lesz a válasz, az Országgyűlésre semmilyen feladat nem fog hárulni, tudniillik az a törvény, amelyre vonatkozik ez a kérdés, az Alkotmánybíróság által már megsemmisített, viszont nagyon jól elvitatkozunk teljesen fölösleges kérdésekről, de arról, hogy a betegekkel mi lesz, hogy az egészségügyi szolgáltatás színvonala mikor lesz végre európai, a harmadik évezred elejének megfelelő, arról itt még ma rendkívül kevés szó esett.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu