LEZSÁK SÁNDOR (független): Engem meglep, tisztelt Ház, tisztelt elnök úr, ez a csend és ez a visszhangtalanság. Megvallom, nagyon készültem erre a vitára, és úgy gondolom, valóban méltóbb lett volna, ha más körülményeket biztosít erre a tisztelt Ház.

Hadd szóljak egy olyan problémáról, amit akár a hagyományos szociáldemokrata oldalról, akár keresztény oldalról fogalmazunk meg, az a lényege, hogy bizony, individuális, liberális színezetűre sikeredett ez az alkotmány. Ezt a gondot szociáldemokrata oldalról úgy fogalmazzák meg, hogy túlságosan gyengék az alkotmányban a szociális elkötelezettségre vonatkozó cikkelyek, amely gondnak a gyökerét keresztény oldalról a keresztény szolidaritás eszmeiségének a mellőzésében látják.

Ma Franciaországban a legbizonytalanabb az uniós alkotmány elfogadása, ahol a szocialisták alelnöke, a korábbi miniszterelnök, Fabius úr ellenzi az alkotmány ratifikálását. De ellenzi az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának az elnöke is.

Az ellenzők szerint az alkotmány jelenlegi formájában túlságosan neoliberális, és nem biztosít megfelelő szociális védelmet sem a középosztály, sem a náluknál szegényebbek számára.

Az alkotmányt ellenző francia tábor erőssége azért érdekes, mert éppen ez a tábor lehetetlenítette el a hasonló aggályok miatt megszületett, de keresztény oldalról megfogalmazott igények alkotmányban történő szerepeltetését. A két azonos érdekű tábor szembeállítása miatt a nevető harmadik igényei politikai erejüket meghaladóan szerepelnek ebben az alkotmányban.

Meg kell említenem, hogy ez a francia ellenző vélemény a hagyományos szociáldemokrata értékeket képviselő pártok véleménye, mert a baloldali értékeket úgynevezett szociálliberális értékekre felcserélt, azaz liberális célokat szolgáló pártok nem elégedetlenek az alkotmány tartalmával.

Tisztelt Ház! Európát a keresztény hit tett Európává. Ilyen hittételek például a személy méltósága, az emberi élet szentsége, a házasságon alapuló család központi szerepe, az oktatás jelentősége, a saját meggyőződés és a vallás megvallása, az egyének és a csoportok törvényes védelme, mindenki együttműködése a közjó érdekében, a munkavégzés becsülete és a politikai hatalom mint szolgálat. Ezek a hittételek mind visszaköszönnek évszázadokkal ezelőtti törvényeinkből is.

A Konvent vitái során az Európa keresztény szellemi gyökereire történő utalás nem került bele az alkotmány szövegébe.

(22.50)

Eddig mintegy közel másfél millió uniós állampolgár aláírásával is kifejezte igényét az iránt, hogy az európai alkotmány szövegszerűen is utaljon Európa keresztény szellemi gyökereire. Aggodalmuk azt fejezi ki, hogy önmagában az Európai Unió bővülése nem érték, nem lehet öncélú a területben és népességben mérhető mennyiségi növekedés, mert előbb-utóbb elveszítheti európaiságát a megnövekedett államszövetség, amelyben a keresztény szereteten alapuló európai összetartozás érzése is feloldódhat és lassan eltűnhet. Tagjai lehetünk egy amorf tudatú, pillanatnyi gazdasági és politikai érdekek miatt úgy-ahogy összetartó államközösségnek, amelyik az európai keresztény örökség vállalásának a hiányában hosszabb időtávon belül egy kisebb válság hatására is meginoghat és összeomolhat. Az uniós tagállamok egy részében, például Lengyelországban, Olaszországban, Szlovákiában, Litvániában, Írországban, Máltán és Görögországban a politikusok szándéka szerint a ratifikációt kihirdető nemzeti törvényben említik meg a kereszténységet mint követendő európai hagyományt és közös szellemi értéket, ha már az európai alkotmány szövegéből kimaradt az erre történő utalás.

Annak érdekében, hogy mi, magyarok is fenntartás nélkül fogadjuk el az Európai Unió alkotmányát, csatlakoznunk kellene ezen országok eljárásához, és ennek érdekében módosító indítványt nyújtottam be az országgyűlési határozat szövegéhez. Kérem államtitkár urat, hogy fontolják meg ezt a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu