CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésében egyetlen megye munkaerő-piaci helyzetének változásából von le országos következtetést. Sajnos a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adminisztratív adatokat összekeveri a Központi Statisztikai Hivatal mintavételen alapuló becslésével. Olyan munkavállalói rétegek elhelyezkedési gondját kéri számon, amelyek sajnos még a nálunk sokkal fejlettebb, régi európai uniós tagállamokban is komoly társadalmi problémának számítanak, és az önök kormánya sem oldotta meg 1998 és 2002 között. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkre, a pályakezdő fiatalokra vagy az idősebb korosztályhoz tartozó munkavállalókra gondolok.

Elöljáróban még egy dolgot érdemes leszögezni: piacgazdaságban sehol a világon nem a munkaügyi miniszter teremti a munkahelyeket; a munkahelyeket a vállalatok és a vállalkozások teremtik. Ennek elősegítése, feltételeinek biztosítása ugyanakkor természetesen összehangolt kormányzati tevékenységet igényel.

(15.20)

A hazai foglalkoztatás szintje a lassú emelkedés ellenére európai összehasonlításban még mindig alacsonynak számít, ezért a kormány az eddigi foglalkoztatást segítő támogatások és aktív munkaerő-piaci eszközök mellett a keresleti oldal ösztönzését is a foglalkoztatáspolitika kiemelt céljai közé emelte.

Mint ismeretes, 2005-től 50 százalékos társadalombiztosítási járulékcsökkenéshez jutnak azok a munkáltatók, akik pályakezdőket, gyermekgondozási támogatásról visszatérőket és 50 éven felüli tartós munkanélkülieket foglalkoztatnak. Ezenkívül valamennyi, Magyarországon működő cég egymillió forinttal csökkentheti társasági adójának alapját minden olyan munkavállaló után, akivel a dolgozók létszámát növeli, s legalább két évig foglalkoztatja.

A foglalkoztatottság növelésére irányuló törekvéseinket támasztja alá az a tény is, hogy a Munkaerő-piaci Alap e célra szolgáló részéből az utóbbi két évben a 8,4 milliárd forint decentralizált kereten kívül, amely az országos keret 11 százalékát jelentette, további 1,51 milliárd forint, a keretösszeg 20 százalékát kitevő központi munkahelyteremtő támogatást biztosítottunk csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye működő vállalkozásainak. Célzott munkaerő-piaci programokat finanszíroztunk a megyében a hátrányos helyzetűek elhelyezkedésének elősegítésére, a diplomás pályakezdők helyben tartására, likviditási zavarokkal küzdő vállalkozásoknál lévő munkahelyek megőrzésére.

Számos oka van annak, hogy a befektetők az ország keleti régióit egyelőre kevésbé preferálják, így a munkahelyteremtés intenzitása ezeken a területeken mérsékelt ütemű maradt. Megjegyzem, hogy részben az Unióhoz való csatlakozás eredményeként ma Magyarországon több külföldi munkavállaló van jelen, mint korábban, és a határ menti ingázás is növekedést mutat. Ráadásul egyes szakértői becslések szerint a legális foglalkoztatás mellett legalább ugyanolyan mértékű a külföldiek feketefoglalkoztatása is. Ez amellett, hogy csökkenti az adóbevételeket, korlátozza a legális foglalkoztatás növelésének a lehetőségét is, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is így van.

Képviselő úr, válaszom a kérdésére: 2006-ig folyamatosan jönnek létre munkahelyek, ennek eredményeként közel 100 ezer emberrel többnek lesz állása, mint volt 2002 áprilisában. Ha a béreket megnézzük: 2002-höz képest 2006-ban 30 százalékkal többet fog érni mindenkinek a bére.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu