DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 2. pontjához szeretnék hozzászólni, ami az alkotmányos szerződés kisebbségi jogokat érintő részét jelenti.

Itt mi most arra teszünk kísérletet, hogy az alkotmányos szerződésnek azt a részét értelmezzük, ami megemlíti a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét, hogy mi mint Magyar Országgyűlés mit gondolunk erről. Önmagában a tényt helyeslem, hogy a szerződés elfogadása során ezt mi megtesszük.

Mi az, amit mi itt rögzítünk? Azt mondjuk, hogy beleértjük a kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmébe azt, hogy jogaikat közösen is gyakorolhatják. Amikor ezt kimondjuk és itt megállunk, akkor azt tudnunk kell, hogy nem teszünk semmi mást, mint hogy egy olyan elvet rögzítünk, amit a nemzetközi jog már eddig is rögzített, de ez nem a kollektív jog. A magyar joggyakorlat ennél többet mond, mert Magyarország ismeri a kollektív joggyakorlás lehetőségét a kisebbségek esetében. A hazai kisebbségekre vonatkozó joganyag ezt egyértelműen megfogalmazza.

Azt is mondjuk - helyesen -, hogy a diszkriminációmentesség és a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése érdekében történő valamilyen fajta tevőleges magatartás nincs egymással ellentmondásban.

Azt is sürgetjük ebben a 2. pontban, hogy az alkotmányos szerződésbe bekerülő egy tételmondat kapcsán induljon meg a közösségi jogalkotás. Ez is rendben van. Azt kell látnunk, hogy a sokféle tagállam sokféle érdeket képvisel majd ebben az ügyben, ezért ez egy döcögős jogalkotási menetrend lesz, és nem biztos, hogy minden a mi elvárásainknak megfelelően tud alakulni. De azt is tudjuk, hogy az Európai Közösség jogát, az európai jogot nem annyira a tagállamok, az Európai Bizottság - és még sorolhatnék más intézményeket - és más intézmények hozták igazán létre -, hanem az igazi áttörést az Európai Bíróság hozta. Az Európai Unió jogából igazi közösségi jogot az Európai Bíróság tett.

Az Európai Bíróságnak ehhez sokszor még fogódzóra sem volt szüksége, mert olyan területen is jogot alkotott, ami a Közösség szerződésében nem is szerepelt. Hogy ehhez a témához egy közeli területet említsek: hogyan kerül be az emberi jogok jogvédelme a Közösség jogába? Úgy, hogy az Európai Bíróság érzékeli azt, hogy bizonyos tagállamok alkotmánybíróságai - mondjuk, a német alkotmánybíróság - kezdetben nem akarták elfogadni azt, hogy az Európai Közösség joga egy magasabb rangú jog, mint a tagállam joga, érvényesül a tagállam jogában. A német alkotmánybíróság azt mondta, hogy addig, ameddig az Európai Közösség joga nem tartalmazza olyan magas szinten az emberi jogok jogvédelmét, mint amint azt a német alkotmány teszi, addig ő megkérdőjelezi az Európai Közösség Bíróságának azt az állítását, hogy ez magasabb rendű jog, és a tagállamok jogával szemben is érvényesül. Éppen ezért a tagállamok az Európai Bíróság döntéséből adódóan megteremtették a Közösség jogában is az emberi jogok jogvédelmének rendszerét. Az egyik ilyen európai bírósági döntésben az Európai Bíróság arra hivatkozik, hogy többek között azért emeli be az emberi jogi jogvédelmet a Közösség joganyagába, mert ez a tagállamok alkotmányos hagyományának része.

Mondandóm során ide akarok kitérni. Nem elég az, hogy mi szorgalmazzuk egy ilyen kiegészítő megjegyzés sorban, hogy mit gondolunk az Európai Közösség szerződésének erről a mondatáról, ami most bekerül az alkotmányos szerződésbe, hanem a mi saját kisebbségi jogunkat úgy kell alakítanunk, hogy az valamifajta iránymutatásul szolgálhasson egy majdan bekövetkező európai bírósági ítélethez.

Itt utalok a hazai kisebbségi joganyagunk formálódó részére. Fontosnak tartanám azt, hogy akkor, amikor módosítjuk a kisebbségi törvényt, mondjuk, az itt letelepedett európai uniós polgárokra is terjesszük ki a hazai kisebbségi jog hatását. Tehát ne csak azt mondjuk egyszerűen, hogy mi fontosnak gondoljuk azt, hogy a kisebbségi egyének közösen is gyakorolhatják ezeket a jogokat, hanem mutassunk valami olyan nóvumot az Európai Uniónak, amihez később az Európai Bíróság egy döntésében kapcsolódhat.

(19.10)

Én ilyennek tekinteném azt, hogy kiterjesztjük a kisebbségi jog hatását az európai uniós polgárokra, többek között azért is, mert egyébként ezek a polgárok a települési önkormányzati választások során választók és választhatók, ezért vétek lenne kihagyni őket a kisebbségi önkormányzati választásokból. Azt gondolom, ez a szellemiség következik az Európai Unió jogából, és fontos az, hogy Magyarország a saját szabályait úgy alakítsa, hogy - még egyszer mondom - az Európai Bíróságnak fogódzókat adjunk egy olyanfajta jogértelmezéshez, amely a mi érdekeinket szolgálja. Ez fontosabb lenne, mint önmagában az, amit itt most tenni tudunk, de csak azt tudjuk tenni, hogy nyilvánvalóan értelmezzük ezeket a szakaszokat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu