DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az előző megszólalásomat, bevallom, abban a tudatban tettem, hogy a kisebbségekkel foglalkozó módosító indítvány konszenzusos javaslat, és ezt a parlamentben itt lévő politikai pártok támogatják. Nem vettem észre, hogy nincs SZDSZ-es aláíró a módosító indítványon, és Eörsi képviselő úr mondatai ezt meg is erősítették, hogy ezzel a módosító indítvánnyal is fenntartásai vannak. A képviselő úr gyakorlatilag úgy fogalmazott, hogy nem látja értelmét annak, hogy ilyenfajta kiegészítést rögzítsünk a tervezet elfogadása kapcsán.

Az én álláspontom az volt, hogy ennek akkor is van értelme, ha a megfogalmazott mondatok semmiféle nóvumot nem tartalmaznak. Ezek teljesen ártalmatlanok, hiszen csak odáig megy el a kiegészítés, hogy rögzíti azt, hogy a kisebbségekhez tartozó egyének közösen is gyakorolhatják jogaikat.

(20.00)

Márpedig ezt más nemzetközi szabályok is rögzítik. Talán a témához az egyik legközelebb állóan az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye is elmegy idáig. Én éppen azt kifogásolom, hogy miért nem merjük rögzíteni azt akár csak egy ténymegállapítás szintjén, hogy Kelet-Közép-Európa már bekövetkezett csatlakozásával és még néhány ország majdani csatlakozásával bővül azoknak az országoknak a köre az Európai Unión belül, amelyek ennél a saját joguk esetében tovább mennek, és egyértelműen elismerik a kollektív jogokat is. A magyar jog ilyen. Szemérmesen erről hallgatunk, bár ha ezt ide betennénk, ezzel nyomatékot adnánk ilyen szempontból a magyar jognak, és még egyszer mondom, ebből semmi nem következne, csak valami súlyt adnánk annak a mondatnak, amit én itt erőtlennek érzek.

Ennek a kiegészítésnek egyetlen olyan mondata van, ami a ténymegállapítások mellett egy kicsit előremutató, és ez az utolsó bekezdés, amikor azt mondja, vagy azt reméli a Magyar Országgyűlés, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségeket érő hátrányok kiküszöbölésére elindul az európai jogalkotás. Gyakorlatilag ez az egyetlen mondat, ami előremutató. Ez egy felhívás az Európai Uniónak. Ha mást nem teszünk, csak ezt hagyjuk itt meg, mert csak ekörül van konszenzus, akkor is érdemes ezt megfogalmazni.

Nyilvánvalóan az Európai Bizottságban ott van a képviselőnk. Amikor az Európai Tanács, hogy a legrangosabb fórumot mondjam, tanácskozik, ott lesz a magyar kormányfő, a Miniszterek Tanácsában pedig ott vannak a magyar miniszterek. Tehát adottak azok az intézmények és bennük a magyar részvétel, amelyeken keresztül az elsődleges jogra most már hivatkozva elindulhat egy másodlagos jogalkotás.

De én ennél sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy majdan bekövetkező esetekben, mert ilyenek lesznek, az Európai Bíróságot hozzuk helyzetbe. Újra mondom: az Európai Bíróság sokkal progresszívebb, mint bármelyik európai uniós intézmény. Ma sem lenne egységes európai jog, ha az Európai Bíróság nem hozta volna létre ezt az európai jogot; hogy csak egy dologra hivatkozzak: amikor döntéseiben, mondjuk, a közvetlen hatály elvét kimondta, és ez utána lett kodifikálva az Európai Közösség szerződésében.

Tehát, amellett, hogy mi ezeket a kiegészítéseket rögzítjük - és én ezt fontosnak tartom, hogy rögzítsük -, itt szeretnék utalni arra, hogy akkor, amikor a kisebbségi törvény, a hazai kisebbségekre vonatkozó törvény elénk kerül, abban egyetlen nóvumot fogalmazhatunk meg. Ez pedig az, hogy a törvény hatályát kiterjesztjük azokra az uniós polgárokra, amely uniós polgárok Magyarországon életvitelszerűen itt élnek köztünk; mondjuk, arra a német állampolgárra, aki Baranya egy kis településén él, és a baranyai német közösségnek része. Ezt azért említem meg, mert ezt ma a kormány elfogadja, ezt ma a parlamenti pártok elfogadják, és éppen az én pártom nem fogadja el ezt az álláspontot, amit még tegnap nem kérdőjelezett meg.

Tehát, önmagunknak is mondom, hogy a hazai jogot akarjuk olyanná tenni, ami alapján majd mi azt tudjuk mondani Európa intézményeinek, az európai fejlettebb világnak, az Európai Bíróságnak legyen fogódzója, hogy lám, ha a kollektív joggyakorlás lehetősége egy tagállamban így tud működni, akkor ez elméletileg működhet egy másik tagállamban is. Ha megnézik egyszer a képviselőtársaim az Európai Bíróság esetjogát, azt fogják látni, hogy ennél kisebb fogódzó is elég az Európai Bíróságnak ahhoz, hogy merészen továbbvigye az európai jogot.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu