DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A most, ma újra megnyitott általános vitában, úgy érzem, két kérdés az, amire ki kell térni: az egyik a költségvetéssel összefüggő kérdések; a másik a tartalmi kérdések.

Azért említettem elsőként a költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket, mert itt nyilvánvalóan félreértésekről van szó, amit részben megértek, hiszen a felszólaló képviselők nem gazdaságpolitikával foglalkoznak a frakciójukon belül, hanem külpolitikával, nemzetpolitikával, és ezért nyilván nem járatosak annyira az államháztartási törvényben. Ez azért fontos, mert maga ez az alap egyértelműen az államháztartási törvénynek megfelelően megnyíló olyan pénzügyi alapot jelent, amely megadja a keretét annak, hogy a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulásának az anyagi kereteit is segítsen megteremteni, ehhez segítsen hozzájárulni. Tehát ezért itt a törvényben szabályozni kell az alapnak a működését, szabályozni kell az alap forrásait, és szabályozni kell az ezzel összefüggő államháztartási kapcsolatokat.

Ezenfelül itt elhangzott néhány olyan megjegyzés, ami nyilvánvalóan tájékozatlanságra utal. Az egyik az - ahogy ez már az általános vita korábbi szakaszában is elhangzott, hozzászólók részéről is, részemről is -, hogy itt nem arról van szó, hogy átcsoportosítjuk a határon túli magyarságnak szánt forrásokat, hanem ez egy többletforrás. Ez egy többletforrás, amely az eddigieken felül áll rendelkezésre.

A másik dolog, ami ehhez tartozik, hogy az alap szabályozása a transzparencia elvére épül. És én azt gondolom, nem az a lényeg, hogy az Országgyűlésnek beszámoljon az alapot kezelő miniszter, habár nem emlékszem rá, hogy más alapoknál ez szokás lenne az Országgyűlésben, bár természetesen nem is zárja ki ezt a lehetőséget, hanem az a lényeg, hogy transzparens legyen a működése, és mi erre koncentrálunk.

A másik kérdés a tartalmi kérdésekre vonatkozik, azokra, amelyek a nemzetpolitikai törekvések, a kormány nemzetpolitikai törekvéseinek a céljait szolgálják. Itt engem egy kicsit meglep, bevallom, ahogy most is elhangzott ma már többször, most a vitában is, hogy hogyan lehet utólag átértelmezni a népszavazást.

Itt Nagy Gábor Tamás képviselő úr volt szíves azt mondani, hogy a népszavazás nem lett ügydöntő népszavazás. Azt gondolom, hogy közjogilag ez nem járható út, hogy utólag minősítjük; az egy ügydöntő népszavazás volt, nem volt eredményes. Mint ahogy tegnap az önök pártelnöke úgy fogalmazott, hogy nem volt érvényes - illetve azt mondta, hogy érvényes volt a népszavazás. Ezt nem mondjuk, hogy érvényes volt, vagy nem volt érvényes, nincs ilyen érvényességi küszöb; eredményességi küszöb van, és nem volt eredményes.

Azt gondolom, hogy amit önök most megfogalmaztak, hogy mi az, amit a kormány önök szerint nem megfelelően teljesít, az ügydöntő népszavazás nem igazolta vissza az önök törekvéseit. Azt gondolom, hogy utólag is meg lehet állapítani, hogy bizony felelőtlen volt ennek a népszavazásnak a kierőszakolása. (Dr. Kosztolányi Dénes: Köszönjük szépen! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez egy pénzügyi szakkérdés!) És azt gondolom, hogy sokkal helyesebb, hogyha a felelős hazafiság elvénél maradunk. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Tehát azt gondolom, hogy amikor azt vizsgáljuk (Dr. Kosztolányi Dénes: Hitetlen Tamás!), hogy milyen módon segíti ez a Szülőföld Alap a szülőföldön való maradást, akkor bizony ebből kell kiindulni. És azt gondolom, hogy itt az az elv, amit itt megfogalmaztunk, többek között az identitás erősítése, az azonosságtudat erősítése, a szülőföldön való boldogulás segítése, akár a kulturális, akár az oktatási támogatás, akár pedig a gazdasági életben való boldogulás, nagyon lényeges elemek. Ehhez szeretnénk is a továbbiakban ragaszkodni.

Felmerül az a kérdés - és azt gondolom, hogy ez valóban jogos kérdés -, hogy a határon túli magyarság képviselőinek a bevonása hogyan történhet, hogyan lehet konzultálni velük. Én azt gondolom, hogy itt nem is az alap struktúrájának a kialakítása a legfontosabb számunkra, habár nyilván ennek is van szerepe, mert, ahogy ezt mondtam, ez egy államháztartási kérdés elsősorban, költségvetési kérdés, az a lényeg, hogy az alap forrásainak az elosztásába hogyan lehet beleszólásuk, és ebben - mint ahogy nyilván olvasták a törvényjavaslatban - szerepel az, hogy a kuratórium tagjainak a kijelölésében fontos szerepük van. Tehát én azt gondolom, hogy ez garancia arra, hogy ezt az alapot működtető kuratórium megfelelően járhasson el, ezért én azt gondolom, hogy ez megfelelő keretet ad. Értelemszerűen, ha olyan módosító javaslatot látunk, amely ezzel kapcsolatosan még elősegíti az alap megfelelő működését, akkor természetesen ezt megfontoljuk.

Én azt gondolom, hogy itt nem a kinevező személye a lényeg, és most azt mondani mindennél, hogy ha a köztársasági elnök nevezi ki, akkor ez megfelelő, ha a miniszterelnök nevezi ki, az nem megfelelő; ez megint abba a szokásos politikai vitába hajszol bennünket, aminek, azt gondolom, semmi értelme, és a tegnapi népszavazás elég világosan mutatta ennek a kudarcát. Tehát ezért én azt gondolom, hogy helyesebb lenne, ha ezt megfontolnák. Tulajdonképpen én ezeket szerettem volna még reakcióként mondani. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget.

Forrás: parlament.hu