DR. KELEMEN ANDRÁS (független): Elnök asszony, köszönöm a szót. A nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó, H/12631/5. számú módosító javaslattal szeretnék foglalkozni.

Tisztelt Ház! Az európai alkotmányozási munkálatokat végigkísérte az a magyar erőfeszítés, hogy az alkotmányos szerződésbe bekerülhessen a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét meghatározó szövegrész. Ennek fő terepéül kínálkozott az Európa jövőjéről szóló Konvent, amelynek abban a munkacsoportjában, amely az EU Alapvető Jogok Chartájának az alapszerződések részévé tételével és az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozás kérdésével foglalkozott, magam is előterjesztettem olyan javaslatot, amely a nemzeti kisebbségek védelmét támogató koppenhágai kritériumokat be kívánta emelni a közösségi jogba. Az alapjogi charta ugyanis nem határoz meg kisebbségi jogokat, csupán a kisebbséghez tartozó személyre vonatkozó meg nem különböztetés, nondiszkrimináció elvét hangoztatja. Az Európa Tanácsban pedig javasoltam, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezményét és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját vonjuk be a formálódó okmányszövegbe.

Országgyűlési pártjaink és a kormány együttes erőfeszítésével nyitottunk ugyan egy ajtórést az alkotmányos szerződésben a kisebbségek egyenjogúsítása felé, de ezen a téren előrelépést csak folyamatos, szívós munkával, szövetségesek megtalálásával és további közös erőfeszítéssel lehet tenni. Ugyanakkor a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdése a jövő európai biztonságának egyik záloga, hiszen Európában százmilliónyi embert érint.

A tegnapi népszavazás ténye is azt mutatja, hogy ha a politika nem keres megoldásokat, vagy hagyja elakadni azokat, a kérdés akkor is utat tör, mert nem söpörhető szőnyeg alá. A státustörvényt ki lehetett csontozni, de ez a lépés egyenesen vezetett a kettős állampolgárság követeléséhez, és a kampányban már azt láthattuk, hogy a teljes körűvé tehető magyar állampolgárság ellen érvelők sem tehettek más, mint visszatértek a státustörvény eredeti lényegéhez, és maguk kezdték el hangoztatni a nemzetegység fontosságát és a szülőföldön való megmaradás megsegítésének újabb, hatékony eszközeire irányuló igényt.

A gondolat tehát él, mert Trianon, mármint ami Trianonból következik, nem csupán történeti fogalom, hanem napjaink valósága, és nemzetegyesítésről csak akkor beszélhetünk, ha olyan területek magyarságának állapotát is megszilárdítjuk, melyek sajnos nem várományosok az EU-tagságra.

Éppen ezért tartom fontosnak, és tartja fontosnak a Nemzeti Fórum, hogy a kormánypártok minden alkalmat megragadjanak a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elérése és rögzítése felé. Bár a kormány elutasította azt a javaslatot, hogy a nemzeti kisebbségek érdekében záradékot csatoljon be az európai alkotmányos szerződéshez, most itt a lehetőség arra, hogy legalább országgyűlési határozatunkban adjunk a kérdés súlyának megfelelő értelmezést. Ezzel a tegnapi népszavazás kétarcú eredménye után vigasztaló, erősítő üzenetet küldhetünk a csalódott, határainkon túli magyaroknak.

Kérem tehát, hogy a belpolitikai célú vitákat félretéve legalább az alkotmányos szerződés megerősítésének alkalmát használjuk fel, és fogadja el a Ház a H/12631/5. módosító javaslatot, mely hangot ad a nemzeti kisebbségek védelmének, és elősegíti az ebben a tárgyban meginduló közösségi jogalkotást.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu