NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én is ehhez a kisebbségi vonatkozású módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. Jelentős dolognak ítéljük mindannyian, hogy a kisebbséghez tartozó személyek jogairól az európai alkotmány említést tesz. Azért tartjuk fontosnak ugyanakkor a módosító javaslatunkat, mert fontosnak tartunk néhány jogelvet tisztázni. Először is azt, hogy a diszkrimináció tilalma, ami egy általánosan elfogadott kisebbségi jogelv, nem jelenti azt, hogy a pozitív diszkriminációra, pozitív intézkedésekre vagy az affirmative action amerikai kifejezéssel jelölt intézkedés lehetőségére ne lenne mód.

(18.50)

Másodszor: szükségesnek tartjuk azt az elvet rögzíteni, hogy a kisebbséghez tartozó személyek jogai kiterjednek a közösségben gyakorolható jogokra is, tehát a kollektív jogokra is, hiszen közösségben lehet csak a kisebbségi nyelvet használni; kisebb közösségben lehet csak az anyanyelvi oktatással élni; közösségben lehet csak önkormányzatokat létrehozni.

Harmadsorban fontosnak tartjuk rögzíteni azt, hogy a kisebbséghez tartozó személyek között megkülönböztetett jelentősége van a hagyományos nemzeti kisebbségeknek mint egy egészen sajátos problémát hordozó jelenségcsoportnak.

Mi egyoldalú nyilatkozatot szerettünk volna csatolni a római aláíráskor elfogadott dokumentumhoz; örültünk volna, ha ezzel kapcsolatban meg tudunk állapodni a kormányzattal, illetőleg a pártokkal. Eleinte volt szándék erre, aztán ez a szándék átalakult - így jutottunk el, hátráltunk a mostani országgyűlési nyilatkozatig. De azt hiszem, ez is fontos, hogy itt most együttesen tud a Fidesz, illetőleg a Szocialista Párt támogatni egy ilyen módosító javaslatot. Hiszen már az alkotmányos cikkely megalkotása során is működött egyfajta együttműködés a parlamenti pártok között, így az alkotmányos passzus közös eredményünk.

Akkortájt, amikor nincsenek közös eredményeink nemzetpolitikai téren, csak az a fajta hisztérikus hangvétel, amit ma is hallhattunk a napirend előtti vitában, akkor, azt hiszem, fontos konstatálni, hogy vannak azért kisebbségi nemzetpolitikai területen is szerény eredmények.

Jelezném, hogy az egyoldalú nyilatkozat gondolatát támogatták a határon túli magyar vezetők is nyilatkozatban. Hangsúlyozom, most nem erről döntünk, hanem a Magyar Országgyűlés határozatáról, de értelemszerűen akkor ezt is támogatják a határon túli vezetők; Markó Béla, Bugár Béla, Kasza József, Ágoston András írásban fejtette ki az egyetértő véleményét. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a módosító javaslatnak is talán az a lényege, hogy további szívós erőfeszítésre lesz szükség, ha az Európai Unióban érvényt akarunk szerezni a kisebbségi jogvédelemnek.

Az alkotmányos passzus jelentősége kettős, és azt hiszem, nem érdemes ezen vitatkoznunk, hogy melyik az erőteljesebb. Ezt a vitát egyébként annak idején lefolytattuk, amikor megfogalmazódott ez az alkotmányos passzus. Kis lépés ugyan az alkotmányos szerződésben ez a mondat, mert rendkívül óvatos, és rendkívül lekerekített mondatról van szó. Ugyanakkor, noha kicsi, de jelentős lépés; különösen az első lépések szoktak jelentősek lenni, mert mód van arra, hogy erre a passzusra - akár bírósági esetjoggal, akár normaalkotással - fokozatosan, lépésről lépésre ráépülhessen egy európai kisebbségvédelmi rendszer.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a magyar diplomácia tegye világossá, hogy mi nem végállomásnak tekintjük az alkotmányos szerződésben a kisebbségi passzust, hanem az első lépésnek egy európai kisebbségvédelmi rendszer kialakítása irányába.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu