DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/12678. számú törvényjavaslat a hivatásos állományúak vonatkozásában hat fontos törvény módosítását tartalmazza. A benyújtó részben az Alkotmánybíróság határozataival, részben pedig a szakszervezetekkel való megállapodással indokolta a törvényjavaslat ilyen formában, ilyen tartalommal történő benyújtását.

Ha visszatekintünk a szocialista-szabad demokrata kormány 2002. május 27-i hivatalba lépésére, akkor azt látjuk, ha a tényeket vesszük figyelembe, hogy a Hszt.-t 14. alkalommal javasolja módosítani a kormány. Úgy gondolom, ez a szám önmagában is riasztó, hogy egy ilyen alapvető törvényt, ami a hivatásos állományúak szolgálati viszonyait meghatározza, rövid két és fél év alatt - persze arról, hogy ez a két és fél év rövid vagy hosszú, külön lehetne beszélni - 14. alkalommal javasolja a kormány módosítani.

Ez a tény megítélésünk szerint önmagában bizonyítja, hogy átfogó szemlélet helyett és az ígéretek teljesítése helyett, ami a hivatásos állomány tekintetében elég bőven hangzott el 2002 tavaszán a kampányban, illetőleg azt követően is... - tehát az ígéretek teljesítése elmaradt, ennek a következtében állt elő ez a kapkodás és ez a túlzott törvénykezés, még egyszer mondom, ami 14 módosítást jelenti a Hszt. vonatkozásában. Ez a törvénycsomag kétharmados többséggel elfogadandó szabályokat is tartalmaz, és államtitkár úr utalt rá, hogy négypárti egyeztetés volt ebben. Mi ezt üdvözöljük, különös tekintettel arra, hogy ezt a Fidesz kezdeményezte, arra is tekintettel, hogy ez egy olyan fontos törvényjavaslat, aminek az elfogadásához kormányon és ellenzékben egyaránt fontos érdek fűződik.

(17.00)

Azt sajnálom egyrészt, hogy csak most nyújtotta be a kormány, annak ellenére, hogy a Belügyminisztériumnak kiváló közjogi törvény-előkészítő apparátusa van; sajnálom, hogy a Belügyminisztérium politikai vezetése - talán a kormányváltás következtében, talán egyéb okból, nem tudjuk - nem tartotta fontosnak, hogy kellő időben benyújtsa ezeket a törvényeket. Hiszen ha visszagondolunk, 2004. március 1-jén hozta meg a döntéseit az Alkotmánybíróság. Úgy gondolom, kellő idő állt volna rendelkezésre ahhoz, hogy az egyébként előkészített törvényjavaslatokat egyrészt négypárti egyeztetésre bocsássa, másrészt pedig kellő időben a parlament elé terjessze, annál is inkább, mert akkor nem kellene sürgősséggel tárgyalni, nem kellene ez az erőltetett menet, hiszen így a tévedés veszélye jobban fennáll. Elég súlyos kérdések kerülnek ezekben a törvényekben szabályozásra.

Ami a törvényjavaslat normaszövegét illeti, a mai egyeztetésen az 1. § vonatkozásában vetettük fel, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsokságokon működnek más, egymástól független szakszervezetek is, ezért a keletkezett szabadidő-kedvezmény összevonása sértheti más szakszervezetek jogosultságát. Ezért ezt a megoldást, úgy, ahogy a négypártin elmondtuk, itt is megerősítjük, hogy nem tudjuk támogatni.

A törvényjavaslat 2., 3., 4., 8. és 9. §-ai eddigi joghézagok megszüntetésére, a Hszt. kiegészítéseire irányulnak. A 10. § a területi és a központi szervek személyi állománya vonatkozásában az illetménykiegészítést rendezi. Úgy gondolom, hogy itt egy gondolat erejéig mindenképpen meg kell állni. Több mint három éve nem emelkedett az illetményalap. Helyesnek tartanánk, ha a hivatásos állomány illetményét nem az illetménykiegészítésekkel, a különböző pótlékokkal szabályozná a kormány, és az inflációt ugyan el nem érő módon, de valamilyen módon azért mégis megpróbálja emelni. Megítélésünk szerint ennek a mértéke nem fogadható el, hanem sokkal helyesebb lenne, ha ezek helyett a pótlékok helyett vagy a kiegészítések helyett az illetményalapot emelné, ami a köztisztviselői szféra vonatkozásában a Ktv.-ben van meghatározva. Erre vonatkozóan én magam is nyújtottam be most is futó törvénymódosítást, amely 40 ezer forintban javasolja megállapítani a köztisztviselői illetményalapot. Úgy gondolom, fontos lenne, ha ebben a kérdésben előbbre tudnánk jutni.

A 11-17. § a beterjesztett törvényjavaslat vonatkozásában a fegyelmi eljárás szabályait és a határidőket módosítja, a hatályos szabálysértési jogszabályokhoz igazítva.

A következőkben arra szeretnék kitérni, hogy a belügyminiszter év elején hozott döntéseket, illetőleg utasításokat, amelyek a rendőri szervezet átszervezésére vonatkoztak. Ez jelentős bizonytalanságokat okozott a tapasztalatok szerint az állomány körében. Nagyon sok jól képzett, 25 éves szolgálati viszonnyal rendelkező, hivatásos állományú hagyta el a pályát, számuk a több száz főt meghaladja. Ezt nemkívánatosnak és helytelennek tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy pontosan a legjobban képzett, a legjobb tapasztalatokkal rendelkező, a legjobb erőben, a legjobb korban lévő hivatásosok hagyják el a testületet. Ez egy olyan tendencia, amit mindenképpen meg kell állítani. Ha ez a törvénykezés hozzájárul ehhez, akkor azt gondolom, ez is egy fontos lépés, de nyilvánvaló, hogy egyrészt az át nem gondolt átszervezések, másrészt pedig az illetmények kellő módon való meghatározása nagyban hozzájárulhat ehhez.

Utalni kell arra, hogy év közben nyilvánosságot látott az úgynevezett egységes közszolgálati törvény koncepciója, amely olyan szándékokat tükrözött, hogy a hivatásos állományúak korábbi kedvezményeit szándékozott jelentős mértékben megnyirbálni. Ez rossz visszhangot keltett a hivatásos állomány körében. Úgy gondolom, hogy ennek a bizonytalanságnak a megszüntetése fontos közérdek. Ezért támogatjuk, hogy a szolgálati nyugdíj megállapítása 25 év tényleges szolgálati év megszerzése esetén a javaslatban meghatározottak szerint történjen meg. Bízunk abban, hogy ez az új rendelkezés megszünteti a kormány által teremtett bizonytalanságot, és jelentős mértékben fékezi majd a 45-50 éves korosztály szervezetelhagyási szándékát.

A törvényjavaslat 20. §-a a munkajogi jogviták alanyait pontosítva határozza meg - eddig ez a hatályos jogszabályokban nem volt rögzítve.

Egyetértünk a budapesti rendőrfőkapitány és a fővárosi tűzoltóparancsnok beosztási illetményének a korábbiakhoz képest kedvezőbb meghatározásával. Az új szabályozás az érintetteket a főosztályvezető és az országos parancsnok közé emeli.

A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának hatáskörét és lehetőségeit jelentős mértékben bővíti ez a törvényjavaslat, a 26., 27. és 28. §-ok vonatkozásában új szabályokat tartalmaz. Gondolom, hogy itt meg kell állni egy pillanatra. A mai négypárti egyeztetésen is kifejeztük ezzel kapcsolatban az aggályainkat, elmondtuk a javaslatainkat. Egyetértünk azzal, hogy a rendőri korrupció visszaszorítása érdekében kapjon az RSZVSZ új lehetőséget. De nyilvánvaló, hogy ezeket garanciális elemekkel kell körülbástyázni, hogy csak ennek a célnak az elérése érdekében kapjon többletjogosítványokat a szervezet, hogy ne lehessen még véletlenül se kihasználni azt, hogy az ellenőrzöttel egy háztartásban élők, valamint a közeli hozzátartozók és környezetük vonatkozásában a biztonsági ellenőrzés olyan személyekre is kiterjedjen vagy kiterjesszék, akiknek semmi közük nincs a hivatásos állományhoz, semmi közük nincs a korrupcióhoz; ami esetleg nemkívánatos lehetőségekhez juttatná a belügyminisztert, aki irányítja az RSZVSZ-t vagy esetleg a miniszterelnököt, aki meg a belügyminiszter útján irányítja ezt a szervezetet. Tehát fontosnak tartjuk ezeket a garanciális szabályokat, mert nem lenne szerencsés, ha olyan jogosítványokat kapna ez a szervezet, amelyeknek a korrupció visszaszorításához semmi köze, és nincsen gyakorlatilag olyan érdek, ami ezt indokolná. Nemcsak az ellenőrzésre vonatkozik ez, hanem az adatok kezelésére is, hiszen ez egy újabb lehetőséget jelent a szervezetnek.

Garanciális elemnek tekintjük, hogy a biztonsági ellenőrzés végrehajtását tartalmazó kormányrendelet tervezetét a belügyminiszter annak elfogadása előtt a rendészeti bizottság részére megtárgyalásra mutassa be.

Úgy gondoljuk, hogy a korrupció - úgy, ahogy az előbb is elmondtam - visszaszorításának vannak szervezeti feltételei, vannak személyi feltételei, vannak egyéb feltételei, például a megfelelő illetmény. Illetőleg fontosnak tartanánk azt is, ha az RSZVSZ-re, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára vonatkozó szabályokat, amelyek most elszórtan több jogszabályhelyen, különböző jogszabályi formában jelennek meg, egységes kétharmados törvényben fogadná el a parlament. Úgy gondolom, hogy ennek garanciális jelentősége lenne.

A rendőrök, határőrök lőfegyverhasználatának szabályait már korábban helyes lett volna beterjeszteni. Úgy gondoljuk, hogy március óta semmi nem indokolja, hogy miért nem került ez a Ház elé. Akkor is támogattuk volna, mint ahogy az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően most is tudjuk ezt támogatni, ugyanígy az idegenrendészetet érintő szabályokat is.

A fentiekből is kitűnik talán, hogy jobb előkészítéssel, kellő időben benyújtva, a szükséges négypárti egyeztetést az előkészítés szakaszában lefolytatva precízebb törvényjavaslatot lehetett volna készíteni. Az ennek elmaradásából eredő felelősséget a kormány viseli, a következményeket pedig, sajnos attól tartok, valamennyien. Fontos, hogy módosító indítványokkal - akár a mai egyeztetésen körvonalazódott bizottsági módosításokkal is - elfogadhatóvá tegyük a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu