DR. BAKONYI TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Elnök Úr! A parlamentben az elmúlt időszakban több alkalommal is lefolytattunk vitát, ami egyértelművé tette számomra, hogy vannak olyan esetek, amikor a szakmai hozzáértés győzedelmeskedik a politikai nézetek és a szembenállás felett. Itt az önkormányzatok érdekében ez történt.

Amint azt már korábban elmondtam, az új közbeszerzési törvény hatálybalépése előtt már jelezték az önkormányzatok, hogy a törvényben egyértelművé kell tenni, hogy a jogszabályban meghatározott, közfeladatok ellátására alapított, az EU-normák szerint közjogi intézménynek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapítók között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá.

Ez ügyben több beadvány is született mind részünkről, Gy. Németh Erzsébet asszony részéről és jómagam részéről, mind a Fővárosi Önkormányzat részéről. Az idő előrehaladtával - itt az áprilistól napjainkig terjedő időszakról van szó - a szakmai és uniós egyeztetések, konzultációk során formálódott álláspontokat is hasznosítva alakult ki a most reményeim szerint elfogadásra kerülő törvénymódosítás.

Az alaphelyzet röviden: szemben a korábbi közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti szabályozással, az új közbeszerzési törvény szerint a törvény kiterjed a közfeladatot, közszolgáltatást ellátó szervezet és alapítója - állam vagy önkormányzat - közötti jogviszonyra. Azonban a közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései nem mondják ki kétséget kizáróan, hogy a törvény előírásait az önkormányzatok által például az önkormányzati törvény alapján kötelezően ellátandó feladatokra vonatkozó beszerzésekre nem kell alkalmazni a fenti két szereplő között. Ez a jogalkalmazás során jogbizonytalanságot okozhat, illetve már okozott is. Eddig csaknem kötelező erejű jogértelmezések láttak napvilágot, ez pedig nem felel meg a jogbiztonság alapvető követelményének, tekintettel arra, hogy kötelező erő hiányában csupán az eseti jogalkalmazótól függ, figyelembe veszi-e az adott értelmezést. A törvénymódosítás célja, hogy tiszta és egyértelmű helyzetet teremtsen.

A 2. § (1) bekezdését érintő módosítás összefügg a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések és az ajánlatkérők körének meghatározásával, a 22. § 1. i) pontjának módosításával pedig az uniós terminológiában használatos közjogi intézmény - lásd például a 2004.18/EC. közbeszerzési irányelv - és a hazai terminológiában annak megfelelő, meghonosodott és elfogadott közvállalkozás fogalma közti összhangot tudjuk megteremteni.

A két összefüggő módosítással álláspontunk szerint egyértelművé lehet tenni, hogy a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátására alapított, az EU-normák szerint közjogi intézménynek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapító között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, csupán abban az esetben, ha a közszereplő kifejezetten úgy dönt. Lehetőséget kívánunk nyújtani az önkormányzatoknak arra, hogy maguk döntsék el, milyen formában, intézményi keretek között kívánják közszolgáltatásaikat ellátni vagy elláttatni. Véleményünk szerint így orvosolhatóak a törvény jelenlegi szövegéből fakadó értelmezési bizonytalanságok.

Mivel a beadott törvénymódosítás sem a hazai, sem az uniós szabályokkal nem ellentétes, így minden szinten képes orvosolni, kiküszöbölni a jogértelmezési bizonytalanságokat az egységes állami és önkormányzati jogalkalmazás érdekében.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu