DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló új törvény, új kódex az elmúlt időszakban az országgyűlési vitában is és másutt is a szakma és a politika érdeklődésének középpontjába került. Nem véletlen, hiszen egy 1957 óta meglevő törvényt fog kiváltani majd ez az új kódex, amely ügyfélbarát nézőpontból fogalmazza meg és fogalmazza újra az állampolgárok és a közigazgatás kapcsolatát, és egyben megteremti az európai uniós csatlakozással megnövekvő külföldi ügyfelek számára is a szakszerű, az Európai Unióval összhangban álló, úgymond EU-konform ügyintézés lehetőségét is.

Azt, hogy ezt az Országgyűlés is egy fontos törvénynek tekintette, mutatja a benyújtott módosító indítványok száma is, hiszen 122 módosító és több mint 40 kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be képviselőtársaink a törvényhez.

A módosító javaslatok közül a kormány támogatta azokat a javaslatokat, amelyek a törvényt pontosabbá, szakszerűbbé teszik, és a jogalkalmazók számára is egyértelműbb megfogalmazást nyújtanak. A teljesség igénye nélkül csak fölsorolok néhány területet. Ilyenek voltak a nyelvhasználati szabályokat, a hatósági tanú tevékenységét pontosító módosító indítványok, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos indítvány, a törvény hatályát, a soron kívüli ügyintézés eseteit szabályozó és a kizárással kapcsolatos szabályok is. De ugyancsak voltak módosító indítványok, amelyeket a kormány támogatott, amelyek az igazolási kérelemre, az iratbetekintésre vonatkozó módosító javaslatokat tartalmazták.

Nem támogatta ugyanakkor a kormány azokat a módosító indítványokat, amelyek a szabályozási alapkoncepcióval ellentétesek. Mint ahogy az előbb is elmondtam már, és a törvény parlamenti vitájában is nagy hangsúlyt fordítottunk arra, hogy kiderüljön, hogy ez a törvény egy ügyfélbarát jellegű törvény, amely azt a nézőpontot helyezi előtérbe, hogy az ügyfelek, amikor elmennek egy hatósághoz, egy hivatalba, akkor az ő érdekeiknek megfelelően ügyfélbarát módon szolgálják ki őket, és az eljárási törvénynek arra kell törekednie, hogy terheket vegyen le az ügyfelek válláról, hogy kevesebb bürokráciával találkozzanak, és úgymond a hivatal végezze el azt a munkát, amelynek egy részét eddig az ügyfeleknek kellett.

Mindezek figyelembevételével megoldható tehát az a feladat, hogy az egyes eljárási tevékenység során az ügyfeleket mentesítsük az alól, hogy az idejüket, energiájukat ilyen hivatali eljárásokra fordítsák. Ilyen például az, hogy a szakhatósági állásfoglalásokat az ügyfelek számára maga a hatóság fogja beszerezni, vagy egyes adatokat, nyilvántartásból információkat, ami után eddig az ügyfeleknek kellett járni, most majd a hatóság, a hivatal fogja ezt megtenni.

Kétségtelen, hogy ez az állampolgárok szempontjából rendkívül kedvező új törvény, új jogszabály az államigazgatásban dolgozó szakemberek számára nagyobb terhet jelent, de nem megoldhatatlanul nagyobb terhet. A felkészítés során erre nagy hangsúlyt fogunk fordítani.

Tisztelt Országgyűlés! Több módosító javaslat érkezett egy új jogintézményt illetően, az úgynevezett hatósági közvetítő és a hatósági szerződés jogintézményét illetően. Többen javasolták, hogy ezt hagyjuk el az eljárásból. Ugyanakkor a demokratikus jogállamok közigazgatási gyakorlatában egyre inkább elterjedt az a forma, az a közös problémamegoldás, amikor az ügyfél és a hatóság együtt keresnek optimális megoldást, valamilyen optimális megoldási lehetőséget közigazgatási ügyben.

(17.50)

Ez a megállapodás úgynevezett hatósági szerződésben ölt testet. Azt bizonyítják a külföldi példák, hogy a kölcsönös előnyökre épülő közigazgatási szerződéssel gyakran többet lehet elérni, mint amennyit a hatósági határozattal ki lehet kényszeríteni.

Meggyőződésem tehát az, és meggyőződése a kormánynak az, hogy ezt az eljárást, ezt az új gyakorlatot be kell vezetni, és be lehet úgy vezetni, hogy mind a hatóságok törvényes eljárása és a közérdek, mind az egyes ügyfelek szempontjai is optimálisan érvényesüljenek az eljárásban.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény hatályba léptetésével kapcsolatban is több módosító indítvány érkezett, és kétségtelen az, hogy alaposan kellett mérlegelnünk, hogy a törvény a hatálybalépésig ellátandó feladatok elvégzését milyen ütemezésben és hogyan tudja ellátni.

Az eljárási törvény hatálybalépéséig el kell végezni a különös eljárási jogszabályok felülvizsgálatát, és azt összhangba kell hozni az új eljárási szabályokkal. Ezeket a jogszabály-alkotási feladatokat a kormány már ütemezte, amelynek alapján a szükséges törvénymódosítási javaslatokat a tavaszi ülésszakon benyújtjuk az Országgyűlésnek. A kormányrendeleti és miniszteri szintű jogszabályok kihirdetése májusban történik meg ezen ütemezés szerint.

A támogatási javaslatnál a kormány a köztisztviselők felkészítésének lehetőségét is megvizsgálta, a felkészítő tananyagok kidolgozása már elkezdődött. Az eljárásjogi szabályozás törvényi rendelkezései a közigazgatási alap- és szakvizsga tananyagába bekerülnek. Az alap- és szakvizsgára felkészítő és az év elején induló tanfolyamok már tartalmazni fogják az új általános eljárási szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az Országgyűlés legjobb belátása szerint szavazzon a módosító indítványokról.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu