DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kékkői Zoltán képviselő úr által fölvetett kérdések bennem is éltek, különösen, amikor a költségvetési bizottság tagjaként hozzánk került, és ott én különösen kérdeztem, kétszer is rákérdeztem, mi is a kormányálláspont. A jelen lévő gentleman mondta, hogy van tárcaálláspont, van tárcaelgondolás. Nem is tudom, hogy ott is az álláspont szót képviselte-e, de az Országgyűlés a kormánnyal működik, és nyilván a kormányálláspontra kíváncsi. Szóval, ez nem létezett, és valahogyan bizonyára nem cselekedtek a bizottságok a Házszabály ellenére, amikor bólintottunk, de jelentem az Országgyűlésnek, hogy bennem ilyen nyugtalanság, aggodalom akkor is létezett.

Amit most itt hallok, ez nem csillapítja, hanem talán még inkább táplálja a nyugtalanságomat. Ugyanis én azt reméltem, hogy mi a költségvetési bizottságban a költségvetés szempontjából nézzük, de ennek az Országgyűlésnek van egy agrárbizottsága és más tudós emberek, akik nyilván ennek a végére járnak, és megosztják majd velünk mindazokat a laza szempontokat, amelyek egyáltalán vannak.

Továbbmegyek, tisztelt Országgyűlés: én azt hiányolom az egészben - és sajnálom, hogy hiányolom, vagy talán nem fejeződik ki -, hogy a támogatás kritériuma és procedúrája nincs kifejezve úgy, ahogyan sokan szeretnénk hallani. Miért is van támogatás? Itt ez az alapkérdés.

Támogatás azért van, hogy a hatásfokot emelje és a méltányosságot szolgálja. Ez a két kritérium van. Bárki más mondhat másokat is, de én inkább ez alá a két fő fejezet alá sorolom. Hatásfoknövelés, megtámogatni azt a gazdasági egységet, amely valamilyen támogatás révén eredményesebben működhet az egyén számára, a közösség számára, az egész nemzetgazdaság számára, versenyképesebb lehet és sok minden más. A másik pedig a méltányossági szempont, amely lehet független, sőt kicsit ellentétes is a hatásfokkal. Általában azonban a közgazdaság-tudományban elég sok bizonyítékunk van arra, hogy a kettő, a hatásfok és a méltányosság többnyire nem versenyeznek egymással, nem állnak egymással szemben, hanem kiegészítik egymást.

A kisgazdaság, a családi gazdaság és a magyar mezőgazdaság sok, nagyon komplikált rendszere, amit megöröklöttünk az elmúlt tizenvalahány év során a nagy átalakulásból, sosem rázódott le, újból és újból jönnek ide a törvényjavaslatok és kezdeményezések, de a dolog enyhén szólva rendezetlen. Nos, mindezt számba véve a támogatásoknak az lenne a feladatuk, hogy az intézményrendszer is kevésbé legyen laza és áttekinthetetlen, az intézményrendszer is valamiféle konszolidáció, megérthetőség és bizonyosság felé haladjon. Attól tartok, hogy ez ebben a törvényjavaslatban, ami nálunk van, bizony, ha benne is van, nem annyira, mint amennyit a potenciál megengedne.

Tisztelt Országgyűlés! Ezekkel a gondolatokkal szólok hozzá, és jelentem az Országgyűlésnek, fejezem ki a magam kívánságát és szándékát. Ha ebben a törvényben ez részben vagy kicsinyben valósul meg, akkor majd egy következőben, hiszen mi törvényalkotó intézmény vagyunk, ez folyamatos dolog. De most legalább jegyezzük föl önmagunknak, hogy itt még van befejezetlen munka, amit majd valamikor, máskor illene elővennünk. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

(20.40)

Forrás: parlament.hu