PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés egyértelműen a vadászatok terítékének biztosításához folytatott mesterséges apróvadtenyésztés kérdéseivel foglalkozik állatvédelmi szempontból. Mint ön is említette, a magyar vadászat és vadgazdálkodás jogi szabályozása valójában korszerű, az európai uniós gyakorlattal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban történik.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és az azóta eltelt évek során megalkotott törvénymódosítások a természetes vadállomány védelmét, hasznosítását, valamint a vadbiológiai szempontból fontos mérő- és megfigyelőrendszerek működtetését írja elő.

A vadállomány hasznosítása a vadászterületen élő vadállomány létszámának becslését követően úgynevezett vadgazdálkodási tervezésen keresztül valósul meg. A vadgazdálkodási tervezés tartalmazza a kilövési tervet, amely hatósági jóváhagyáshoz kötött. A vadgazdálkodási tervezés a vadlétszám állományszabályozási funkcióján keresztül a szabad területi vadállomány környezetével összhangban történő fenntartását, egyúttal a mező- és erdőgazdálkodásban keletkező vadkár megelőzését is szolgálja.

A vadászati jog szabályozására jó példa a napi teríték korlátozása, ami a vadászható vízivadfajoknál és más szárnyasvadfajoknál érvényesül. Ennek alapja a nemzetközileg elismert tudományos műhelyekben folyó munka, mint például a Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetében működő magyar vízivad-monitoring csoport kutatási tevékenysége.

A másik irányzat a mesterséges vadtenyésztési tevékenység, amely egyrészt a természetes vadállomány pótlását, másrészt a nagyobb vadászati sikerességet biztosítja. Európában és Magyarországon is jellemzően a fácánt és a tőkésrécét tenyésztik ily módon. Ez a tenyésztési tevékenység hazánkban egyes elmaradottabb, hátrányos térségekben - mint például Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szolnok, Heves és Csongrád megyékben - a vidéken élő emberek foglalkoztatását, a falusi turizmus keretein belül a minőségi vadászati turizmus lehetőségét teremti meg. Nemzetközi példák is vannak erre, például Spanyolországban és Angliában ez már régóta gyakorlat. Egyébként az Európai Unióban számos vidékfejlesztési tervben szerepel a vidéki életforma, a hagyományápolás és a vidéki munkahelyteremtés eszközei között a vadászati tevékenység és az ehhez kapcsolódó vadász szolgáltatások köre.

A mesterséges vadtenyésztésből származó és a szabad területre kihelyezett szárnyas vad vadászata ugyanolyan módon történik, mint a természetes apróvadvadászat. Ezzel együtt az utóbbi évtizedekben a mesterséges vadtenyésztési tevékenység csökkenő tendenciát mutat. Az országos vadgazdálkodási adattár adatai alapján a mesterségesen nevelt fácán az 1988-91 közötti években megközelítette az évi 2 milliót, ezzel szemben a 2003-2004. vadgazdálkodási évben 700 ezer példányra csökkent az éves mennyiség. Összességében tehát elmondható, hogy a nagyterítékű apróvadvadászatok száma és a napi teríték nagysága is az utóbbi két évtizedben erősen visszaesett.

Ezzel együtt egyetértek képviselő úr azon észrevételével, megnyilatkozásával, hogy a mesterséges tenyésztésből származó apróvad vadászata a nemzetközileg elfogadott etikai normák messzemenő betartásával valósuljon meg, és ezen túlmenően a hazai megítélés is a normák maximális betartásával történjen. Amennyiben ehhez jogszabály-módosítás szükségeltetik, vagy kormányzati rendelkezés, úgy természetesen az ön javaslatára is a kormány meg fogja tenni.

Köszönöm a fölvetését. (Taps.)

Forrás: parlament.hu