VARJU LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az országban három olyan területrendezési terv van, amelynek elfogadása törvény formájában az Országgyűlés feladata.

A sort a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve nyitotta meg, ezt követően került elfogadásra az országos területrendezési terv, és a közelmúltban került benyújtásra a budapesti agglomeráció területrendezési terve. Ez a három térség az, ahol a problémák összetettsége szükségessé teszi, hogy a térségi folyamatok szabályozását egy törvénnyel jóváhagyott területrendezési terv végezze el.

A budapesti agglomeráció térségére tulajdonképpen van érvényes területrendezési terv, ez közel húsz évvel ezelőtt készült, de ezt a tervet, mivel elavult, senki sem használja, éppen ezért fontos, hogy az Országgyűlés megtárgyalja a benyújtott törvényjavaslatot. Ez a terv az elhangzottak alapján is rendkívül széles körben került egyeztetésre készítésének előkészítési és tervi fázisában, valamint a törvényjavaslat előkészítése során egyaránt, beleértve az érintett települési önkormányzatokat is. Megtárgyalta továbbá a támogatott törvényjavaslatot az Országos Területfejlesztési Tanács és a Környezetvédelmi Tanács is.

Ennek a tervnek s az erről szóló törvényjavaslatnak alapvető célja, hogy a fejlesztések területi korlátait meghatározza, tehát biztosítsa a fenntartható fejlődés elvének megfelelő területhasználatot. Ez azt jelenti, hogy egyrészt lehetőséget nyújtson a települések térbeli fejlődésére, ugyanakkor ökológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból védje a területek egy részét.

A másik fontos szerep a műszaki infrastruktúra-rendszerek térbeli összehangolása, illetve ennek eredményeképpen egyfajta garanciát biztosítson arra, hogy a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-létesítmények a számukra optimális helyen megvalósíthatók legyenek. Ez egyfajta kiszámíthatóságot jelent a fejlesztők számára, továbbá elkerülhetőek lesznek a párhuzamos folyamatok.

Ez a terv egy műszaki-ökológiai típusú terv, tulajdonképpen egy szabály, nem pedig az agglomeráció térségének távlati fejlesztési koncepciója, hasonló a balatoni tervhez és az országos területrendezési tervhez. A települési önkormányzatok számára betartandó előírást nyújt, amelyet a településrendezési tervek, a szerkezeti tervek során figyelembe kell venni. Tulajdonképpen ennek a tervnek az elfogadásával a területek igénybevétele koordináltan, a térség adottságainak megfelelően, azok figyelembevételével történik.

A terv egyfelől meghatározza a területhasználat korlátait, de lehetőséget is ad a fejlesztésekre. A terv a kiegyensúlyozott területi fejlődés szolgálatában áll, tehát amennyiben a települések rendezési terveiben az abban foglalt előírások érvényesülnek, akkor az agglomerációs térség távlati fejlesztése során a fenntartható fejlődés elve érvényesül, és a jövőre nézve viszonylag optimális térségi szerkezet alakul ki.

Az előterjesztés összhangban van a kormányprogramnak a gazdasági stabilitás megőrzésére, teljesítőképességének növelésére, a területileg kiegyenlítettebb fejlődés érdekében a gazdaság térszerkezetének befolyásolására, a magyar gazdaság minden szereplője számára kiszámítható környezet megteremtésére, az infrastruktúra fejlesztésére, a természeti és az épített környezet megóvására irányuló célkitűzéseivel.

A jelenlegi agglomerációs törvényjavaslat előzményei közé tartozik, hogy annak előkészítéséről, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. számú törvény rendelkezett, amely előírta, hogy az Országgyűlés törvényt alkot a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről. Az agglomeráció kiemelt térségébe Budapest és nyolcvan Pest megyei település tartozik. A térségben hatályban van az 1985-ben készült, a Minisztertanács által jóváhagyott budapesti agglomeráció regionális rendezési terve, amely az elmúlt évek során politikai, társadalmi berendezkedésében, a tulajdonviszonyokban, a jogrendben és a gazdaságban bekövetkezett változások eredményeképpen elavult.

Az agglomerációs térség újbóli szabályozása sürgető, hiszen az ország dinamikusan fejlődő térségéről van szó. A jelenlegi agglomerációs terv összhangban van a térség települései többségének hosszú távú fejlesztési célkitűzéseivel. A terv célja a kiegyensúlyozottabb fejlődés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak a meghatározása, a természetes és az épített környezeti értékek védelmének biztosítása mellett.

Az agglomerációs terv összhangban van a budapesti agglomeráció elkészült, de még nem jóváhagyott hosszú távú fejlesztési koncepciójában megfogalmazott alapelvekkel és célokkal. Az agglomerációs terv által biztosított területrendezés eszközeivel a fenntartható fejlődés kereteit biztosító térszerkezet és koordinált területfejlesztés feltételeit lehet rögzíteni, amelyek elősegítik a hosszú távon is működő, fejlődőképes régió kialakulását.

Mint ez előtt is hallottuk, ebben a térségben az ország jelentős gazdasági ereje kis területen koncentrálódik, tehát ezért is felelősségünk az, hogy a területi folyamatok szabályozása a törvény megalkotása által megtörténjen. A területrendezési terv hatásai gazdasági szempontból kedvezőek lesznek. A tervezett szerkezetfejlesztés megteremti annak lehetőségét, hogy a korábbi területi különbségeket eredményező, erőteljesen koncentráló gazdasági fejlesztés helyett lényegesen kiegyensúlyozottabb, a térségek, települések, területek adottságaira, fejlesztési potenciáljai kihasználására megfelelő fejlődés valósuljon meg.

(14.30)

A rendezési terv célja egy intenzívebb típusú területgazdálkodás megindítása, jelenleg az ezzel ellentétes folyamatok lassítása, hosszú távon pedig mindennek visszafordítása. A tervezett közlekedési hálózati elemek hozzájárulnak a szállításból, logisztikából származó gazdasági előnyök kihasználásához, a térség gazdasági potenciáljának növeléséhez, kapcsolatrendszerének bővítéséhez, a helyi gazdaságok erősítéséhez.

A terv a térségi adottságok és sajátosságok, valamint a területi érzékenység figyelembevételére ösztönöz a területfejlesztésben. A törvény elfogadásának társadalmi hatásai szintén kedvezőek lesznek, hiszen a terv által indukált gazdasági fejlődés új munkahelyek megjelenéséhez, foglalkoztatási lehetőségek bővüléséhez, az ingázási kényszer csökkenéséhez vezet, a lakosság ellátására szolgáló intézmények és ellátórendszerek erőteljes fejlesztéséhez vezethet.

Másfelől a terv a fenntartható fejlődést szolgálja. Kiemelkedő jelentőségűek a tervben rögzített azon szerkezetfejlesztési és területfelhasználási javaslatok, amelyek megvalósulása esetén csökken a közlekedésből származó környezetterheléssel érintett települések területi aránya, az átmenő forgalom csökkenésével vagy kikapcsolásával a mainál kiterjedtebb területen teremtődik meg a lehetőség a nyugodt települési környezet kialakítására, a lakókörnyezet és települési központok minőségi javítására.

Az agglomerációs terv környezeti szempontból is kedvező lesz, mert fejlesztési koncepcióban rögzítettekkel összhangban, kijelölt területek biztosításán túl korlátozza a települések, területek további spontán, gyorsuló ütemű kiterjedését a tájban, és ezzel lehetőséget ad a térség hosszú távon fenntartható fejlődéséhez szükséges ökológiai rendszer védelméhez.

A budapesti agglomeráció területrendezési terve összhangban van az Európai Unió tagországai által ajánlásként elfogadott “Az európai területfejlesztés távlataiö című dokumentumban, valamint “Az európai kontinens fenntartható területfejlesztési irányelveiö című dokumentumban foglaltakkal. Továbbá a terv egyes munkafázisai több alkalommal kerültek egyeztetésre a megelőző időszakban. Ezen túlmenően számos fórum biztosított lehetőséget a települési önkormányzatok bevonására, de mindezek figyelembevételével is azt kell mondjam, hogy további egyeztetésre van szükség. Egy dinamikusan fejlődő térségben az utóbbi egy év is olyan változásokat hozott, amelyeket figyelmen kívül hagyni nem szabad. A párbeszéd folytatása és az együttműködés feltételeinek kialakítása adhat esélyt a javaslat elfogadására.

Végezetül a budapesti agglomeráció területrendezési terve egyrészt meghatározza a kiegyensúlyozott és a térségek, települések adottságaira épülő területi fejlődés műszaki-fizikai kereteit, másrészt gátat szab a túlzott területi terjeszkedéssel járó, természeti és táji környezeti elemeket felemésztő területi folyamatoknak. A tervezett szerkezetfejlesztés megteremti annak lehetőségét, hogy a korábbi területi különbségeket eredményező gazdasági fejlődés helyett egy lényegesen kiegyensúlyozottabb, a térségek, települések, területek adottságainak potenciáira, kihasználására építő dekoncentrált területi fejlődés valósuljon meg.

Az előbb elmondottak alapján az agglomerációban élőkért felelősséget vállalva, a térség kiszámítható hosszú távú fejlődésének és környezetünk védelmének érdekében fontos, hogy jelen törvényjavaslat megtárgyalása után, a módosító javaslatok átvezetésével kerüljön mindez elfogadásra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu