PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Köszönöm a felvetését. Meggyőződésem szerint is egy hajóban evezünk mi valamennyien az agrártársadalommal együtt, éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy folytassuk azt a munkát, amit elkezdtünk 2002 őszén.

Ön felvetette, hogy a gazdák ismét demonstrálnak. Szeretném jelezni önnek, hogy én odamegyek a gazdákhoz, tehát én négy-öt megyében jártam az elmúlt néhány hónapban, ahol a gazdatársadalom igen jelentős részével találkoztam, átbeszélgettük közösen a lehetőségeinket, és azt is, hogy nekik mit kell tenni ahhoz, hogy a forrásokat igénybe vegyék és boldoguljanak a magyar faluban, a magyar vidéken, illetve mi az, amit a kormánynak fel kell gyorsítania a munkája során, hogy lehetővé tegyék a gazdálkodók fejlődését.

Valóban, nemcsak életben kell maradniuk a gazdáknak, hanem fejlődniük is kell, és a feltőkésítéssel, amiről ön is beszélt, teljes mértékben egyetértek. Éppen ezért tartom szerencsésnek, hogy 2003 tavaszán úgy döntött a kormány, hogy a mintegy 235 milliárdos, úgynevezett csatlakozási hitelt, amely 5-10 év futamidejű és egy év türelmi idővel járt, a gazdálkodók igénybe tudták venni. A 100 milliárdos elgondolásból 230 milliárdos lett, és ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodók át tudtak állni az utófinanszírozásra, illetve azokat a fejlesztéseket el tudták kezdeni, amely a SAPARD-, illetve az agrár- és vidékfejlesztési operatív programban testesült meg, és pályázattal el tudták érni. Tehát ezért ezt nagyon fontosnak tartom.

Éppen ez okozza a gazdálkodók problémáját, hogy ha úgy tetszik, kimerültek a fejlesztésben, mert a versenyképességüket akarták javítani, és ezért várják, hogy január-február-márciusban, minél előbb megkapják azt a területalapú támogatást, ami egyébként jogos járandóság, és biztosítani is kell nekik. Bár szeretném megjegyezni, hogy 2003 májusa előtt ennek a bizonyos területalapú támogatásnak a nemzeti részéből mintegy 8 ezer forintot kaptak hektáronként, mintegy 40 milliárd forintot tudtak még a csatlakozást megelőzően igénybe venni. Ha összességében nézem a 293 milliárdos fejlesztési összforrást, amelynek 43 százaléka az Unióból származik, 57 százaléka nemzeti kiegészítés, mivel az utófinanszírozásra utaltam, itt is jelezném, hogy mintegy 230-240 milliárd forintot vettek a mai napig igénybe a gazdálkodók. A felgyorsításnak köszönhetően úgy tűnik, hogy 2005. március végére a gazdálkodók mintegy 90 százaléka megkapja a területalapú támogatást. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen ez adja a garanciáját annak, hogy tavasszal jó minőségű vetőmagot, műtrágyát tudjanak vásárolni, és a minőségi termelés feltételeinek meg tudjanak felelni, mert ez a piaci követelmény.

A programokkal kapcsolatban: a rövid távú cselekvési program egyébként elkészült, ezt gyorsítási programnak nevezzük, hogy mit kell tenni a fejlesztési kérdésekben az agrár- és vidékfejlesztési operatív program felgyorsítására, a nemzeti vidékfejlesztési terv területén mit kell tennünk, hogy az agrár-környezetgazdálkodók igénybe tudják venni a támogatást, hogy a félig önellátó gazdálkodók a szerkezetváltáshoz szükséges támogatást igénybe tudják venni, ez mind-mind felgyorsult és létszám átcsoportosításával is segítjük.

A falugazdászkérdésben konszenzus van, megállapodtam, vidéken találkozom falugazdászokkal, hivatalvezetőkkel is, értik a feladatot, bár megváltozott, és a gazdaszolgálat felé megy el, nem pedig az ellenőrzés felé, mert az a hivatal dolga.

(9.40)

Szeretném jelezni, hogy pontosan a fejlődés, a fejlesztés érdekében 40 milliárdos agrárfejlesztési hitelprogramot hagyott jóvá a kormányzat, amely nemsokára indul, és az agrár- és vidékfejlesztési operatív programmal összhangba hozva mintegy 140 milliárd forintot tudnak fejleszteni a gazdálkodók, termelők, kiemelten a terménytároló-kapacitás bővítésére, felújítására, az állattartó telepek technológiai megújítására, versenyképessé tételére, a környezetgazdálkodáshoz, környezetvédelmi beruházásokhoz szükséges források megteremtésére.

Ezt azért tartom fontosnak, mert a magyar gazdálkodónak két nagy problémája van: a jövedelemhiányosság és a tőkehiány. Ezt nem lehet egy-két év alatt megoldani, ehhez program kell, cselekvési program, mint ahogy ön is mondta. Készül a gazdálkodók szakmai szervezetével a komplex sertésfejlesztési program, a baromfi-fejlesztési program, a zöldség- és gyümölcsfejlesztési program, mert csak programok mentén lehet korrektül és hatékonyan felhasználni a forrásokat, így lehet plusz utólagos uniós forrásokat is igénybe venni. Meggyőződésem szerint mindez kell ahhoz, hogy a gazdálkodó boldoguljon.

Végezetül szeretném kihangsúlyozni, hogy én szolidáris vagyok a gazdálkodókkal - magam is gazdálkodó lévén -, egyetértek azzal, hogy fel kell gyorsítani, viszont türelmet kérek tőlük és együttműködést.

Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu