ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésében meglehetősen széles spektrumát érintette a felsőoktatás problémáinak. Félek, nemhogy két perc, de két óra sem lenne elég arra, hogy az ön összes téves állítását helyreigazítsam. Néhányat mégis hadd válasszak ki közülük.

Azt gondolom, mind a felsőoktatásnak, mind az országnak hasznára válik, ha Magyarország miniszterelnöke - akit most Gyurcsány Ferencnek hívnak az én nagy örömömre és valószínűleg az ön nagy bánatára - elmegy az egyetemekre, találkozik a hallgatókkal, és közvetlenül, első kézből tájékozódik az egyetemek helyzetéről. Nem hiszem, hogy ott bármifajta politikai vagy pártkampányra sor kerülne. (Derültség az ellenzéki oldalon.)

Ami a felsőoktatás költségvetési támogatását illeti: szeretném felhívni képviselő úr figyelmét arra, hogy szemben azzal, amit állít, nem igaz, hogy ez nem változott, hiszen 5,7 százalékkal haladja meg a felsőoktatás ez évi támogatása a 2004. évit. Ha ebből levesszük a zárolást, akkor is 4,7 százalékkal, bár mindannyian bízunk abban, hogy a költségvetés szemmel láthatóan egyre javuló helyzete lehetővé teszi ennek a tartalékolásnak a feloldását.

Néhány szót mondanék arról is, ami a tranzakciós díjat illeti, merthogy a képviselő úr erre kérdezett rá. Miről is van szó? Arról, hogy ahogy egy piaci szereplő fizet azért, hogy a számláját egy bank vezeti, hasonló módon az államkincstári körbe tartozó szereplők is valamifajta díjat fizetnek - egyébként jóval mérsékeltebbet, mint a piaci díjak - azért, hogy a saját tranzakciójukat lebonyolítsa az államkincstár. Azonban talán elkerülte a képviselő úr figyelmét az - ebben az kérdésben az MDF-nek egy csöppnyit lassú a reakcióideje -, hogy a tranzakciós díjat a 217/1998. (XII. 30.) számú kormányrendelet vezette be alig hét évvel ezelőtt, az Orbán-kormány idején. Őszintén szólva nem pontosan értem, hogy miért pont most tűnt fel a képviselő úrnak ez a díj.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu