ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szögezzük le talán azt az alapelvet, hogy a munka, akár hallgatóról, akár oktatóról, akár politikusról van szó, nem szégyen (Zaj az ellenzéki padsorokban.), tehát talán nem helyes az az alapállás, amelyik szembe kívánja állítani a tanulmányokat és a munkavégzést. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A képviselő úr kérdésének, ha jól értettem, két súlypontja, két érdemi eleme volt. Az egyik a Magyar Rektori Konferencia levelére és az oktatói bérekre vonatkozik, a másik pedig a hallgatói munkavégzésre.

Az első kérdésre talán azt szeretném kiemelni a képviselő úr számára, hogy a közalkalmazottak és nem csak a felsőoktatásban dolgozók jogos igénye volt az, hogy az idei évben jelentős garantált béremelést kapjanak. Az Országgyűlés a költségvetési törvény megalkotásánál ezért döntött úgy, hogy januárban 7,5 százalékos, majd szeptemberben újabb 4,5 százalékos béremelést biztosít a közszféra dolgozói számára. Ez az egyetemi oktatók esetében, ahol a professzori bér a viszonyítás alapja, 360 ezer forintról először 387 ezer forintra, majd 404 ezer forintra emelt professzori illetményt, professzori bért jelent, amely összességében éves szinten 8,6 százalékos béremelést jelent. Nem a minisztérium, hanem az Országgyűlés szabja meg azokat a kereteket, azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyek a felsőoktatás számára rendelkezésre állnak. Ezek idén az állami források esetében 5,7 százalékos forrásbővülést jelentenek, ebből a költségvetési takarékosság és kiszámíthatóság közös céljától vezérelve 1 százalékos zárolásra került sor.

Az egyetemek és főiskolák, mint bizonyára ön is tudja, nem bérfinanszírozást kapnak, hanem az elvégzett feladatok, a hallgatók és a tudományos feladatok arányában kapnak finanszírozást. Az egyetemi autonómia része, hogy meghatározzák az egyetemek intézményi rektorai, hogy ezeknek a feladatoknak az ellátásához milyen létszámra van szükségük. Ennek következtében többfajta lépés között választhattak annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges fedezetet; szervezési intézkedéseket, a saját bevételek növelését, vagy akár egyes feladatoknak a közalkalmazotti körön kívülre való helyezését is választhatták. Azt, hogy ebben az intézkedéssorban vannak még lehetőségek és vannak tartalékok, ezt mindannyiunk számára az Állami Számvevőszék múlt héten megjelent jelentése is bizonyítja. Ebből mind kormányzati, mind intézményi feladatok következnek.

Természetesen ugyanakkor, ha a magyar felsőoktatás egyik legtekintélyesebb testülete, a Magyar Rektori Konferencia azt kezdeményezi a miniszterelnök úrnak írott levelében, hogy vizsgáljuk meg a szeptemberben esedékes második béremelés elhalasztását vagy alternatívvá tételét, akkor a közoktatásért és felsőoktatásért felelős minisztérium ettől nem zárkózhat el. Megvizsgálható ez a kérdés, nyilván a szükséges érdekegyeztető folyamatok és a szükséges törvénymódosítás után. Ezért válaszolta a miniszter úr erre a felvetésre azt, hogy ez egy megfontolandó felvetés. Még egyszer mondom, itt egy egész közszférára vonatkozó, Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodásról van szó, ahol a szociális partnerek egyetértése szükséges a változtatáshoz.

A képviselő úr ezzel a kérdéssel összekeverte a hallgatók munkavégzésének kérdését. Azt kell jeleznem, hogy ennek sok köze ehhez a fajta béremeléshez nincsen. A hallgatók munkavégzése az Orbán-kormány idején is gyakorlat volt, csak annyi a különbség a két kormány időszaka között, hogy a mostani kormányzat idején, ha egy hallgató úgy dönt, hogy munkát vállal, nyilván elsősorban olyan munkát, amely az ő feladatához kapcsolódik, adminisztratív vagy tudományos munkát, akkor ezt adó- és járulékmentesen teheti meg, szemben az Orbán-kormány időszakával. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére tehát az a válaszom, hogy szeretnénk, ha a hallgatók, ha kívánják, akkor munkát vállalnának, és önt pedig arra hívom fel válaszának megfogalmazása előtt, hogy arról se feledkezzen meg, hogy a jelenlegi feszültségek az Orbán-kormány időszakánál 60 százalékkal magasabb bérek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és 40 százalékkal magasabb felsőoktatás-finanszírozás esetében valósulnak meg.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu