BAKONYI TIBOR (MSZP): (A kijelző nem működik. - Rövid szünet.) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az előbbi szavazás és döntés értelmében köszönöm, hogy támogatták, hogy vissza tudjuk vonni a Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonnyal benyújtott 13304. számú módosító javaslatunkat. Szeretném a támogatásukat megnyerni, hogy új javaslatunkat ugyanebben a témakörben, amelyik T/14626. számmal bír, ezt a módosító javaslatunkat támogassák.

Az álláspontunk továbbra is az, hogy a hatályos közbeszerzési törvény a jelenlegi formájában nem egyértelmű, hogy a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátására alapított, az EU-normák szerinti közjogi intézményeknek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapítók között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, így mindenképpen szükséges a törvény egyértelművé tétele. Emlékeztetőül szeretnék néhány gondolatot megismételni.

Az Európai Unió Bizottságának 2004 áprilisában kiadott fehér könyvében foglaltakból következően a közszolgáltatás a közösségi jog szempontjából nem egyszerűen szolgáltatás, hanem általános érdekű szolgáltatás, és mint ilyen, nem tartozik a közösségi jog hatálya alá.

Fontos kiemelni, hogy a közszolgáltatás fogalma nem azonos a közbeszerzési irányelvek és az új Kbt. által is használt szolgáltatás kifejezéssel. Ez utóbbi ugyanis az uniós terminológia szerint az általános érdekű gazdasági szolgáltatást jelenti - (Folyamatos zaj.) egy picit csendesebben! -, ami a versenyszabályok és így a közbeszerzési szabályok alá esik.

Az Európai Unión belül napjainkban az általános érdekű szolgáltatások körébe tartozó közszolgáltatások listája körülhatárolatlan, pillanatnyilag az a Közösség álláspontja, hogy a közszolgáltatások körének meghatározása a tagállamok feladata, ebbe az Unió nem szól bele.

A közösségi jog szerint a helyi önkormányzatok és a saját tulajdonú gazdasági társaságok közötti közszolgáltatások, azaz általános érdekű szolgáltatások nyújtását célzó jogviszony tekintetében kizárt a közbeszerzési irányelv, ebből kifolyólag az ezt átültető új Kbt. alkalmazása. Ilyenkor ugyanis az önkormányzat nem egy, az új Kbt. szerinti szolgáltatást rendel meg a maga számára, hanem közszolgáltatást nyújt a saját tulajdonú gazdasági társaságán keresztül az állampolgároknak.

Szemben a korábbi, közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti szabályozással, az új Kbt. szerint a törvény kiterjed a közfeladatot, közszolgáltatást ellátó szervezet és alapítója, az állam és az önkormányzat közötti jogviszonyra, hiszen a hatályos Kbt. csak a szolgáltatás általános fogalmát ismeri. A fent említettek szerint azonos az uniós terminológiában az általános érdekű gazdasági szolgáltatásokkal, amitől - szintén az előbb említettek alapján - meg kell különböztetnünk az általános érdekű szolgáltatásokat és a közszolgáltatásokat.

Az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, tehát a közszolgáltatásokat elsősorban a helyi önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, továbbá a Fővárosi Önkormányzat vonatkozásában a 63/A. §-a határozza meg több ágazati jogszabály mellett.

Ezen közfeladataikat az önkormányzatok jellemzően intézményi vagy gazdasági társasági formában látják el a korábbi tanácsi struktúrából megörökölt és azóta már gazdasági társaságokká alakított állami vállalatokkal.

A javaslat a Kbt. hatálya alól azokat a szerződéseket vonná ki, amelyek csak a jogi látszat szintjén felelnek meg a polgári törvénykönyv 205. §-ából következő azon követelményeknek, miszerint egy szerződéshez legalább két olyan, egymástól független félre van szükség, akik, illetve amelyek között a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás folytán a szolgáltatás és ellenszolgáltatás lényeges elemeiről megegyezés jött létre.

Ha a jogi viszony alanyai, bár külön-külön önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, valójában egyetlen szándék és akarat megtestesítői - és ez egyértelműen így van például az önkormányzatok és az általuk alapított közszolgáltató vállalkozások esetében -, úgy a polgári jogi megállapodás lényegadó vonása hiányzik.

Abban az esetben, ha az előbb említett felek kötnek szerződést, úgy a szerződés létrejöttének lényegi eleme hiányzik. Ekkor természetesen nem szükséges annak a vizsgálata, hogy a szerződés jogtechnikai szempontból visszterhes-e, értéke meghaladja-e a Kbt. szerinti értékhatárt, tárgya alapján a Kbt. hatálya alá tartozik-e.

Mindezek alapján, tisztelt Országgyűlés, kérném szépen az önök támogatását, hogy törvényjavaslatunkat fogadják el. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu