DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A belügyminiszter asszonnyal egyetértésben magam is úgy gondolom, hogy egy parlamenti vitanap lehetőséget ad arra, hogy a parlamenti pártok meghallgassák a kormánynak az adott területről szóló értékelését, beszámolóját, majd kifejtsék saját álláspontjukat, vitassák a más álláspontot képviselő pártok értékelését, összességében pedig bármilyen törvény- vagy jogszabály-alkotási kötöttség nélkül megvitassák azt, hogy az önkormányzatok számára mi a leghasznosabb, mi a legfontosabb.

Attól tartok, a Fidesz javaslata ettől a szellemtől eltér, hiszen a napirend megfogalmazásánál már abból indultak ki, mi az a végső következtetés, amely az ellenzéki pozíció szempontjából a leginkább kedvező, mi az a végső üzenet, amely leginkább tartalmazhatja a kormány kritikáját. Attól tartok, ennek szellemében született meg a vitanap hangzatos és indulatos címe is, mert szerintem ez indulatos, mintha a lefolyt vagy pláne a még le sem folyt vitát egymondatos konklúzióban akarták volna megfogalmazni.

A kormány és a Pénzügyminisztérium nevében ennek ellenére kijelenthetem, hogy az önkormányzatok nem a lejtőn vannak, és általában nem igaz az, hogy az önkormányzatok nagy bajban lennének. A Fidesz problémafelvetése valóban létező, élő gondok egyoldalú, de felnagyított változatát fogalmazza meg, ezért aránytalan és megalapozatlan. Meggyőződésem szerint az önkormányzatok helyzetének, ezen belül a finanszírozásuknak a kérdése sokkal mértéktartóbb és arányosabb megközelítést igényelne.

A rendszerváltás egyik alapvető célja és értéke éppen az, hogy megszűnt a mindenható állam hamis mítosza. Az ország lakosságának jelentős része távol él a központi hatalomtól. A kiépülő demokrácia lehetőséget és mozgásteret kínált a helyi ügyek helyi intézésének, az önkormányzatiság erősítésének. A 2002-ben kormányra került demokratikus koalíció a rendszerváltásnak ezt az eredeti üzenetét és küldetését kívánta és kívánja továbbvinni, ennek szellemében bővíti az önkormányzatok jogkörét és lehetőségeit, beleértve a pénzügyi lehetőségeit is.

A köztársaság kormánya vállalta, hogy konkrét lépéseket tesz a közigazgatás további átalakításáért, elősegíti, hogy egy-egy térség jövőjét meghatározó fejlesztési döntések a régiók, kistérségek szintjén szülessenek meg. A helyi felelősségvállaláshoz forrásokat kell biztosítani, a forrásteremtéshez és a források hatékony felhasználásához pedig a helyi önkormányzatok felelős gazdálkodása teremtheti meg a hátteret.

Nézzük, milyen pénzügyi-gazdasági feltételekkel gazdálkodhatnak ma a helyi önkormányzatok! 2005-ben a helyi önkormányzatok pénzforgalmi szemléletben több mint 2900 milliárd forint hitelek nélküli bevételekkel gazdálkodhatnak. Ez az összeg 7-8 százalékkal több, mint 2004-ben volt. Tudom, hogy most sokan azt mondják, ez még mindig kevés, és tudom, hogy a legtöbb helyen valóban nem mindenre elegendő az idei összeg sem. De vitathatatlan az a tény, hogy a 7-8 százalékos növekedés az elmúlt évek gyakorlatát tekintve kiemelkedő növekedési ütemnek felel meg.

Az állami költségvetés igen jelentős összegekkel támogatja a helyi önkormányzatokat. Ezekhez a pénzekhez a személyi jövedelemadóból átengedett hányadot, valamint az Európai Unióból kapott támogatásokat is hozzá kell adni. Ezek összege 2005-ben 1465 milliárd forint, amely csaknem 11 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzatot. Akkor tessék mondani, miért vannak lejtőn vagy pláne nagy bajban az önkormányzatok?!

Az említett növekmény csaknem fele normatív módon jár, és folyó kiadásokhoz kapcsolódik, nagyobb részük azonban pályázatok útján elnyerhető forrásokat jelent. Egyébként ez utóbbiak összege csaknem 30 százalékkal nőtt 2004-hez képest. Akik nehézségnek - és nem ami valójában: kihívásnak - tekintik azt, hogy ezekhez a pénzekhez nem automatikusan, hanem pályázatok útján lehet hozzájutni, azok téves álláspontot képviselnek, hiszen a pályázati rendszer az egyik legalkalmasabb módszere annak, hogy forrásjuttatás eredményes helyi gazdálkodással és helyi felelősségvállalással párosuljon.

Az állami költségvetés jelentősen hozzájárul az önkormányzatok által fenntartott nagy ellátórendszerek finanszírozásához, ezek közül a legjelentősebb - ahogy a belügyminiszter asszony is említette - a közoktatás. 2005-ben az oktatási célú alapnormatívák összege 5 és 6,6 százalékos mérték között bővült. Például egy negyedik osztályos tanuló után 2004-ben 193 ezer forint költségvetési támogatás járt, ez az idén 204 ezer forint, ami 5,7 százalékos növekedést jelent. Ez tovább növelhető 214 ezer forintra, ha az önkormányzat megvalósítja a hatékony oktatásszervezési követelményeket.

A közös intézmények fenntartása, különösen a kisebb önkormányzatok esetében hatékonyabb gazdálkodást és jobb munkaszervezést jelent. Ennek ösztönzésére külön normatívát rögzítettünk, amely a 2004. évi 36 400 forinttal szemben 2005-ben már 45 ezer forint lett. Ez, akárhogy is nézzük, csaknem 24 százalékos növekedés, amivel érdemes a kisközségeknek élniük. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy ez a növekmény jól példázza azt, hogy a kormány hogyan juttatja érvényre a kormányprogramban megfogalmazott céljait az önkormányzatok közös intézményeiről.

A közoktatáshoz hasonlóan növekedtek a költségvetési források a szociális intézmények finanszírozására is. Az időskorúak, a fogyatékosok és a szenvedélybetegek ellátását végző intézmények normatívái különböző mértékben, 4 és 6,5 százalék között emelkednek 2005-ben. A bölcsődék támogatására idén csaknem 263 ezer forintos normatívát állapított meg a költségvetés, ez 26 százalékos növekedést jelent. A családi napközi normatívája 2005-ben viszont meghaladja a 156 ezer forintot, ami 50 százalékos növekedés 2004-hez képest. Ezek a növekedési ütemek többszörösen meghaladják az infláció ütemét. Miért lennének akkor lejtőn az önkormányzatok?

Igaz, számos önkormányzat számára ez a növekmény nem elegendő, legtöbbször azért nem, mert a normatívák fajlagosan növekednek ugyan, de az oktatottak és eltartottak számának csökkenése miatt az intézmény nem ilyen mértékű ellátmánybővülést tapasztal. Ezért is érdemes többcélú kistérségi társulásokat létrehozni, ami a jelenlegi szabályozás szerint a normatíván túl is jelentős ösztönzésben részesül.

Az önkormányzatok finanszírozásában az összforrásoknak mintegy 25 százalékát teszik ki a helyi bevételek, ezek prognosztizált bővülése idén körülbelül 10 százalék. Várhatóan nőni fognak a helyiadó-bevételek is, amelyek idei összege 33 milliárd forintra becsülhető.

(9.30)

Ezek, tisztelt Országgyűlés, igen jelentős számok, amelyek kétségessé teszik azt az állítást, hogy a költségvetés nem biztosítana megfelelő forrásokat az önkormányzatok részére.

Igaz, vannak olyan feladatok is, amelyek forrását az önkormányzatoknak maguknak kell kigazdálkodniuk. Ilyen például a 6 százalékos bérfejlesztés az igazgatásban. Erre és még néhány más feladatra saját hatáskörben meghozott intézkedésekkel kell előteremteni a pénzt. Együttesen ez az igazgatási bér 10 százalékát teszi ki, ennyit kell tehát saját erőfeszítéssel helyben megszerezni.

2005-re a 6 százalékos, a 2004. évre tervezetten felüli keresetemelkedéssel számoltunk a közszolgáltatások egyéb területein. Ennek háromnegyed részét a központi költségvetés állja, ami közel 38 milliárd forintot tesz ki.

Felhasználom az alkalmat arra, hogy tájékoztassam a tisztelt Országgyűlést, hogy a központosított illetmény-számfejtési rendszerben nyilvántartottak esetében a 2005. évi költségvetési törvény szerinti, tehát az emelt illetmény megállapítása a köztisztviselők 74 százalékánál, a közalkalmazottak csaknem 88 százalékánál már megtörtént február végéig. Ez összességében közel 400 ezer foglalkoztatott magasabb besorolását jelenti. A folyamat a helyi költségvetési rendeletek elfogadásához kapcsolódóan várhatóan április elején befejeződik.

Talán helyénvaló, ha itt kritikusan megemlítek egy statisztikai adatot is. 2004-ben az önkormányzatok nem teljeskörűen valósították meg a tervezett 6 százalékos béremelést. Elgondolkodtató, hogy míg az igazgatásban 12 százalék volt a rendszeres személyi juttatások növekedése, addig a közoktatásban csak 3,1 százalék, a szociális szférában pedig csak 4,2 százalék.

Gyakorlatilag nem csökkent az önkormányzatok alkalmazotti létszáma, ami bizony arra utal, hogy a helyben eldönthető, a hatékonyságot növelő kérdésekben az önkormányzatok kevésbé kezdeményezőek, mint a központi költségvetéshez benyújtható igények tekintetében. A helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseihez kapcsolódó kiadásainak támogatására a korábbi éveknél sokkal jelentősebb összeggel járul hozzá a költségvetés. 2005-ben ennek a folyamatnak a támogatására már 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg szolgál a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések forrásául is.

A kormány nagy figyelmet fordít arra, hogy az önkormányzatokban dolgozók érdekképviseletével folytatott egyeztetések eredménye tükröződjék a költségvetés számaiban. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban folytatott bértárgyalásokon született megállapodás következtében az Országgyűlés a bérhordozó normatívákba az eredetileg tervezetteken túl további mintegy 14 milliárd forintot épített be, és ezen túl a helyi önkormányzatokat 8,4 milliárd forint kiegészítő támogatás illeti meg, az általuk fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak 2003. évi tényleges rendszeres személyi juttatásainak arányában. A támogatás folyósítása havonta, időarányosan történik.

A kormány tartja az OKÉT ülésén tett ígéretét, és amennyiben szeptemberben az önkormányzatok helyzete ezt indokolttá teszi, 3 milliárd forint további forrást biztosít számukra. Mindezek tulajdonképpen a 2005-től hatályba lépő új, a közalkalmazotti törvényben és a köztisztviselői törvényben megjelenő kereseti garanciák alkalmazását segítik elő.

A kormánynak összhangban meghirdetett programjával eltökélt szándéka, hogy az önkormányzatoknak növekedjék a mozgástere, jogszabályi és pénzügyi helyzetük nagyobb lehetőséget biztosítson számukra, hogy a lakosság gondjait, problémáit helyben oldják meg. Ennek a folyamatnak egyik része a klasszikus önkormányzati tevékenységet érinti, de szándékaink szerint túlmutat azon.

A 2005. évi költségvetés egyik fő érdeme, hogy áttörést hozott a fejlesztési támogatások decentralizációjában. A központi döntési körben működő programok köre és mértéke szűkült, és csak a valóban országos jelentőségű, több tárca együttműködését igénylő fejlesztésekre korlátozódik.

Az idei költségvetésben első ízben jelennek meg a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok döntési körébe tartozó decentralizált programok előirányzatai, a tárcák szakmai fejlesztési támogatásával azonos súllyal, elkülönítetten, eredeti előirányzatként. A decentralizált előirányzatok mértéke minden eddigit meghalad, 58,2 milliárd forintot tesz ki. Erről a hatalmas összegről részben a regionális fejlesztési tanácsok, részben pedig a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. A decentralizált területfejlesztési támogatásokból 42 milliárd forint a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló önkormányzati fejlesztési és felújítási feladatokat szolgálja.

A területfejlesztési támogatások bővülése stabilizáló hatású az önkormányzatok gazdálkodására, és fejlesztési tevékenységük ösztönzését szolgálja. A támogatások jelentős része, mintegy kétharmada az önkormányzatok infrastrukturális és intézményi fejlesztéseit, valamint a helyi gazdaság fejlesztését és munkahelyteremtés céljait szolgálja. Ez külön is fontos célkitűzése a kormánynak.

Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben vázoltam azokat a legfontosabb összefüggéseket, és ismertettem azokat a sarokszámokat, amelyek az önkormányzatok döntési lehetőségeit és pénzügyi helyzetét is meghatározzák 2005-ben. Nem vitatom, hogy különösen az ország egyes térségeiben, így Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon az így kialakított önkormányzati finanszírozás sem ad elegendő mozgásteret minden helyi szükség megoldására, különösen azonnali megoldására, minden helyi gond ez évi orvoslására vagy minden helyi elképzelés azonnali megvalósítására. A kormány tudatában van annak, hogy bár 2005 jelentős előrelépést jelent az önkormányzatok finanszírozásában, marad még tennivaló, és minden gondot és problémát az idén sem tudunk megoldani.

A kormány az idén is külön segítségben fogja részesíteni az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatokat. Mégis a kormány és az önkormányzatok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen az idei évet tekinthetjük egyfajta pozitív fordulatnak is. A magyar gazdaság töretlen fejlődése, az uniós csatlakozásból fakadó előnyök kihasználása, a kormány kiszámítható gazdaságpolitikája biztos hátteret jelentenek az önkormányzatok megerősödéséhez.

Remélem, hogy a mai vitanapon elhangzó szempontok és gondolatok további támpontot és segítséget nyújtanak az önkormányzatok finanszírozási fejlesztéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmet, és remélem, hogy itt a vitában sikerül majd továbblépni az önkormányzati helyzet kialakításában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu