BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a benyújtott törvénymódosítási javaslatot támogatja. Alapvetően néhány olyan megjegyzést szeretnék tenni, ami elsősorban indokolja azt, hogy a kormány miért jelezte kifogását néhány határon túli magyar szervezet által megfogalmazott javaslatokkal szemben. Ezek pedig a következők.

Volt egy megjegyzés, nem is egy helyről, amelyik azt kérdőjelezte meg, hogy az alapot miért miniszter kezeli. Megértjük a határon túli szervezetek azon szándékát, hogy egyfajta önkormányzatiságot érvényesítsenek a törvény célját és a támogatások eljuttatását eredményesebbé teendő módon, azonban a Magyar Köztársaság törvényei szerint, az államháztartási törvény előírásai szerint az alap kezelője minden esetben a kormány egy tagja, a kormány egy minisztere kell hogy legyen. Ez alól a felelősség alól az államháztartási törvény nem engedi kivenni abban az esetben sem az adott alapot, ha egyébként az alap általi támogatások tulajdonképpen a magyar állampolgárok körén túlmutatóak. Éppen ezért, bár a kormány szándéka természetesen nem az, hogy az alapot felügyelő miniszter megváltoztassa azokat a döntéseket, amelyeket majd a tanácsban, illetve a határon túli magyar szervezetek delegált képviselői meghoznak, ugyanakkor azonban az államháztartási törvényből fakadó felelősséget a törvényalkotó nem mellőzheti a törvényi előírások megalkotása során.

Van egy másik módosítójavaslat-csomag, amely a határon túli magyar szervezetek javaslata alapján fogalmazódott meg, ez pedig a kedvezménytörvény meghozatala óta élő vita, ami az anyaország, illetve a nemzetrészek kategóriájából fakadó különbségekben fejezhető ki. A törvény az anyaország kifejezést használja. A javaslat az volt, hogy a nemzetrészekre terjedjen ki a módosítás. A velencei bizottság, amely egyébként már annak idején is úgy fogalmazott, hogy az egységes nemzethez való tartozás politikai kötelék kialakításának veszélyét hordozza, ezért elfogadhatatlan, a kedvezménytörvény hivatkozott szövegrészét ezért a Magyarországgal való kapcsolattartásra kellett annak idején módosítani. A Szülőföld Alappal kapcsolatos törvény éppen ezért az anyaország kifejezést használja, és nem tartjuk megoldhatónak azt, hogy itt egyébként a jogi értelemben definiálatlan nemzetrészekre való hivatkozás megjelenjen a törvényben.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy természetesen a törvény felvet egy alapvető problémát, ami azonban nem csak és kizárólag a magyar jogalkotás problémája. A velencei bizottság maga is úgy fogalmazott, hogy diszkriminációs megoldások a támogatási rendszerben a kultúra és az oktatás területét kivéve nem fogalmazhatók meg, részben azért nem, mert ezek gazdasági, szociális egyenlőtlenségeket keletkeztethetnek, másodsorban pedig azt gondoljuk, hogy ez egy olyan problematikus pontja minden ilyen típusú szabályozásnak, amelyet valószínűleg egyébként nemcsak a Magyar Országgyűlésben, hanem a közös európai jogalkotásban is mérlegelendő módon kell felvetni. Itt azonban annyit megtehet a jogalkotó - és ez szerepel a javaslatban -, hogy a szomszédos államok és a Magyar Köztársaság között fennálló kétoldalú megállapodásokkal összhangban lehetővé tenne ilyen egészségügyi és szociális támogatásokat, és ezek az egyezmények az érintett országokkal sok esetben megvannak, ennek alapján pedig az ilyen támogatások biztosíthatóak.

Mindezek alapján, tisztelt Országgyűlés, a kormány azt kéri, hogy a határon túli szervezetek javaslatainak nyomán kialakult egyéni képviselői indítványt támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu