DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szólásra emelkedem méltatni a nagyvilágban szétszóródott magyar diaszpóra egyedülállóan hatásos intézményét, a cserkészetet. A magyar kultúra, nyelv és nemzettudat megőrzésében a cserkészek jelentős eredményeket értek el: négy kontinensen létezik magyar cserkészcsapat, raj, őrs, olyan szervezet, amely megtartja a fiúkat és leányokat a magyar kultúra és a nemzet tudatának világában.

Ebben az esztendőben, 2005-ben ünnepli 60. évfordulóját a külföldi magyar cserkészet. Úgy kezdődött, hogy amikor a második világháború végével a nyugat-európai országok fogolytáboraiban és menekülttáboraiban találták magukat a magyar családok gyerekei, akkor szinte késedelem nélkül megkezdte működését a cserkészet. Több tízezer magyar család gyermekei számára teremtődött így kulturális közösség. A csapatok példaképül szolgáló neveiket a magyar történelemből vették: Boldog Margit, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, Arany János és a többiek részben a hagyományok, részben a kuruc harcok megtestesítői voltak. A csapatok szervező testülete egy helyi jogi személy lett: egyházközség, társadalmi szövetség, iskola vagy polgári kör.

A történelmi hagyományokhoz adódtak a Magyar Cserkészszövetség emlékei: a kezdet 1910-ben, a világjamboree Gödöllőn 1933-ban, Teleki Pál főcserkész mártíromsága 1941-ben. A második világháború utáni, 1945-47-es években a függetlenség és szuverenitás felé haladó polgári-nemzeti hazában, Magyarországon a demokratikus szervezetek között életre kelt a Magyar Cserkészszövetség, amely eladdig a Hitlerista Ifjak áldozata vagy fojtogatottja volt. Majd 1947-ben, a szovjet puccs nyomában a cserkészetre is ránehezedett a kommunista terror. A zászlót ekkor formálisan is átvette a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és csapatai. Ezek a csapatok újjáéledt változatai, gyakran egyenesen folytatásai lettek a két világháború közötti magyar cserkészmozgalomnak. Az “emberebb ember és magyarabb magyarö jelszó kifejezte a patrióta humanitást, ami mindig megkülönböztette a cserkészeket. A napi jótett a cserkész mindenkori velejárója, a tíz cserkésztörvény megtartása életforma. Például a manapság hangoztatott “zöld mozgalomö már nyolcvan évvel ezelőtt megfogalmazódott a hatodik cserkésztörvényben, amelyik így szól: “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.ö

Hogy a magyar tábortüzek fénye az elkövetkezendő évtizedekben is utat mutasson, ezzel a szándékkal ez évben, 2005. augusztus elején a filmore-i - ez New York államban van - Sík Sándor cserkészparkban jubileumi nagytábor lesz, globális jellegű nagytábor lesz. Hivatalosak a cserkészek és a felnőtt vezetők a négy világrészből - Nyugat-Európa, Dél-Amerika, Észak-Amerika, Ausztrália -, azután az anyaország, Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék tájairól. A tábor kerettörténete: “A magyar lovagkor Nagy Lajos király idejébenö, így köti a cserkészet a lovagi jellemet egy történelmileg hű forgatókönyv alapján.

Ahhoz, hogy ilyen szellemben a jövő esztendőkben is szerte a világban tábortüzek mellett felhangozzon a magyar dal, ilyen magyar dalok, amelyek gyakran felhangzanak, hogy “Zalárd alatt, Zalárd alatt folyik el a Berettyóö, és idézhetném a magyar dalokat, amelyeket a tábortüzeknél hallunk, mi pedig a Magyar Országgyűlésből kívánunk jó munkát.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu