MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 6. pontjában precízen azt fogalmazzuk meg, hogy melyek azok az operatív személyekre és kapcsolatokra vonatkozó személyes adatok, amelyek közérdekből nyilvánosak, és bárki számára hozzáférhetőek. Ez egy nagyon fontos és sarkalatos pont, hiszen a jelenlegi kutatások legnagyobb akadálya az a dilemma, ami a személyes adatok és a közérdekű adatok között feszül.

Más az Alkotmánybíróság álláspontja és a definitív meghatározása, más az adatvédelmi törvényé, és más az adatvédelmi úzus, amit főleg az adatvédelmi biztosok alkalmaznak. Az Alkotmánybíróság azt állítja, és úgy tekinti, hogy személyes adatok közérdekű adatokká válhatnak bizonyos esetek fennforgása esetén. Az adatvédelmi törvény adatvédelmi biztosok általi értelmezése pedig azt mondja ki, hogy személyes adat sohasem válhat közérdekű adattá, de közérdekből megismerhetővé válik. Ez lehet, hogy egy homoiusion-problémának tűnik, valójában nagyon alapvető probléma - jelenleg tárgyalja a Ház az adatvédelmi törvény módosítását -, és itt az egész társadalmi életünk, a társadalmi létünk fő problémáiba ütközünk. Ezt csak azért vázoltam föl, hogy ennek egy vetülete az e törvény specifikumai között fellépő probléma. Tehát van egy dilemma, hogy lesz-e alkotmánymódosítás, vagy nem lesz alkotmánymódosítás.

Mi úgy gondoljuk, hogy akár lesz alkotmánymódosítás, akár nem lesz alkotmánymódosítás, az adatvédelmi törvény felhatalmazása alapján ebben a törvényben ki kell mondani azt, hogy az e tárgykörben szereplő személyeknek bizonyos, meghatározott személyi adatai közérdekből nyilvánosak, és bárki számára hozzáférhetőek. A javaslatunkat azzal indokoltuk, hogy az ügynökmúlt teljes körű feltárásához elengedhetetlen, hogy meghatározott körben az adatok közérdekűvé legyenek, aminek jogállami garanciája a törvénybe foglalás. A módosítási javaslat az információs szabadság keretében az ügynöktevékenységgel kapcsolatos adatok közérdekűvé minősítésére irányul, az adatvédelmi törvény 2. §-ának 5. pontjában kapott felhatalmazásnak megfelelően. E szabályok biztosítják az állambiztonsági feladatot ellátó személyekre vonatkozó, meghatározott adatok közérdekűségét és nyilvánosságát.

Sajnálatosnak tartom - és nem is egészen értem, hogy miért -, hogy ezt az emberi jogi bizottság, a kulturális bizottság egyharmada és a nemzetbiztonsági bizottság egyharmada sem támogatta. Úgy gondolom, hogy ez rendkívül fontos, és ehhez ragaszkodnunk kell. Lényegében a 7. pont alatt ennek egy változata szerepel, de ugyanolyan sorsot viselt magán a bizottságok előtt, mint az előbb tett javaslatunk.

Ugyancsak idetartozik a 9. pontban szereplő javaslatunk, amely két pontosítást is tartalmaz. Az egyik az operatív kapcsolat, a hálózati személy és a hivatásos alkalmazott családi és utónevére vonatkozó anonimizálási tilalom. Itt az eredeti törvényjavaslat szűkítette, és csak azon hivatalos alkalmazottra és hálózati személyre, valamint operatív kapcsolatra vonatkoztatta ezt az anonimizálási tilalmat, akinek a személyi anyaga a levéltár kezelésében van. Ez egyrészt egy pontatlan dolog, hiszen folyik egy átadás, amikor igen nagy mennyiségű irat és anyag átadásra kerül a levéltárhoz. Tehát nem függhet attól a törvény érvénye, hogy éppen hol van még a személyi adat, vagy esetleg visszatartották, esetleg “elfelejtettékö átadni, vagy bármilyen módon elfektették valahol az iratokat. Úgy gondolom, bárhol vannak az iratok, az operatív kapcsolat, a hálózati személy és a hivatásos alkalmazott családi és utónevét, illetve neveit, születési helyét és idejét, munkahelyét, foglalkozását, beszervezésének, illetve állományba vételének idejét s azt végző személy nevét és rendfokozatát, minősítését, a beszervezés, illetve az állományba vétel alapját, foglalkoztatása vonalát, fedőnevét, illetve fedőszámát, nők esetében leánykori nevét, családi és utónevét, illetve neveit nem kell anonimizálni. Ez rendkívül fontos.

A másik, ahol a d) pontot kiegészítettük, az, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként e minőségben eljárt személy családi és utónevét, illetve neveit, továbbá beosztását. Ez tulajdonképpen megismerhető lenne más forrásból is, de ez egy komoly kutatást igényelne, hogy valaki különböző sillabuszokban utánanézzen annak, hogy ki mikor, milyen beosztásban volt. Ebben az esetben az iratban föllelhetők a pártállam ezen fontos, többé-kevésbé fontos vagy kevésbé fontos beosztásait betöltő személyek adatai, akkor ezeket sem szabad anonimizálni, hanem a legfontosabb személyi adatokat nyilvánosságra kell hozni. (Rövid szünet.)

Elnézést kérek, csak keresem a hátsó pontokat. A 39. pontban egy első pillanatban nehezen felfogható hatályba léptetéssel kapcsolatos módosító indítványunk van, amelynek a lényege az, hogy az eredeti, módosításra szoruló törvénynek a kivételekre vonatkozó szakaszai rendkívül puhák.

(10.20)

Tehát ilyenek vannak benne: fenntartható az államtitok minősítése, ha valami nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét. Azzal egyetértünk, hogy a rejtjelrendszert védeni kell, ez teljesen világos dolog, akár informatikusként nézem, akár politikusként nézem. Azonban a jogállamban nem lehet ilyen definíciót használni, hogy „
nyilvánvalóanö. Mi az, hogy nyilvánvalóan? Az egyik ember számára nyilvánvaló valami, a másik számára nem nyilvánvaló valami, sőt az ellenkezője a nyilvánvaló. A „
kimutathatóö kifejezés megfelelő, az azt jelenti, hogy ki kell mutatni, igazolni kell, bizonyítani kell. Ebben az esetben, a rejtjel esetében engem rögtön meg lehet győzni, nem is kell mondani semmit, világos.

De itt sorozatban mennek ezek a pontok, hogy „
nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásátö. Rengeteg kötelezettséget vállalunk, és nem kell nagy szónoki bravúr, hogy bármit hozzákössünk egy ilyen kötelezettségvállaláshoz. Itt megint nem lehet a „
nyilvánvalóanö kifejezést fölhasználni. Vagy még bővül ez a dolog, tehát a nemzetközi kötelezettségvállalás mellett még külön bekerült pontba, hogy „
külpolitikai céljaink érvényesítését károsítanáö, de megint „
nyilvánvalóan vagy kimutathatóanö. Ez végigmegy 6 vagy 8 ponton keresztül, „
nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság védelempolitikai céljainak megvalósulásátö, és így tovább. Nem mintha külpolitikai céljaink érvényesítésében vagy nemzetközi kötelezettségvállalásunkban nem szerepelnének ugyanezek, ezek át is fedik egymást, de ezt az átfedést még el lehet viselni, de az nem engedhető meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy ennyire pontatlan legyen.

Kérem, ezt is szíveskedjenek támogatni, mint abszolút logikus dolgot. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu