PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian ismerik azt a szlogenné vált mondatot, hogy aki kimarad, az lemarad. Sajnos Magyarország sok tekintetben kimarad az európai fejlődésből, sőt közép- és kelet-európai versenytársainkkal szemben is komoly hátrányba kerül. Így van ez az alternatív energiafelhasználásban is. A magyar kormány súlyos elmaradásban van, és úgy tűnik, a felzárkózásban nem érdekelt az MSZP-SZDSZ-kormány.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köztudott, a jelen technikai fejlettségi szintünkön a gazdasági növekedés automatikus energiafelhasználás-növekedést eredményez. Jelenleg Európában 600 gigawatt energiatermelő kapacitás van, amely 1250 paksi erőműnek felel meg. Az elemzők szerint 2030-ig ezt 900 gigawattra kell majd növelni. Nincs más megoldás egy ilyen mértékű növekedés elérésére, mint az alternatív energiaforrások, mint például a biomassza-, a víz-, a szél-, a nap- és a geotermikus energia részarányának növelése.

Az Európában felhasznált energiahordozók 15 százaléka szén, 40 százaléka kőolajszármazék, 23 százaléka földgáz, 16 százaléka nukleáris energia és mindösszesen 6 százalék a megújuló energiaforrás. Természetesen az egyes tagországok belső energiaszerkezete nagyon különbözik egymástól. Villamosenergia-termelésből Hollandiában a kőolaj, földgáz aránya 95 százalék, Franciaországban 80 százalék nukleáris, míg Ausztriában a vízi erőműveknek köszönhetően a megújuló energiaforrások aránya 70 százalékos. Ezen felismerésnek köszönhetően az akkor még 15 tagú EU egy ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg önmaga számára, miszerint az Unión belül a teljes energiafelhasználásból - tehát beleértve az áramtermelést, a fűtést, a közlekedést - a megújuló energiahordozók részarányát az 1997. évi 5,4 százalékról 2010-re 12 százalékra növelik. Az elektromosáram-termelésen belül pedig 2010-re 22 százalékot irányoztak elő a megújuló energiaforrások részarányára.

Az áramtermelés elősegítésére elfogadtak az EU-ban egy irányelvet, amellyel összhangban a tagországoknak nemzeti célkitűzéseket kell megfogalmazniuk, illetve be kell mutatniuk a célok eléréséhez szükséges nemzeti stratégiát, eszközrendszert.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatos módon Magyarország fogalmazta meg a legkevésbé ambiciózus célkitűzést: Magyarországon 2000-ben a megújuló energiaforrások az összes energiaforrásnak mindössze 0,7 százalékát tették ki. 2010-ig mi Európában az egyik legalacsonyabb vállalásként a 3,6 százalékot vállaltuk be. Ennél jóval többet vállalt be még a megújuló energiaforrások tekintetében nulláról induló Ciprus és Málta is. Málta 2010-ig 5 százalékot, míg Ciprus 6 százalékot vállalt be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy a magyar kormány ennyire nem ambiciózus, nemcsak amiatt jelent problémát, hogy sereghajtó imázsunk tovább erősödik az Európai Unióban, hanem azért is, mert úgy tűnik, nemzeti energiafelhasználási stratégiánk egyáltalán nem számol az alternatív energiaforrásokkal, amely gyermekeink, unokáink szempontjából rendkívül kiábrándító.

Ha elfogadjuk a kormány környezetvédelmi szempontokat háttérbe szorító stratégiáját, és elfogadjuk a 3,6 százalékos célkitűzést, akkor rögtön felmerül a következő kérdés: mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy ez a minimális vállalás, a 3,6 százalék teljesüljön? Mert pillanatnyilag a cselekvés, a stratégia nyomait sem látni az MSZP-SZDSZ-kormány energetikapolitikájában.

Európa számos országában használják sikerrel a szélerőműveket az energiatermelésben. A magyar kormány milyen lépéseket tett a hazai telepítésük elősegítésére?

Még kézenfekvőbb megoldás lenne a melegvíz-energia kiaknázása. Hazánk Európa legnagyobb termálvízkincsén fekszik, energiaszempontból ez a mi olajunk. Mikor fogják hazánkban az első watt villamos áramot geotermikus erőműből megtermelni? Japánban, az USA-ban és Izlandon tucatszám működnek ilyen erőművek. Nálunk mikor fog? Ez Magyarország jövője és a kiotói vállalások teljesítése szempontjából is létfontosságú.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Magyarországot felelős nemzeti kormány vezetné, akkor nem fordulhatna elő, hogy egy Nyugat-Európában már sikerrel alkalmazott magyar találmányt, amely a vizes emulziós eljárásra épülve forradalmi változást hozott az üzemanyagok területén, hazájában senki sem akar támogatni. Csak nehogy úgy járjunk, mint a Rubik-kockával, amelyet a világon mindenhol gyártottak, csak Magyarországon nem!

Tisztelt Államtitkár Úr! A lendület kormánya ne csak szavakban bizonyítson: kezdjen hozzá a XXI. század egyik legnagyobb kihívásának, a fogyóban lévő, nem megújuló energiaforrások pótlásának, a késedelmekért gyermekeink ugyanis súlyos árat fognak fizetni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu