DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Bár, mint a miniszter úr felszólalásából is hallhatták, akik hallották, egy átfogó jogszabály korlátozott módosítása szerepel előttünk, e módosítások jelentősége talán mégis nagyobb, mint a szokványos módosításoknak.

Én négy különösen fontos témát emelnék ki a módosítások közül, miközben, ahogy szintén említette miniszter úr, más fontos területeken is módosul az adatvédelmi, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény.

(16.00)

A törvénymódosítást különösen két tényező indokolta, mármint határidőhöz kötve, ha tetszik. Az egyik az Alkotmánybíróság tavaly áprilisi határozata, amely alkotmánysértést állapított meg a belső használatra készült, illetve a döntés-előkészítéssel összefüggő adatok fogalmi tisztázatlansága és differenciálatlansága miatt. Ez az egyik fontos terület, ahol változnak az eddigi jogok. A másik fontos terület, ami sürgőssé tette a változtatást, a készülő elektronikus információs szabadságról szóló törvény adatvédelmet érintő részei. A harmadik fontos terület, amit kiemelnék az említett kettőn túl, a közfeladatot ellátó személyek adatait érintő változás, és a negyedik, amiről miniszter úr szintén beszélt, az adatvédelmi biztos státusát érintő változások.

Először és talán legbővebben a döntés-előkészítő iratok nyilvánosságáról érdemes beszélni. A közérdekű adatok megismerésének igen lényeges elemét szabályozza újra tervezet. A legfontosabb vagy leglátványosabb változás nyilvánvalóan az, hogy az eddigi húszéves védelmi idő tíz évre csökken. Az eddigiekkel szemben csak a döntés meghozatala előttre marad teljes a védelem, a nyilvánosságkorlátozás; azt követően a közigazgatási szervezeteknek kell bizonyítani, hogy fennáll a nyilvánosságkorlátozás indoka, és ez megfordítása az eddigi normáknak.

Lényeges, erről esett már szó, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat meghatározásának pontosítása is. Miközben az eddigiekhez képest e területen, tehát a döntés-előkészítő iratok nyilvánossága területén változik legjelentősebben a gyakorlat, valószínű, és már az előzetes vélemények alapján is nyugodtan lehet ezt mondani, ez a passzus váltja ki továbbra is a legtöbb vitát, illetve kritikát. Tudniillik, ezt kár lenne titkolni vagy feledni, két szempont konfliktusa ütközik, ha tetszik, ennél a témánál. Az egyik a közérdekű adatok nyilvánosságának követelménye, a másik pedig a hivatal, a törvényjavaslat szóhasználatával élve törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így álláspontja kifejtését veszélyeztető szempontrendszer.

Köznyelven ez a bonyolultnak tűnő kettősség úgy néz ki, hogy elvben, laboratóriumi körülmények között a lehető legkevesebb adat elérését indokolt korlátozni a döntéshozatal után. Ezt az Alkotmánybíróság említett tavalyi határozata is kimondja. Ugyanakkor a nyilvánosság az állam- és szolgálati titokról szóló törvény hatálya alá eső dokumentumokon túl is akadályozhatja az államapparátus vagy az igazgatási apparátus szabad véleménykifejtését, legalábbis következményeiben. Ezt az Alkotmánybíróság egy korábbi véleménye, még '94-ben a 34. számú határozat figyelembe vette, amikor kimondta, hogy az adat nyilvánossága közbülső munkaanyagokra nem, csak a végeredményre vonatkozik.

Szeretnék emlékeztetni arra ebben az összefüggésben, hogy az Orbán-kormány egyszerűbbnek tartotta a kormányülés jegyzőkönyvvezetésének, illetve hangfelvételeinek megszüntetését, mintsem azt vállalta volna, hogy valamikor is nyilvánosságra kerüljenek az ott elhangzott, nevezhetjük döntés-előkészítő tevékenységnek a nyomai. Más irányú ismeretek alapján is nyugodtan mondhatjuk, hogy inkább legyen szigorúbb a nyilvánosság ügyében a normarendszer, mintsem a karakteresebb vélemények írásba foglalása vagy rögzítése maradjon el. Márpedig ha elfogadhatatlanok a szabályok, könnyen vezethet olyan következményre, hogy az államapparátus tagjai nem írják le kritikai álláspontjukat a munkafolyamat során. Úgy ítéljük meg, hogy a realitásokat figyelembe vevő a módosítás, tehát megtalálja azt a középutat, ami az említett kettősség szempontjait figyelembe veszi.

Létezik egy másik problematika is ebben a körben. A Társaság a Szabadságjogokért szervezet álláspontja megkülönböztetni javasolja a döntés-előkészítő folyamat végeredményét és a döntési folyamat végeredményét, mondván - és ezt miniszter úr is részben érintette megszólalásakor -, a döntés-előkészítés végeredménye - és nem részletei - már a döntés előtt is nyilvánosságot kaphatnak, a társadalom tájékoztatása, esetleg véleményének szondázása érdekében. Különleges eseteket nem számítva nehéz is ezzel szemben indokot felhozni.

A másik fő kérdés, illetve alapvető kérdés, amit a törvénymódosítás érint, az elektronikus információszabadság szempontjából kiemelkedő jelentőségű változás, az tudniillik, hogy a javaslat tartalmazza azokat a módosításokat, amelyek az internet és a közérdekű adatok kapcsolatának korszerű szabályozásához szükségesek. Ennek megfelelően e-mailban is igényelhetők lesznek közérdekű adatok, és lényeges, hogy a javaslat megtiltja - erről is esett szó miniszter úr beszédében -, hogy a közérdekű adat elektronikus úton használói, kivéve, ha térítéses szolgáltatásról van szó, azonosíthatóak legyenek.

A harmadik fontos változás, amit a módosítás megcéloz, a közfeladatot ellátó személyek személyes adatait érinti. Számos eddigi vitából, vélt vagy valódi jogsérelemből kiindulva teszi a javaslat egyértelművé, hogy az állami, önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó személyek feladatkörével összefüggő személyes adatok közérdekből nyilvánosak. Szeretnék itt emlékeztetni arra, hogy a Magyar Televízió elnökének fizetése eddig nem volt bárki által megismerhető, sokszor ez nyilvános vita tárgyát képezte. A törvényjavaslat elfogadása esetén már nem így lesz. És nem lesz vitatható az sem, hogy a Rádió elnöke közfeladatot lát-e el vagy sem.

A negyedik fontos eleme a javaslatnak az adatvédelmi biztos hatáskörét érinti. Ma az adatvédelmi biztos kettős jogállású, részben ombudsman, részben azonban hatóság is 1990 óta és aztán 2003 óta más területen megerősítve. Eddig az adatvédelmi törvény nem tisztázta, hogy az adatvédelmi biztosra mennyire érvényesek az általános ombudsmanszabályok, most a javaslat ezt megteszi, világossá téve a különbségeket is, egyebek között azt is, hogy hatósági jogkörben közigazgatási határozatot hoz. De itt még további pontosítási lehetőségeket látunk, és a tényleges feladat alapján felvethető, bár ezt a javaslat nem érinti, hogy az ombudsman már régen nem az adatokat védi, hanem szerencsére ennél jóval szélesebb a tevékenysége: az információs jogok felelőse. Tehát indokolt lenne a megnevezés ilyen tartalmú módosítása is, bár ez a törvényjavaslatban nem szerepel.

Számos adatvédelmet, illetve információszabadságot érintő fontos, de az említettekhez képest apróbb módosítás is bekerült a javaslatba, amelyek az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlatának problémáira épülnek. Ezek közül is különösen kiemelendő a külföldre történő adattovábbítás szabályainak rendezése.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy a javaslat rendkívül fontos kérdéseket szabályoz. Általánosságban elmondható, hogy igen színvonalasan, az alkotmányosság normáit szem előtt tartva, de kisebb-nagyobb, részben jelzett módosításokat, kiegészítéseket az SZDSZ-frakció mindenképpen indokoltnak lát.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu