DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény meghozatalával 1992-ben e két alapjog érvényesülésével kapcsolatban Magyarország Európa egyik legszínvonalasabb törvényét alkotta meg. Már az is Európa-szerte kiváltotta a jogtudomány elismerését, hogy a magyar alkotmány nevesíti mindkét információs szabadságjogot. Az végképp úttörő megoldásnak számított, hogy e két alapjogot egymásra vonatkoztatva, egy törvényben szabályozta az Országgyűlés, továbbá érvényesülésük ellenőrzésére független adatvédelmi biztost választott. Büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat, hogy e törvény mind a mai napig jóval az Európai Unió által megkövetelt minimális szint fölött biztosítja az információs szabadságjogok védelmét.

A kormány az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatot nem azért terjesztette a tisztelt Ház elé, mert a törvény koncepcionális módosítása szükséges lenne. Az Alkotmánybíróság döntése, az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatai és az információs technológia fejlődése azonban a törvény több rendelkezésének pontosítását teszi szükségessé annak érdekében, hogy e törvény változatlanul magas színvonalon védje az információs szabadságjogokat.

Ezúton is szeretném megköszönni Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úr és munkatársai segítségét, amelynek köszönhetően lényegében együttes munkával dolgoztuk ki a törvényjavaslat szövegét. Mindez számomra is garancia volt arra nézve, hogy a két információs szabadságjog érvényesülését a jelenleginél is jobban elősegítő törvény születhet meg.

(15.50)

A törvényjavaslat egyrészt arra tesz kísérletet, hogy megszüntesse az Alkotmánybíróság által a 12/2004. (IV.7.) számú AB-határozatban megállapított, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet. Ez a határozat a közigazgatáson belüli döntés-előkészítő és belső használatú iratok automatikus, külön minősítési eljárás nélküli nyilvánosságkorlátozását - a döntések előkészítésének zavartalansága érdekében - alkotmányosnak minősítette.

Kimondta ugyanakkor azt is, hogy a törvényhozásnak biztosítania kell: ez az automatikus nyilvánosságkorlátozás csak azon adatok esetében érvényesüljön, ahol ez elkerülhetetlenül szükséges. Ez az Alkotmánybíróság szerint csak akkor valósul meg, ha a független bíróság érdemben felül tudja vizsgálni, valóban szükséges-e a döntés-előkészítés zavartalanságához a nyilvánosság korlátozása. A törvényjavaslat ezeknek a követelményeknek megfelel, amikor csak a döntés megalapozását szolgáló adatok esetében ad lehetőséget a nyilvánosság korlátozására.

A javaslat emellett példálózó jelleggel felsorolja azokat az adathordozókat - elemzés, tervezet, vélemény, javaslat, felkészítő, a szerv belső működésére vonatkozó felmérés, ellenőrzési jelentés, más munkaanyag -, amelyek tartalmazhatják a döntés megalapozását szolgáló adatokat.

Természetesen azonban nem valamennyi, ezen adathordozókon található adat esik az automatikus nyilvánosságkorlátozás alá, hanem értelemszerűen csak azok, amelyek megfelelnek az idézett tartalmi meghatározásnak is, vagyis döntés megalapozását szolgálják. A döntés megalapozását szolgáló adatok védelmi idejét a jelenlegi 20 évről 10 évre tervezi csökkenteni a törvényjavaslat.

Álláspontom szerint a döntés-előkészítés zavartalansága ma már nem indokolhatja azt, hogy ne legyenek hozzáférhetőek az 1993-as törvények előkészítő iratai. A javaslat szerint a döntés meghozatala után már csak részben érvényesül a nyilvánosságkorlátozás automatizmusa.

Az adatvédelmi törvény javasolt új 19/A. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben a közigazgatási szervnek külön bizonyítania kell, hogy az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

A kormány határozott szándéka továbbá, hogy megteremti a jogszabálytervezetek társadalmi véleményezésének lehetőségét. Erre is gondolva rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy jogszabály egyes adatok megismerését a főszabályként érvényesülő 10 éves időtartamnál rövidebb időkorláttal is lehetővé teheti. Mivel a rövidebb időkorlát alsó határát a törvényjavaslat nem határozza meg, jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy például a közigazgatási egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetek a keletkezésüket követően azonnal megismerhetőek.

Az adatvédelmi törvény elfogadása óta az információs társadalom rohamos fejlődésnek indult, erre azonban a magyar jogalkotás mindeddig nem, illetve csak a személyes adatok védelmével összefüggésben reagált. Az internet elterjedése kiemelt fontosságúvá tette a közérdekű adatok elektronikus igénylésére vonatkozó szabályozás megalkotását, valamint a személyes adatok kezelésének az elektronikusan közzétett közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos szabályozását is. A törvény ezért deklarálja, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog kiterjed arra is, hogy a közérdekű adat megismerése iránt bárki, bármilyen formában, így elektronikus úton is igényt nyújthasson be, amelynek teljesítését, a közérdekű adat hozzáférhetővé tételét csak az adatvédelmi törvényben meghatározott esetekben lehet elutasítani.

Annak kifejezése érdekében, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez joga van mindenkinek, a közérdekű adathoz hozzáférni kívánó személyt a törvényjavaslat az eddig használt “kérelmezőö kifejezés helyett “igénylőnekö nevezi. Mivel a közérdekű adatok megismeréséhez bárkinek joga van, az azokhoz való hozzáférés során főszabályként nincs alkotmányos lehetőség az adatot megismerni kívánó személy azonosítására.

Ma még számos esetben előfordul, hogy közérdekű adatokhoz való internetes hozzáférés során az adott honlap üzemeltetője regisztrációt követel meg. A törvényjavaslat ezt a lehetőséget ki kívánja zárni, mivel ha bárkinek joga van a közérdekű adatok megismerésére, akkor semmi nem indokolhatja, hogy a honlap a személyazonosság megadásához kösse a közérdekű adatok megismerését.

Az elmúlt évek jogalkalmazásának tapasztalatai több ponton szükségessé teszik az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek pontosítását annak érdekében, hogy azok megfelelő garanciákat nyújthassanak a személyes adatok védelméhez való jog, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesüléséhez. A törvényjavaslat ezért pontosítja a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmának meghatározását; ehhez kapcsolódva dogmatikailag tisztázza a közfeladatot ellátó személy feladatkörével összefüggő adataira vonatkozó szabályozást; valamint egyértelműsíti az adatvédelmi biztosnak a közérdekből nyilvános adatokkal összefüggő hatáskörét.

A személyes adatok külföldre történő továbbítására vonatkozó szabályok kibővítésével a törvényjavaslat rugalmas, a közösségi jog szabályainak is megfelelő, ugyanakkor a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését is biztosító szabályozást tartalmaz.

Az adatvédelmi biztos jogállása az adatvédelmi törvény 2003-as, jogharmonizációs célú módosításával részben megváltozott, mivel a személyes adatok védelmével kapcsolatban immár ügydöntő jogkörrel is rendelkezik. A jogállásnak ez a kettőssége ugyanakkor megkívánja annak egyértelmű szabályozását, hogy az adatvédelmi biztos eljárására mennyiben és milyen eltérésekkel kell alkalmazni az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényt.

A gyakorlati tapasztalatok alapján emellett pontosítani szükséges az adatvédelmi biztos ügydöntő hatáskörére vonatkozó eljárási szabályokat, mivel a gyakorlatban a bíróságok ellentmondásosan értelmezték az adatvédelmi törvény idevágó rendelkezéseit. Volt olyan bíróság, amelyik a személyiségi jogi per szabályai szerint, míg mások a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint jártak el. A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy itt hatósági jellegű döntéssel szembeni jogorvoslatról van szó, ezért a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A törvényjavaslatot a kormány nevében azzal a szándékkal terjesztem a tisztelt Ház elé, hogy a bizottsági és plenáris viták után korszerűbb, egyértelműbb és változatlanul magas színvonalú adatvédelmi törvénye legyen a köztársaságnak.

A kormány minden olyan módosító javaslatot támogatni fog, amely a cél elérését szolgálja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu