TÓTH ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság megtárgyalta a beszámolót elég régen már, ugyanis - ahogy az előterjesztőtől is hallottuk - ez háromévi beszámoló volt, és a 2002. évit is tulajdonképpen bő egy évvel ezelőtt, sőt több, lassan két éve, 2003 júniusában tárgyaltuk meg, és a környezetvédelmi bizottság 13 igen szavazattal elfogadta. Az ehhez kapcsolódó határozati javaslatot, melyet a gazdasági bizottság nyújtott be, szintén támogattuk, ezt viszont a néhány héttel ezelőtti bizottsági ülésünkön. Itt meg kell jegyeznem, hogy ebből a három évre szóló beszámolóból a 2001-es és a 2002-es beszámolót egyhangúlag támogatta a környezetvédelmi bizottság, a 2003-asat viszont tartózkodó szavazatok megjelenítésével támogatta a bizottság, ahol kisebbségi véleményt fogunk megfogalmazni.

Visszatérve a 2002-es évre: tulajdonképpen a 2002-es év egy váltóév volt - ahogy az előterjesztő is mondta - az árszabályozás tekintetében, valamint ezzel együtt a hatósági munka tekintetében is. Az ellátásbiztonság vonatkozásában nem történt változás, viszont a váltóévnek a sajátosságából adódóan a környezetvédelmi bizottságban a megújuló energiaforrások erőteljesebb alkalmazása iránt léptünk föl. Azt gondolom, hogy az volt az az év, ahol az előterjesztő is 1,6 százaléknyi részesedést említett, bár a 2003-as évre már nem volt egyértelmű az előterjesztő adata; két-három féle adatot írtam fel magamnak, majd később kielemezzük.

Lényeg az, hogy a környezetvédelmi bizottságban a megújuló energiaforrások iránti - hogy is mondjam - nagyobb alkalmazhatóság miatt az Energia Hivatalnál a szabályozások pontosítását, illetve az Unióhoz való harmonizálását javasoltuk erőteljesebb, gyorsabb ütemben. Ez részben valósult meg, ahogy hallottuk, több tucat minisztériumi szabályozás azóta történt életbe léptetésével, de - mint az eredményt tudjuk - nem teljesen valósult ez még meg, sőt a megújuló energiaforrásoknál a biomassza, illetve a faapríték tüzelése kapott nagyobb hangsúlyt, holott Magyarország adottságaiból mást is ki lehetne használni, jóllehet ez a szabályozások okán még nem indulhatott be.

Másfajta energiaforrások tekintetében szó volt a szélről, ezenkívül a nap-, illetve a geotermikus energiáknál igen jelentős befektetési tőke szükséges ehhez. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy ez nagyobb állami segítséggel, nagyobb szabályozási könnyebbséggel valósulhat csak meg. Jelen formájában ezek az alirányok nehezen kapnak nagyobb teret, ami valójában a klímaváltozással, illetve a klímavédelemmel kapcsolatos egyezmények teljesítését segítené elő. Mert mindannyian tudjuk azért, hogy a biomassza tüzelésénél mégiscsak szén-dioxid szabadul fel, ami vélhetően elősegíti az üvegházhatást, ugyanakkor a másfajta megújuló energiáknál nem lép föl ez a kibocsátás. Természetesen egyértelmű, hogy a fenntartható fejlődési modellt elősegíti a biomassza, tehát ennek a bővítése is már szerencsés lenne, ha azok az elavult széntüzelésű erőművek kiléphetnének a rendszerből, amelyek közül egy-kettő már sikeresen kilépett, valamint az, amelyeknél az energia-előállítás költsége igen jelentős mértékben több mint az átlagár, illetve a többi.

(18.50)

Éppen ezért a bizottság ezt a beszámolót támogatta - ahogy említettem, a 2001. évit is -; a kisebbségi véleményt pedig a következő alkalommal fogom elmondani a 2003. évről.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr.

Forrás: parlament.hu