DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Első szakmám szerint gimnáziumi biológiatanár vagyok, ezért szívesen válaszolok a kérdésére, bár a tárgy illetékese az agrárminiszter. Mivel önt nem volt szerencsém oktatni, ezért most szívesen felvilágosítom néhány tényről. (Derültség az MSZP soraiban.)

Őshonos fajról van szó a gyapjas pille esetében, amely Európa nagy részén és a Kárpát-medencében, így nálunk is folyamatosan jelen van, és minden évben okoz kisebb-nagyobb károkat. Tömegszaporodása 8-10 esztendőnként következik be. Ekkor általában 3-4 évig is eltart, és a beavatkozás többnyire nem akadályozza meg a fertőzés továbbterjedését, ezért több évig is elhúzódhat. A gyapjas pille az erdei ökoszisztéma része, így nem gondolom, hogy csupán egyoldalú külső beavatkozás megoldást jelenthet a problémára, ugyanis a gyapjas pillékkel a természetes ellenségeik is eredményesen veszik fel a harcot - lehetnek kárvallott lepkék, ahogy ön is mondta -, de úgy gondolom, hogy a vegyszeres védekezés nem átfogó megoldás erre az ügyre.

Általában elkerülhetetlen a vegyszeres védekezésnél, hogy ne csak a gyapjas pille, hanem az erdei élővilág más fontos tagjai is elpusztuljanak a növényvédő szerektől. A képviselő úr is jól tudja, hogy a szóban forgó ügyben tehát a hatályos jogszabályoknak megfelelően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az illetékes. Arról, hogy a védekezést hogyan kell tervezni és milyen állami támogatás vehető igénybe, az erdő védelméről szóló törvény és rendeletei rendelkeznek.

A környezetvédelmi és vízügyi tárca részben a hatósági munkában, másrészt pedig a nemzeti parkok igazgatóságain keresztül vesz részt, ahol a vagyonkezelésükben lévő állami tulajdonú erdőknél mint erdőgazdálkodó érintve lehet. Nyilván ezt a feladatot el is végzi. De sokkal lényegesebb annál, hogy a természet védelméért felelős miniszter számára adottak azok a lehetőségek, hogy hogyan lehessen természetszerű erdőállományokat kialakítani és fenntartani. Nem az erdei ökoszisztémák részét képező, alkalmasint gazdasági károkat is okozó egyes rovarfajok gradációi elleni védekezést kell a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek megoldania.

De szívesen folytatom: az elmondottaktól függetlenül, éppen a károsítás esetleges mértékére való figyelemmel áttekintettük a lehetséges lépéseket. Hadd jegyezzem meg, hogy az ön szavaitól eltérően nem mondott senki olyat a környezetvédelmi bizottság ülésén, hogy a legszerényebb becslések szerint 280 ezer hektárt fognak elpusztítani a lepkék. Azt mondta az illetékes FVM-tisztviselő, hogy ekkora területen van kisebb-nagyobb petecsomó-fertőzöttség, ez pedig nem ugyanazt jelenti.

Természetesen a gond komoly, és foglalkozni kell vele. Erre vonatkozóan az FVM elkészítette a védekezés megoldásának meghatározására és a források előteremtésére irányuló javaslatait részletező előterjesztést, és ez a napokban a kormány elé kerül. Ha ennek a részleteire kíváncsi, kérdezze majd az illetékes minisztert.

Arra a megállapítására pedig, miszerint már ebben a hónapban is kikelhetnek az újabb lepkék, hadd mondjam el ismét felvilágosítási céllal, hogy a hernyók április végén-május elején esedékesek kikelni, majd öt vedlés után bábozódnak be, és június közepe körül kelhetnek ki maguk a pillangók.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az FVM (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ebben a költségvetési évben 100 millió forintot különített el erre, és csak ahhoz a megjegyzéshez, hogy önök tudják, mi a felelősség, hadd mondjam el, hogy ezt a felelősséget a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény írta elő a földtulajdonosoknak és gazdálkodóknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu