ÉKES JÓZSEF (független): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Eörsi Mátyás hozzászólása számomra kissé érdekes volt. Ő ugyanis azt mondta, hogy Románia uniós csatlakozása után és egyébként is az Unió tagországain belül mindenki oda megy dolgozni, ahova akar, és ott fog lakni, ahol akar. Ez érdekes megközelítés, hisz december 5-e előtt a kormányzat részéről - s talán az SZDSZ részéről is - számtalan alkalommal elhangzottak olyan érvelések, amelyek a magyar állampolgárokban egyfajta félelmet keltettek. Mi lesz 2007 után ezen elhangzott mondatok alapján?

Felvethetek egy másik kérdést, azt, hogy az Európai Unión belül sem törődik bele mindenki a sorsába. Mit akarnak jelenleg például a skótok az Európai Unión belül? Vagy mit akarnak a katalánok az Európai Unión belül? S lehetne számos olyan nemzeti kisebbségi kérdést felsorolni, amely még komoly problémákat fog maga után vonni az Európai Unión belül.

Füle képviselő úrnak szeretném elmondani, szomorú az, hogy egy csatlakozási tárgyalásnál úgy próbáljuk a dolgokat megközelíteni, hogy mennyi lesz az uniós forrás, és azok mit fognak jelenteni. Nekem ezzel az a legnagyobb problémám, hogy mi lesz a magyar nemzetség sorsa, tudunk-e nemzetegyesítést végrehajtani. Hogyan tudunk kiállni a Kárpát-medencei magyarok érdekeiért? Ha bármelyikünknek is lenne ideje, érdemes lenne átolvasni azt a kilencszáz oldalas csatlakozási szerződést, amely az Európai Unió és Románia, valamint Bulgária között köttetendő meg. Egy szó sem esik az erdélyi magyarokról és a székelyföldi autonómiáról. Tudják, képviselőtársaim, számomra az a legszomorúbb, hogy egy dél-tiroli képviselőnek kell az Európai Parlament külügyi bizottságában öt módosító indítványt benyújtani annak érdekében, hogy bekerüljön az erdélyi magyarság mint fogalom, vagy bekerüljön az esetleges autonómia kérdése mint fogalom.

Ebben a parlamentben még soha senki nem mondta azt - ezt önök próbálják meg nagyon sokszor az állampolgárok szájába adni -, ha problémákat vetünk fel, azzal ellenezzük Románia és Bulgária csatlakozását. Ez óriási tévedés! Mi is ugyanúgy szorgalmazzuk ezt, mint bárki más, hisz a magyar nemzetség összérdeke, hogy minél gyorsabban tudjanak csatlakozni ezek az államok az Európai Unió tagországai közé. Ez közös érdek. Ahogy Kelemen András képviselőtársam is elmondta, Magyarország még soha, egyetlen alkalommal sem, bármilyen nemzetközi csatlakozási tárgyalások alkalmával nem élt azzal a jogával, hogy a határon túl élő magyarok érdekében akár kifogásokat, akár olyan megfogalmazásokat tegyen, amelyek a sorsukban jobbító szándékkal bírtak volna. Ez nem található meg!

(15.30)

Emlékezzünk Magyarország csatlakozási időpontjának és szerződésének aláírására. Volt-e védzáradéka a magyar csatlakozásnak? Volt-e a tíz ország közül rajtunk kívül más országnak is védzáradéka? Miért ne tehetné meg Magyarország, hogy az esetleges problémák elkerülése végett egy olyan megfogalmazást tegyen a csatlakozási szerződés aláírásával kapcsolatos magyar álláspontba, hogy igenis ezt szeretnénk, ahogy a külügyi bizottság is nagy többséggel elfogadta Ebner úr javaslatát, hogy igenis mi is szeretnénk, ha ez szerepelne benne, mint egyfajta feltétel.

Tudom, államtitkár úr csóválja a fejét; csak akkor lesz majd ön is szomorú, akkor leszünk mindannyian szomorúak, ha az összes környező ország csatlakozni fog, és szeretnénk, ha minél gyorsabban csatlakozna; Horvátország csatlakozása mellett én is szóltam annak idején az Európai Parlamenten belül. Majd akkor lesz szomorú ön is, meg mi is, meg mindannyian magyarok, amikor a határon túli európai parlamenti magyar képviselők, határon túli magyarok fognak összefogni, és majd velünk nem konzultálnak mint magyar képviselőkkel, és próbálják meg a saját érdekeiket érvényesíteni. Mert sajnos ez elfajulhat odáig. Tessék belegondolni a demográfiai kérdésbe! Ha így kezeljük a magyarságot, a határon túli magyarságot, ott, ahol legalább két nyelvet beszélnek a magyarok, de szeretnék az identitásukat megőrizni, magyar állampolgárságukat felvenni, és ha így viseltetünk velük szemben, akkor milyen gyorsan fognak asszimilálódni egy európai uniós tagság esélyével. Ezt kellene mérlegelnünk mindannyiunknak!

Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu