KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A világban bekövetkezett szörnyű katasztrófák sajnálatosan igazolták, hogy a megelőzésre fordított költségtöredékekből sokmilliárdos károk háríthatók el. Ebből nekünk is le kellene vonni a tanulságot. Főleg akkor, amikor egy korábban már kiépített, működő kárelhárító rendszerről van szó, csak az üzemeltetési, fenntartási költségeket kellene biztosítani.

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás minden idők leghatékonyabb megtérülési mutatóval rendelkező költségvetési támogatási formájának bizonyult. A 2005. évi költségvetésbe a korábbi évekkel ellentétben mégsem került be a gazdálkodás kockázatát csökkentő támogatás és ezen belül is a kármegelőzési tevékenység, a jégeső-elhárítás fenntartási támogatása.

A Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés az ország egyik legjégveszélyesebb régiójában, Baranya, Somogy, Tolna megye területén, egymillió hektár mezőgazdaságilag művelt területen végzi tevékenységét. Közel egymillió állampolgár és körülbelül húszezer mezőgazdasági termelő élvezi a jégeső-elhárítás áldásos tevékenységét.

Az immár tizenhárom éves működés eredményei statisztikailag kimutathatók. A biztosítók baranyai káradatait elemezve - mivel ez a megye teljes mértékben lefedett generátorokkal - elmondhatjuk, hogy a generátoros jégeső-elhárítás működése alatt 67 százalékkal csökkentek a jégkárok az azt megelőző harminc évhez viszonyítottan. Ennek a hatékonysági mutatónak az értékét tovább növeli az a meteorológiai statisztikai kimutatás, miszerint a légköri felmelegedés következtében az utóbbi évtizedben a jégesőképződés és jégeső-gyakoriság felerősödött.

Ugyanakkor a jégeső-elhárítás nemcsak hatékony, de költségtakarékos módszer is, mivel a kárcsökkentésből adódóan a szántóföldi növénytermesztési és a szőlő-gyümölcs kultúrákban éves szinten több milliárd forint termelési érték menthető meg. Előzetes számítások szerint a három megyére szóló, Baranya, Somogy, Tolna megye teljes területét lefedő regionális jégeső-elhárítás éves működtetésének fenntartása 65 millió forint állami költségvetési hozzájárulást igényel. Ennek a 65 millió forintos állami támogatási költségnek a hatékonysága és a megtérülési mutatója vetekszik bármely költségvetési támogatáséval.

Jelenleg még elengedhetetlen a megelőző nyolc évben már biztosított állami támogatás további megléte, de már folyamatban van a rendszer piaci alapú működtetésére történő átállás. Néhány éven belül önfinanszírozhatóvá válik a rendszer, a mezőgazdasági termelők, önkormányzatok, hegyközségek és biztosítótársaságok befizetéseiből. Ezen átmeneti támogatási szükséglet miatt került sor a támogatástípus brüsszeli notifikálására. El kell még mondanom, hogy az érintett három megye országgyűlési képviselői pártállástól függetlenül támogatják és kérik a jégeső-elhárítás mint kármegelőzési tevékenység előzetesen kormányszinten megígért támogatásának folyósítását.

A kormány ígéretét ősszel a költségvetési törvény tárgyalásának időszakában személyesen Katona Tamás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úr tette. Idézem: „
Tehát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a rendelkezésre álló források ismeretében és ennek megfelelően, ahhoz mérten 2005-ben is támogatni kívánja a jégeső-elhárítási tevékenységet.ö

Itt lenne az ideje a kormányígéret teljesítésének, hiszen a második negyedévbe léptünk, és a jégeső-elhárító tevékenységre éppen az év második és harmadik negyedévében van a legnagyobb szükség. Tulajdonképpen érthetetlen a kormányígéret teljesítése körüli hezitálás. Ugyanis számtalanszor hallottuk a miniszter úrtól, hogy rekord összegű agrártámogatásra van az idén fedezet. Nos, akkor mi az akadálya egy már notifikált, kormányszinten garantált támogatás folyósításának? Az utóbbi idők szomorú példái figyelmeztetnek, hogy talán mégsem lenne szabad megvárni a természeti csapás bekövetkeztét, éppen egy kárelhárító rendszer üzemben tartásának finanszírozása esetében.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu