DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Államtitkár Úr! Elnök urakat már nem tudom üdvözölni, mert ők elmentek, nem tudták kivárni a vita végét, pedig fontos dolgokat mondunk még talán ilyenkor is.

Szeretnék reagálni Sági képviselőtársam felszólalására. Én is úgy gondolom, hogy kissé tragikusra vette az utolsó részt. A Berzsenyi Dániel Főiskola, ahová az én feleségem is járt, jó hírű intézmény, nagyon jó elképzeléseik vannak, erős nemzetközi kapcsolataik vannak ott a határ mentén Mariborral, Zágrábbal, esélye van szerintem az egyetemmé válásra, és Zala megyével is nagyon komoly kapcsolata van. Mi is érdekeltek vagyunk abban pontosan, hogy a két kis megye komoly egyetemi központtal rendelkezzen, úgyhogy én is úgy gondolom, hogy az helyes, ha ezért harcol, én magam is harcolok érte Zala megyeiként is, de nem látom olyan tragikusnak. Én egyetértek az államtitkár úrral, hogy pont a törvényben benne vannak azok a kritériumok, amelyeknek a teljesítését szerintem tudja vállalni a Berzsenyi Dániel Főiskola, és el fogja érni a célját.

Én azt reméltem, és úgy gondolom, hogy lehetne közös sikertörténet is ez a T/15267. számú törvényjavaslat a felsőoktatásról. De most már, így a vita végén nem reménykedem abban, hogy ez egy közös sikertörténet lesz. Bár már ebben a ciklusban is volt olyan törvényjavaslat, amelyet közösen, egyhangúlag fogadtunk el. Ez a filmtörvény, amit komoly szakmai előkészítés, 15 éves munka előzött meg, és el tudtuk fogadni, annak ellenére, hogy elég nagy a vita és a különbség közöttünk, konszenzussal tudtuk elfogadni; ismerős az önök számára. Én abban reménykedtem, hogy pont azért, mert nagyon fontos ez a felsőoktatási törvény, ebbe az irányba mozdulunk el, hasonlóan, mint a filmtörvénynél, mivel a szakmai vélemény, a konszenzus megvolt, és úgy terjesztette be ide a kormány a törvényjavaslatot, hogy ezt el tudjuk érni. Mondom, most már ebben kevésbé reménykedem, de azért még nem adom fel a reményt.

Úgy gondolom, hogy sok merész, új gondolat van ebben a törvényjavaslatban, nemcsak az, ami az európai mintákat követi, hanem pontosan az is, amit a magyar helyzetből hozzátesz. Az új irányok és az új fejlődési szakaszok, amelyeket megnyit, azt gondolom, hogy biztatóak. Mindezt kettős felelősséggel és kötődéssel teszi a törvényjavaslat, hisz nemcsak az európai betagozódást és az egyenjogúvá válást hordozza magában - bár ez a legeredetibb és a XXI. századi -, hanem megteremti a jogi környezetet is a felsőoktatás hazai feszültségeinek oldásához és a felsőoktatásunk európai közösségi vállalásainak teljesítéséhez. Ez elemi kötelességünk. S ha a hazai problémákká terebélyesedett ügyek megoldását segíti, azt gondolom, az nagyon jó. Ha a növekvő hallgatói létszámból adódó feladatok megoldását is segíti, akkor meg még jobb. Erre itt és most kell felkészülnünk Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt mindenki tudja, hogy az új törvényjavaslat kidolgozásának fő oka - és ezért reménykedem még a közös elfogadásban - a bolognai folyamatban való részvétel, ám ezekhez a bolognai célokhoz továbbiak társulnak, olyanok, mint a felsőoktatási autonómia kibővítése és megerősítése, az egyenlő esélyek biztosítása és a diákjogok kiterjesztése, az átfogó intézményi és irányítási reform és az új finanszírozási rendszer, ami igen nagy vitát váltott ki a mai napon is.

(17.00)

Én a 2. ponthoz szeretnék szólni, ez az egyenlő esélyek biztosítása és a diákjogok kiterjesztése. Ez a törvényjavaslatban a III. rész, a hallgató címszó alatt szerepel. Itt olyan jogok, mennyiségileg és minőségileg olyan jogok fogalmazódnak ma meg, ami példátlan, szinte Európában is nagyon ritka. Mi épp a törvényjavaslat előtt jártunk Bécsben, a bécsi egyetemen, és meglepődtem, hogy amikor rákérdeztem, rákérdeztünk a hallgatói önkormányzat szerepére, még a kérdést sem igen értették. Tehát én úgy gondolom, hogy ebben az ügyben, ha Magyarország a diákjogok kiszélesítésében ilyen törvényt tud alkotni, mint ami ez lesz, akkor Európában is példát mutat.

Csak szeretném elmondani, hogy a diákjogokról, a hallgatókról, a 39.-től a 79. §-ig terjed a törvény. Ez 40 paragrafus, ez majdnem egynegyede az egész törvénynek. Azért úgy gondolom, hogy ez méltó dolog, és úgy gondolom, hogy nem véletlenül támogatta a HÖOK és az önkormányzati vezetők, mert ha ilyen lényegesen és ilyen komolyan foglalkoznak az ügyeikkel, és ilyen jogosítványok fogalmazódnak meg a törvényben, azt gondolom, hogy nem lehet kifarolni e mögül.

Csak szeretném felsorolni, hogy a hallgatói jogviszony keletkezésével indít a törvényjavaslat, a 39. §: a hallgató egyéni jogai és kötelességei, a kollégiumi elhelyezés, az államilag támogatott és költségtérítéses képzés, a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, a hallgatók teljesítményének értékelése, oklevél, bizonyítvány, tehetséggondozás, a doktori képzésre vonatkozó külön szabályok, a hallgató fegyelmi és kártérítési felelőssége, a felsőoktatási intézmény kártérítési felelőssége, a jogorvoslat joga - ami, úgy gondolom, példátlan -, a hallgatói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnése, a hallgatók közösségei, a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók országos képviselete. Már a fejezetek felsorolása is mutatja a komolyságot, és hogy milyen komoly kérdésekkel foglalkozik.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgyhogy én meglepődve hallottam ma reggel azt a bejelentést, hogy a HÖOK bizonyos kérdéseket vitat. Én úgy gondolom, hogy nincs oka kifarolni a törvény mögül, már csak azért sem, sőt biztatnám őket, hogy továbbra is támogassák, apró módosítással a kifogásaikat, úgy gondolom, ki tudjuk igazítani. Most már egyébként a mi dolgunk, mert a törvény a parlament előtt van, a miniszter úr beterjesztette, egy hete beterjesztette, és azt gondolom, hogy rajtunk keresztül, a mi javaslatainkon keresztül tudjuk a csorbát is kiküszöbölni.

Hét aláíróról beszéltünk itt, és még azért beleng bennünket a tegnapi évforduló, „
Kettő vitéz és tudós négy, - / a hetedik te magad légy.ö József Attila „
A hetedikö című verséből idéztem. Én kérem a hallgatói önkormányzatok képviselőit, hogy továbbra is legyenek ők a hetedikek ebben a támogatásban, mert megérdemli ez a törvényjavaslat, hogy ne álljanak el mellőle. Különösen azért hiszem ezt, mert az előterjesztés, írták már a hetek a levelükben is, hallgatóbarát, bővített egyéni és kollektív jogokat tartalmaz, segíti a mobilitást, növeli az esélyegyenlőséget, de megfogalmaz kötelezettségeket és felelősségeket is - ők írták.

Az új felsőoktatási törvény számos olyan pontot is tartalmaz, amely a hallgatói jogok érvényesülését segíti elő. Már 2003-ban hatályba lépett az a módosítás, amely szerint a hallgatóknak jogukban áll az intézmény jogsértő döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt bírósághoz fordulni, amely a benyújtott keresetet soron kívüli eljárásban tárgyalja. A törvény megerősíti a jogérvényesítés intézményes formáit az oktatási biztos hivatalán és az oktatásügyi közvetítő szolgálaton keresztül.

Kibővültek a hallgatói jogok, hisz 2004 januárjától a minimálbér összegéig az egyetemen végzett diákmunka adómentes és járulékmentes, 2005 szeptemberétől kötelező erejűvé válik az oktatók hallgatói véleményezése. Minden évben, úgy látszik ezek szerint, az MSZP-SZDSZ Magyar Liberális Párt koalíciós kormánya bővített valamit a diákjogokon és a hallgatói jogokon 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben; 2006-ban pedig életbe lép az új felsőoktatási törvény, amelynek szintén lesznek pozitívumai a diákokra nézve. A hallgatói önkormányzatok működésének normatív alapú támogatását biztosítja a törvény, a hallgatói normatívák 1 százaléka. Az intézmény irányító testületében a szenátusi keret terhére egy tagot a HÖOK is, tehát a hallgatók is delegálhatnak, ez is bővíti a jogot. Új vonása a törvényjavaslatnak, hogy pontosan szabályozza a jogviszonyokat.

Úgy gondolom, hogy a legnagyobb nyertesei ennek a törvénynek a hallgatók lesznek, ők a kedvezményezettek leginkább, a társadalom intézményei értük, nekik szolgálnak, hogy versenyképes tudást tudjanak szerezni az európai felsőoktatási térségben.

Sági képviselő úr, én már az unokáimra gondolok, akik hamarosan ebbe az életkorba lépnek, és úgy gondolom, ez a helyes megközelítés, ne csak az ott dolgozók, oktatók s a többi, hanem a társadalom részéről és azok szemszögéből nézzük a dolgokat, akik majd fogják használni, nemcsak most használják, hanem a jövőben, 4-5-10 év múlva használják. Én úgy gondolom, hogy a tudás termelése a tudásgazdaságban európai színvonalú lesz, és úgy gondolom, hogy ez a törvény segíti, hogy jó kilátásaik legyenek a fiataloknak, akik bekapcsolódnak a felsőfokú képzésbe.

A normatívákat az eredeti elgondolással ellentétben nem a minimálbérhez, hanem a nemzetgazdasági átlaghoz köti majd a törvény. A tárca ígérete szerint lehetővé teszi azt is, hogy minden államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató Európa más országaiban tanulhasson legalább egy félévet, amennyiben az ott szerzett kreditjeit az itthoni képzésbe beszámítják.

Nagy kérdés persze továbbra is, és azt gondolom, ez valóban igazán nehéz kérdés, hogy vezet-e út a tanyáról, a munkanélküliségtől sújtott vidékekről, a mélyszegénységből az egyetemre, a főiskolára. Ez valóban egy nagyon nagy kérdés. Mert ugye nem lenne helyes, ha nem vezetne. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, és támogatni kell azokat a javaslatokat, amelyek a hátrányos helyzetű hallgatók bejutását segítik az egyetemre. Költségtérítéses képzésre felvett hátrányos helyzetű hallgatók pályázat alapján mentesülhetnek a költségtérítés megfizetésétől. Az egyéni bánásmódot, a segítséget, a differenciált követelményteljesítést azonban biztosítja a törvényjavaslat. Fogyatékkal élő hallgatók számára is, itt hallottuk, Magda Sándor képviselőtársam elmondta, hogy a kollégiumépítésnél is milyen nagy gonddal és figyelemmel vannak erre; úgy gondolom, hogy ez nagyon helyes. És a támogatási idejük a tárca ígérete szerint akár négy félévre is megnövekedhet a fogyatékkal élő hallgatóknak.

A hallgatói juttatások, a kollégiumi ellátás és a lakhatási támogatások nem pusztán növekednek, hanem olyan automatizmus épül be a rendszerbe, ami a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedésével folyamatosan növeli ezt a támogatást. Ezért úgy gondolom, nem volt véletlen, hogy a hallgatói önkormányzatok támogatták ezt a törvénytervezetet, és úgy gondolom, nem fognak hátrálni ettől a javaslattól.

Tisztelt Ház! A hallgatókról szóló szakaszok a tömegoktatás viszonyai között a hallgatóbarát felsőoktatás jogi feltételeit teremtik meg. Az európai gyakorlattal összhangban új elemként jelenik meg az egyenlő bánásmód törvényi előírásainak alkalmazása és a hátrányos helyzetűek támogatása, valamint a felsőfokú tanulmányok során a fogyatékkal élők adottságait figyelembe vevő feltételek megteremtése. A hallgatók élet- és munkakörülményeit támogató szolgáltatások, a tanulmányok, az életpálya-alakítás, a sport, a szabadidős tevékenység, az egészséges életmód területén a javaslat az egységes szemléletű szabályozással ösztönzi az intézményi gyakorlatot. A törvényjavaslat új eleme, hogy a doktori képzésen kívül az egymásra épülő képzési ciklusban a felvételt nyert hallgató 12 féléven át is részt vehet államilag támogatott képzésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, hogy az ellenzék is támogatni tudja ezt a törvényjavaslatot, amelyet a szakma konszenzusa övez, hallgatói támogatást élvez a javaslat, és javasolom elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu