GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban, amikor alkalmi, eseti drogfogyasztók tucatjai, fiatalok tucatjai jelentik föl magukat a rendőrségen egy sajátos polgári engedelmességi mozgalom keretében, mert arra akarják felhívni a figyelmet, hogy mennyire abszurd a hazai büntetőjogi szabályozás, újra nagy vitákat vált ki a kábítószer-fogyasztók büntetőjogi megítélésének kérdése.

Érdemes áttekinteni ebből a szempontból a büntetőjogszabályok alakulását a rendszerváltás óta. Az úgynevezett elterelés intézményét nagyon helyesen terjesztette elő 1993-ban egy MDF-es igazságügy-miniszter, és nagyon helyesen vezette be a magyar jogba egy jobboldali többségű parlament. Ezt az intézményt, amely lehetővé tette, hogy a kábítószer-fogyasztók mentesüljenek a büntetőjogi következmények alól, és vagy egy leszoktató programban, vagy pedig egy felvilágosító programban vehessenek részt, 1999-2000-ben a fideszes kormányzat, szintén MDF-es igazságügy-miniszterének előterjesztésére úgy korlátozta a '98 és 2002 közötti jobboldali többségű parlament, hogy csak a már függő fogyasztók vehették igénybe az úgynevezett elterelés intézményét.

Ennek egy nagyon súlyos “eredményeö az lett, hogy a korábban segítséghez forduló fiatalok 10 százaléka vállalta és merte azt, hogy segítséget kérjen orvostól vagy szakembertől. Tehát nem 10 százalékkal csökkent ez a szám, hanem az eredeti szám 10 százalékára esett vissza a segítséghez forduló fiatalok száma, miközben a szerhasználók és az alkalmi fogyasztókon túl az először kipróbálók száma is tovább növekedett. Nem véletlen, hogy a teljes hazai szakma, beleértve a büntetőjogi szakmát is, mintegy kétharmada, háromnegyede szorgalmazta azt, hogy ez a törvény változzon.

Az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíció 2002-ben meg is lépte ezt a változtatást, és visszaállította az elterelés eredeti intézményét, vagyis azt, hogy az alkalmi, eseti fogyasztók is igénybe vehessék ezt. 2003 közepétől 2004 végéig több mint 4 ezer fiatal volt, aki élhetett ezzel a lehetőséggel, ennyi fiatalról beszélünk, akiknek az eredeti törvény szerint az eljárás végén börtönben lett volna a helye. Szokásos ellenzéki érv az, hogy '98, illetve 2000 után sem kerültek fiatalok börtönbe az úgynevezett Európa legszigorúbb drogtörvénye miatt, amivel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy meglehetősen lassúak a büntetőeljárások Magyarországon, de még így is volt olyan eset, ahol az egyébként jobboldali érzelmű köztársasági elnöknek kellett kegyelmi ügyben pozitív döntést hoznia azért, mert egy drogfogyasztó fiatal - nem kereskedő, drogfogyasztó fiatal - hároméves börtönbüntetést kapott. Még egyszer mondom, Mádl Ferenc köztársasági elnök úr gyakorolt ilyen ügyben kegyelmet. Ez mindenképpen azt bizonyítja, hogy abszurd volt ez a jogi szabályozás.

Az Alkotmánybíróság több ponton megsemmisítette a 2002-es törvényt, de a lényegi vitában nem érintette és nem illette kritikával a 2002-es kormányzati többség döntését. Mi volt a lényegi kérdés? A lényegi kérdés az volt, hogy visszaállítottuk azt, hogy az elterelést az alkalmi, eseti fogyasztók is igénybe vehessék. Ezt az Alkotmánybíróság döntése nem kritizálta, és nem ezt semmisítette meg. Ma azonban úgy tűnik, hogy nincs megnyugtatóan rendezve a helyzet, hiszen nem látjuk a kormányzati előterjesztést, amelynek a határideje, mármint a parlamenti többség által elfogadott új törvény határideje vészesen közeleg. Félő tehát, hogy nem születik meg határidőre a megfelelő törvény. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége úgy döntött, hogy önálló képviselői indítvány formájában büntetőtörvénykönyv-módosítást terjeszt a parlament elé, amely az alkalmi, eseti fogyasztók tekintetében a teljes körű dekriminalizációt tartalmazza.

Azt kezdeményezzük, hogy azok a kábítószer-fogyasztók – hangsúlyozom: fogyasztók -, akik csekély mennyiségű kábítószert személyes használat céljából tartanak, birtokolnak, illetve fogyasztanak, mentesüljenek a büntetőjogi fenyegetettség alól. Szeretném kiemelni azt, hogy már évekkel ezelőtt magas rangú, az üggyel foglalkozó, az ügyben felelősségi körrel rendelkező rendőri vezetők elmondták azt, hogy a kábítószer-fogyasztók büntetőjogi üldözése sehová nem vezet. Szeretném elmondani, hogy a Magyarországon meginduló büntetőeljárások 82-83 százaléka az alkalmi, eseti fogyasztókat fenyegeti, ahelyett, hogy a magyar állam a kábítószer-kereskedőket üldözné.

Ezért tehát az SZDSZ fontosnak tartja a valódi dekriminalizációt, a fogyasztók valódi mentesítését, hogy az állami szervek valóban a kereskedőkre tudjanak koncentrálni. Ennek érdekében nyújtjuk be törvényjavaslatunkat, és kezdeményezünk egyeztetést a szakmai, civil szervezetekkel ebben a tárgykörben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu