TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon különleges törvény vitája folyik a parlamentben. T/15264. számon nyújtotta be a kormány, a pénzügyminiszter az adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Már maga az a tény, hogy a parlament április hónapban tárgyal adótörvényekről, úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egyedi dolog, és nagyon-nagyon megfontolandó, hogy mi is ennek az oka.

Mielőtt azonban a konkrét törvényjavaslatra rátérnék, engedjenek meg nekem egy helyzetelemzést az elmúlt évekről, évekre visszamenőleg és a jelenlegi helyzetről adóügyekben. Mi is történt? 2004. május 1-jétől Magyarország az Európai Unió tagjává vált, mindenki tudta, a belépő országok, és tudják Európában, akik arra várnak, hogy az Unióba belépjenek, hogy milyen fontos az, hogy milyen adórendszerrel, milyen adóterhekkel, járulékterhekkel lép be az ország az Unióba, és hogyan veszi fel a versenyt a már Unióban lévő országok vállalkozásaival.

Nos, most már láthatjuk és érezhetjük, hogy a magyar kormány tett a legkevesebbet azért a belépő országok között, hogy ezt a versenyt a magyar vállalkozások állni tudják, hiszen Magyarország a belépő országok között a legnagyobb adóterhekkel és járulékterhekkel, közterhekkel lépett be az Európai Unióba. Elég, ha csak az áfakulcsokat említem, hiszen a belépő országok közül is a legmagasabb az áfakulcs Magyarországon a 25 százalékkal, illetve a 15 százalékkal, de mondhatnám a társadalombiztosítási terhek nagyságát, és mondhatnám a helyi adó nagyságát, a jövedéki adó mértékét és a gépjárműadót emelem itt ki.

Ha egy kicsit visszább megyünk, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mivel is nyerte meg a választást, és mit ígért a Medgyessy-kormány 2002-ben. Természetesen azt ígérte, hogy csökkenteni fogja az adókat. Azt most már láthatjuk, hogy ebből az égvilágon semmi nem lett, adócsökkentés nem lett, nemhogy adócsökkentés nem lett, hanem 2003 júliusában maga a volt pénzügyminiszter jelentette be, hogy új adók bevezetésére van szükség az országban, illetve a meglévő adók jelentős emelésére.

Itt szintén kiemelném a példátlan adóemelést, az áfakulcs emelését, 12 százalékról 15 százalékra emelte meg a Medgyessy-kormány az áfakulcsokat 2004. január 1-jétől, az uniós tagságunkat megelőző három hónappal, négy hónappal, egyszerűen hihetetlen és elképesztő lépés. Semmi nem lett az adócsökkentésből, helyette adóteher-növekedés lett, 550 milliárd forint többletterhet zúdított a 2004. évben az országra a szocialista-szabad demokrata kormány, ellentétben persze a nagy SZDSZ-es ígéretekkel is. Biztos, hogy ez is közrejátszott abban, hogy Medgyessy Péternek mennie kellett, nem tudta tartani a szavát, bűnbak kellett, Medgyessy Péter megbukott.

Jött Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány Ferenctől sem hallhattunk mást, csak azt, hogy a járulékterhek csökkenni fognak, az adóterhek csökkenni fognak, az országot versenyképesebbé kell tenni, és munkahelyeket kell teremteni, és hogy a nagyberuházásokat, a tőkét ide kell vonzani az országba. Mindenki várta a lépéseket, de sajnos lépések nem következtek, hiszen 2005. január 1-jétől nemhogy tehercsökkenés állt volna be már a Gyurcsány-kormány által benyújtott adótörvény-javaslat által, hanem további adóterhek növekedésével kellett számolni a vállalkozóknak és sajnos a magyar lakosságnak.

Az új miniszterelnök nagyon bátor és nagyon aktív médiaszereplő, és szeret lakossági fórumra járni, egyáltalán fórumokra. Így volt ez január elején, elment egy vállalkozói fórumra, és ott elmondták neki, hogy itt csak egy megoldás van: adócsökkentés. A szívesen nyilatkozó miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc mindjárt a fórum után ki is nyilatkozta, hogy itt csak egy megoldás van: adócsökkentés, őt erről meggyőzték, és ő el tudja képzelni, hogy még ebben az évben csökkenni fognak majd az adó- és járulékterhek.

Nos, ha a miniszterelnök ilyet mond, azt már tudjuk, olyankor aztán az apparátus kőkeményen elkezd dolgozni, számolni, és várjuk szívszakadva az eredményt. No, meglett az eredmény, ennek a bejelentésnek az eredménye lett többek között ez a 65 paragrafusból álló, semmitmondó, jelentéktelen adótörvény-javaslat, tudniillik ez semmilyen tényleges adó- és járulékteher-csökkenést nem jelent a vállalkozásoknak.

Ez egyszerűen csak a miniszterelnöki ígéret teljesítése, amit láthatóan Draskovics Tibor pénzügyminiszter nagyon-nagyon lojálisan teljesíteni kívánt.

Itt csak szakmailag jegyzem meg az államtitkár úrnak, hogy elég nevetséges, hogy miközben a kormány adó- és járuléktörvényt nyújt a parlament elé, aközben két személyi jövedelemadó-törvénymódosítást tárgyal a parlament, és az illetéktörvény módosítása is a parlament előtt van.

Csak megjegyzem, hogy egy felelős pénzügyi kormányzat azt nem engedi, hogy itt folyamatos adótörvény-tárgyalás legyen a parlamentben, de itt most ez történik.

(9.50)

Tudniillik egy adótörvényrendszer, egy adórendszer akkor jó, ha biztos, stabil és kiszámítható. Ha önök ezt fogják tenni - és most ígéret van arra, hogy majd tavasszal újabb adótörvény jön a parlament elé -, ebből egészen biztosan nem lesz kiszámíthatóság. Node megszoktuk, hogy a Pénzügyminisztérium új vezetésétől nem várhatunk szakmaiságot, a politikai megfelelés a cél. De ez nem is lenne nagy probléma, ha legalább a társadalmi célok megvalósulását láthatnánk ebben az adótörvényben.

Nos, mi is indokolta ennek a törvénynek a benyújtását? Az általános indokolásban próbáltam megkeresni az okát. Lényegében ennek a törvényjavaslatnak nincs általános indokolása, tehát nincs a törvény mögött indokolás, hogy miért is kellett ezt benyújtani. Ahogyan mondtam, a törvényjavaslat semmilyen lényegi változást nem tartalmaz, nem véletlen, hogy a média egyáltalán nem foglalkozik a törvénnyel. Lényegében az Országgyűlés olyan törvényjavaslatot tárgyal, amelynek a világon semmi értelme nincs. Ez elveszi a parlament drága idejét attól, amelyet esetleg hasznosabb törvények tárgyalására fordíthatna. Nincs benne adócsökkentési elképzelés, nincs benne versenyképesség.

Láthatjuk viszont, például több paragrafuson keresztül át van vezetve, hogy a jövőben a veszteséggel szemben az önellenőrzéssel és az adóellenőrzéssel feltárt jövedelem is elszámolható. Ez több paragrafuson keresztül át van vezetve. Vagy például megtudhatjuk a törvényből, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének kereskedelme révén az elért jövedelem fele adómentességet fog élvezni. Persze, én elfogadom, hogy ez a kormányzati embereknek nagyon-nagyon fontos, hiszen tényleg nagy pénzről van szó, de az egészen bizonyos, hogy ez a magyar vállalkozások versenyképességét nem fogja javítani.

Az, amit az 1. számú melléklet módosítása tartalmaz, lényegében kimondja: ha valaki a jövőben nyugdíjba megy, akkor nemcsak szenet kaphat öt tonna mennyiségben, hanem ezután háztartási tüzelőanyagként is igénybe veheti ezt az adómentes kedvezményt. Úgy érezzük, ez valóban tényleg nagyon fontos dolog azoknak, akiket ez érint, de azért talán ezt a törvényt nem kellett volna megalkotni. Csupa lényegtelen dolog, semmi más nem történik, mint pótcselekvés.

Ez a törvényjavaslat ékesen bizonyítja a Gyurcsány-kormány tehetetlenségét, bizonyítja azt, hogy a valóságos problémákkal nem tud mit kezdeni. A kormányfő hiába akar, azt esetleg az apparátus, de különösen a miniszterei nem hajtják végre. Nyilván érthető, hogy miért, hiszen a fegyelmezetlen költségvetési gazdálkodás miatt az ország jelenleg is olyan helyzetben van, hogy nagyon szűk a mozgástér, a költségvetésihiány-célokat nem tudja megvalósítani, az államadósság egyre nő, érthető a magyarázat. De ha ilyen helyzetben van az ország, akkor előbb meg kellene fontolni azt, hogy beszélünk-e adócsökkentésről, vagy nem beszélünk.

Sokkal fontosabb dolog lenne, ha a lényegi kérdésekkel foglalkozna az Országgyűlés, a parlament és a Pénzügyminisztérium. Én csak néhányat megemlítek, többek között a benzin árának a csökkentését - tehát nem engedni a csillagos égig azt, hogy a gázolaj és a benzin ára most már olyan nagyságot öltsön, hogy a környező országok közül toronymagasan Magyarországon a legdrágább az üzemanyag -, vagy a törvénytelen áfa-visszaigénylés kérdését kellene megakadályozni.

Egyébként javasolom az Országgyűlésnek és a pénzügyi kormányzatnak, vegyék elő a Fidesz adótörvény-javaslatát, amely egyértelműen választ ad ezekre a kérdésekre, a valóságos problémákkal foglalkozik, a magyar vállalkozások és a lakosság érdekét szolgálja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu