DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról szóló T/15265. számú törvényjavaslatot, mint egy szakmailag jól előkészített és indokolt törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja és támogatni is fogja.

A beterjesztett javaslatban lévő változásokról, annak okairól az államtitkár úr is és a mezőgazdasági bizottság többségi előadója, Karakas János úr is szólt. Maga a törvénymódosító javaslat négy törvényt érint, a növényvédelmit, mellette a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvényt, az élelmiszertörvényt, illetve az állattenyésztésről szóló törvényt. Azt gondoljuk, hogy a javasolt módosítások azokkal a megfontolásokkal is, amiket az ellenzék megfogalmazott tartózkodása indokaként, támogatható és támogatandó.

Alapvetően az életünkben, már nem a csatlakozás okán, hanem a brüsszeli folyamatos jogalkotás okán jelen lévő jogharmonizáció az egyik ok, a másik ok pedig a gyakorlati tapasztalatok, a jogalkalmazás tapasztalatai.

(11.40)

Ezek közül eddig egyik megnyilatkozó sem említett egy nagyon-nagyon fontos gyakorlati tapasztalatot - habár maga a beterjesztett törvényjavaslat 3. §-ában foglalkozik vele -, ez pedig nem más, mint a közérdekű védekezés. És itt engedjenek meg egy kitérőt.

A most tárgyalás alatt lévő, egyszerűsítsük így, növényvédelmi törvény módosítását célzó jogalkotási folyamatban a kezdetektől szerepet kapott a parlagfű elleni védekezésről megszületett országgyűlési határozat végrehajtása okán is és a tárcaközi bizottság működése okán is, no meg a növényvédelmi szolgálatok elmúlt évi működésének elemzése okán is, hogy vajon a közérdekű védekezés e fontos területen, a parlagfű ellen hogyan működött. Az egyik megállapítás az volt, hogy bár akkor, 2003 végén, mielőtt a parlagfű elleni védekezésről szóló országgyűlési döntések megszületettek, módosítottuk e szabályokat, mégsem elég hatékonyan szolgálják azt a célt, hogy időben kerüljön levágásra ott is a parlagfű, ahol az egyébként erre köteles gazda, gazdálkodó, tulajdonos erről megfeledkezik. Ezt a célt szolgálja ugyanis a közérdekű védekezés. Elemezték, hogy milyen okok miatt nem működött ez tavaly hatékonyan, és kialakult egy jó szabálytömeg, amit eredetileg a növényvédelmi törvény módosításaként tervezett a kormány benyújtani, majd egy váratlan fordulattal két külön törvényjavaslatot találtunk az asztalunkon: a kormány fogadott el egyet külön a parlagfű elleni védekezésről, meg fogadott el e szabályok nélkül egyet a növényvédelmi törvény módosításáról.

A Magyar Szocialista Párt frakciója azon az állásponton volt, hogy nem külön törvény útján, hanem a létező közérdekű védekezési szabályok megfelelő módosításával indokolt a parlagfű elleni védekezés hatékonyságán javítani. Ezért például a bizottságokban nem támogattuk a parlagfűellenes törvényt, ezért azt visszavonta a kormány. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk - és a mai nap egyik legfontosabb tartalmi mondandójának ezt tartom -, hogy a jogszabály-előkészítés során kimunkált eljárási szabályok kerüljenek bele a növényvédelmi törvény közérdekű védekezéssel foglalkozó szabályaihoz. A kitérőnek itt a vége, hiszen a törvényjavaslat 3. §-ának - amelyik a közérdekű védekezéssel kapcsolatos néhány rendelkezés módosítását tartalmazza eredetileg - a kiegészítését javasolja a frakcióm. Négy képviselőtársammal, Kökény Mihály úrral, Godó Lajos úrral, Karakas János úrral és Karsai József úrral közösen, tehát mi együtt, öten benyújtottunk egy módosító indítványt, amely beemelni javasolja a parlagfű elleni közérdekű védekezés speciális szabályait a növényvédelmi törvény 3. §-ába.

Mit is gondolunk mi erről? Azt gondoljuk, hogy semmi nem változott a tekintetben, hogy a polgári törvénykönyv, a földtörvény, a gazdálkodás szabályai egyértelműen rögzítik: a parlagfű mint gyomnövény elleni védekezés elsőrendűen a gazdálkodó, a tulajdonos kötelessége, és nem másé. Ugyanakkor látni és tudni kell, hogy Magyarországon a jogkövetés hagy némi kívánnivalót maga után. Nem véletlen, hogy a gyomfertőzés év mint év igen magas, és ebből a legveszélyesebb nemcsak a növényekre, hanem az emberi egészségre is a parlagfű, és egyre terjed. Az allergiás betegségek is egyre terjednek, és az ezzel kapcsolatos állami költségek is egyre nagyobbak, az emberek külön kiadásairól nem is szólván. Arról van tehát szó, hogy az alkotmányban biztosított tulajdonhoz, gazdálkodáshoz fűződő jogok, illetőleg az azzal való nem megfelelő élés az emberi egészséges környezethez ugyancsak az alkotmányban biztosított jogot veszélyezteti. Szükséges tehát közbelépni, ha valaki a parlagfüvet a területén nem irtja ki.

E tekintetben a javaslatunk az, hogy a növényvédelmi törvény a más törvényekben egyébként már rendezett kötelezettséghez fűzzön egy eljárási határidőt, nevesen, ha valaki június 30-áig elvégzi, gondolom, semmilyen probléma nem lesz. Akkor azonban, ha nem végzi el, és folyamatosan nem tartja fent a parlagfűmentes állapotot, nem végzi el ezt a fenntartást, akkor a hivatalok, nevesen a földhivatal egy helyszíni ellenőrzéssel, a veszélyeztetett területekről szóló légi felvételek, valamint bejelentések alapján megállapítja, hogy hol fertőzött a terület, és a terület tulajdonosának, személyének ismerete nélkül e területen el lehet és el lehessen rendelni a közérdekű védekezést. Ezt célozza az a javaslat, amit képviselőtársaimmal közösen benyújtottunk.

Június 30-ig külön felszólítást ne várjanak a tulajdonosok, hiszen nekik mindettől függetlenül kötelességük e gyommentesen tartás. Június 30-a után ne reménykedjenek abban, hogy majd ilyen-olyan fellebbezési eljárásokkal lehet hosszabbítani a dolgokat, hiszen a kötelezett személynek az ismerete nélkül a terület fertőzöttsége okán lesz mód és lehetőség a beterjesztett módosító indítványunk érvényesítésével a területen a közérdekű védekezést végrehajtani. És ne reménykedjenek abban a kötelességükről megfeledkező és mások egészségét veszélyeztető területtulajdonosok és -használók, hogy majd ezek szerint valaki más elvégzi a munkát, mert ennek a költségeit igenis adók módjára behajtható módon rájuk fogják terhelni a hatóságok.

Ezek azok a szabályok, amelyeknek a beépítésétől azt reméljük és azt várjuk, hogy az immáron lassan egy évtizede megállíthatatlanul terjedő parlagfű és allergiás megbetegedések terjedése lecsökken, és ezáltal válik reménytelivé az, hogy az egyébként tárcaközi bizottság által már megfogalmazott parlagfű elleni intézkedési terv, amit a miniszter úr jóváhagyott, az ebben megfogalmazott célok teljesüljenek, és ami a legfontosabb, hogy ne prüszköljünk a terjedő pollentől.

A növényvédelmi törvény közérdekű védekezésre vonatkozó szabályainak tehát egy nagyon karakán, markáns módosítását kezdeményezzük. Megjegyzem: nem saját kútfőből dolgoztunk. Engedtessék meg itt és most megköszönni a törvény-előkészítésben egyébként közreműködő tárcaszakértőknek, hiszen mi nem tettünk mást, mint más törvényjavaslatban megfogalmazott, megítélésünk szerint jó szabályokat emelünk be e módosító indítvánnyal szerintünk a helyére.

Minderre figyelemmel e pontosító, kiegészítő módosító javaslat elfogadására és ezzel együtt az egész törvényjavaslat elfogadására hívom fel a tisztelt Házat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu