DR. KÉKES FERENC (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a rendelkezésemre álló időkeretben néhány szót mondjak önöknek a nemzeti fejlesztési terv I. című dokumentumról, vagyis a területfejlesztés területén eddig elért eredményekről és azokról a gondokról, amelyek megoldása előttünk áll, és konkrét intézkedések is születtek már e tárgykörben.

Nagyon érdekes, a mai parlamenti vitát is hallgatva és több hozzászóló gondolatához csatlakozva, én is megállapítom ezúttal, hogy valóban, ha van nemzeti közös ügy ma Magyarországon, az Magyarországnak az európai uniós csatlakozás során, annak következtében elért lehetőségei, a lehetőségek kihasználásának milyensége és minősége. Ez a kihívás egyébként nagyfokú őszinteségre kötelezi mindazokat, akik ebben a tárgykörben megnyilvánulnak, hiteles, pontos, tényekre és adatokra, hiszen valamennyi állampolgárt érintik azok az ügyek, amelyek ebben a tárgykörben Magyarországon ma történnek.

(13.40)

A strukturális alapokból 2006-ig közel 1100 milliárd forintot használhat fel Magyarország fejlesztési célokra. Hogy ezt a számot el tudjuk helyezni a fogalmaink rendszerében, el kell mondanom, hogy Magyarország teljes éves költségvetése 10 ezer milliárd forint, ebből a központi költségvetés nagyjából csupán 6,6 ezer milliárd forint. Azt láthatjuk tehát, hogy a 2004-2006 közötti időszakban a nemzeti fejlesztési terv keretében 675 milliárd forint támogatást használhatunk fel. Március végéig 6275 kérelmet hagytak jóvá a különböző regisztrációs rendszerekben, és mintegy 318 milliárd forintot fizettek ki. Alig egy év alatt tehát a hároméves keretnek körülbelül a fele került felhasználásra. Nem minősíthető ez rossz eredménynek!

Ezek számok, de a számok mögött valós gazdasági teljesítmények húzódnak meg. Nyolcszáz olyan település van ma Magyarországon, amelyek a nemzeti fejlesztési terv keretében nyújtottak be és kaptak, kaphattak támogatást. Ezekből a támogatásokból körülbelül 25 ezer új munkahely jön létre, és mintegy 56 ezer állás megőrzésére nyílik lehetőség. Mindehhez persze még társul a kohéziós alapok 605 milliárd forintos fejlesztési kerete, amelyből 13 regionális hulladéklerakó, 11 szennyvízkezelési program, 4 vasúti, 3 közúti és egy légi közlekedési fejlesztés is megvalósul.

Többen elmondták a vitában, főleg kormánypárti képviselőtársaim, hogy a pénzügyi teljesítmények tekintetében sem áll rosszul Magyarország. 2004 végéig arányaiban négyszer annyi támogatást osztott ki Magyarország, mint például a lengyelek és tizenkétszer annyi kifizetés történt, mint Csehországban. Persze bennem is él az a vágy, hogy de jó lenne, ha még több lenne szerződve, és még több lenne kifizetve. A nettó pozíciónk tehát - szintén többször elhangzott módon - körülbelül 80 milliárd forintnyi aktívumot mutat.

Az MSZP területfejlesztési munkacsoportja két kezdeményezést tett a közelmúltban. Az egyik az volt, hogy az irányító hatóságok a területfejlesztési bizottság előtt adjanak tájékoztatást arról, hogy miként áll ma a különböző operatív programok felhasználása. A másik pedig egy kérés volt a kormány felé, hogy szíveskedjék gyors és hatékony intézkedéseket hozni a kormányzat annak érdekében, hogy a pályázatok elbírálása, a szerződéskötés és a kifizetések fel tudjanak gyorsulni. A kormányfő egy kicsit gyorsabb volt, mint hogy az irányító hatóságok vezetői be tudták volna fejezni a tájékoztatást a parlamenti bizottság előtt, mert a kormány máris megalkotott néhány olyan rendeletet - és folytatja ezt a munkát -, melynek következtében a támogatási szerződések megkötéséhez a hatósági nyilatkozatok és egyéb igazolások száma lényegesen csökkenni fog.

Kiterjesztette a kormányzat az előlegnyújtás lehetőségét, ezt 25 százalékos mértékig teszi lehetővé a pályázók számára. Átláthatóbbá, egységesebbé és egyszerűbbé tette a projektek megvalósítói számára a biztosítékok rendszerét. Szintén jó hír, hogy a biztosítéknyújtásra kötelezett pályázók körében nem kötelesek biztosítéknyújtásra az állami költségvetési szervek és háttérintézményeik, az egyházak és intézményeik, az önkormányzatok, az önkormányzati szervezetek, a nonprofit és a civil szervezetek. S persze szigorított is a kormányzat, mert a szabálytalanul felhasznált támogatások visszaköveteléséről és szükség esetén azok adók módjára való behajthatóságáról is intézkedett.

Összességében tehát azt láthatjuk, hogy a nemzeti fejlesztési terv I. című feladat és dokumentum jól hasznosult. A kimutatható eljárási hiányosságok, nehézkességek feloldása, mintegy akadálymentesítése érdekében a kormányzat hathatós intézkedéseket tett.

Paradicsomi állapotban vagyunk mi itt a parlamentben, mert most egy, az európai uniós csatlakozással kapcsolatos vitanapot folytathatunk, miközben persze előttünk van egy jelentés 15642. számon, amelyet Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter úr és munkatársai terjesztettek elénk - 68 oldal. Érdemes odafigyelni erre a 68 oldalra, igényes, tényszerű, korrekt és ráadásul olvasmányos írásmű. Ennek a jelentésnek a megvitatására is lehetőségünk nyílik, mindezeken keresztül pedig a magyar társadalom igen nagy rétege számára hiteles és pontos információ átadására arról, hogy mi történt az elmúlt évben, és mi fog történni az elkövetkezendő évben Magyarországon az európai uniós csatlakozás elősegítése és sikeres megvalósítása érdekében. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu