VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Szeretnék a gazdaságról, a gazdaságpolitikáról beszélni néhány mondatban, hiszen az európai uniós várakozásaink nagyban kötődtek a gazdasági felzárkózáshoz, a szükséges intézményrendszer megteremtéséhez, az infrastruktúra kiépítéséhez, fejlesztéséhez, az euró bevezetéséhez, amit, ha le akarunk fordítani az emberek nyelvére, talán úgy lehet megfogalmazni, hogy az emberek azt várták ettől a csatlakozástól, hogy biztonságosabban, és ha lehet, akkor kicsit jobban éljenek az uniós csatlakozást követő egy esztendő után.

Egy év után, ha jobban megnézzük, hogy a nagy ígéretekből mi valósult meg, elég rossz eredményre jutunk. Emlékezzenek vissza, 2004-ben a csatlakozás előtt azt hallhattuk, hogy egy tűzpiros Ferrariba fogunk most átülni, és a magyar gazdaság, Magyarország úgy fog tovább száguldani majd a csatlakozás után. Nos, egy év után inkább csak gyalog ballagunk ezen a rögös úton. Nyugodtan mondhatom, hogy egy év után nőtt a bizonytalanság az emberek és a gazdaság számára, a gazdaság állapota gyengébb, mint egy évvel ezelőtt, s az emberek ma nem élnek jobban - finoman fogalmazva, de nyugodtan mondhatom akár, hogy rosszabbul élnek -, mint a csatlakozás időpontjában.

De nézzük meg a tényeket! Gazdasági növekedés. A gazdasági növekedés a tíz újonnan csatlakozott ország közül a legalacsonyabb, leszámítva Máltát, Málta egy más kategória. A közép-európai átlagos növekedést sem tudta Magyarország a csatlakozás utáni évben elérni. Hallom persze a kormánypárti választ, hogy ez még mindig magasabb, mint a 2002-es kormányváltáskor. Csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, akkor a 2,9 százalékos növekedéssel Magyarország az első három között volt a csatlakozásra váró országok között, most meg a tíz újonnan csatlakozott ország közül az utolsó helyen van a 3,8 százalékos növekedésével.

Államadósság mértéke. Az elmúlt egy évben több mint 1200 milliárd forinttal nőtt az államadósság mértéke. A helyzetet úgy jellemeztük tavaly, hogy havonta körülbelül 100 milliárd forinttal nő az államadósságunk. Rosszabbra fordult 2005-ben ez a helyzet is, hiszen az első két hónap után 588 milliárd forinttal, azaz közel havi 300 milliárd forinttal nő ez a mérték.

Infláció mértéke. A tavalyi évet 6,8 százalékos infláció jellemezte az év egészére vetítve. Persze, most erre azt lehet mondani, hogy most alacsonyabb lett az infláció mértéke, de várjuk meg az év végét, hiszen egy nagyon komoly, nagyon magas benzinár van jelenleg az országban. De ha ehhez hozzávetítem, hogy a nyugdíjasok tavaly 6,3 százalékos nyugdíjemelést kaptak, és ezt egy 6,8 százalékos infláció jellemezte az év egészében, akkor látható, hogy a nyugdíjasok sem voltak nyertesei ennek a tavalyi esztendőnek.

Költségvetési hiány mértéke. Hát erre azt lehet mondani, hogy kozmetikázás felsőfokon, hiszen itt aztán a kormány mindent bevetett annak érdekében, hogy lehetőség szerint senki ne tudjon kiigazodni a számok között. Hogy is kezdtük annak idején? 3,8 százalékos hiánnyal a 2004-es esztendőre, jött akkor még Draskovics Tibor, bejelentette, hogy 4,6 százalék lesz majd a hiány mértéke, és aztán év végén lett 5,3 százalék. De hogy is lett ez 5,3 százalék? Úgy, hogy módszertani változásokkal a kormány 2004-ről visszakönyvelt 2003-ra egy jelentős hiánymértéket, és a 2003-as hiány 6,2 százalék helyett 7,1 százalék lett. Így tudták egyáltalán 5,3 százalékos körben tartani ennek a hiánynak a mértékét.

Ebben benne volt persze, ami már itt elhangzott, az áfavisszatartás, a vállalkozóknak ki nem fizetett áfák mennyisége, amibe több vállalkozó nyilván belebukott, és ott vannak a pályázati pénzek, amelyek kényelmesen pihennek az Államkincstár számláján, ahelyett, hogy inkább a gazdaság fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgálnák.

(11.40)

De nézzük meg az euró bevezetésének négy feltételét: infláció, hosszú távú kamatláb, államháztartási hiány és az államadósság mértéke. Hogyan is állunk ezzel? A négy feltételt tekintve 2004 végén Magyarország távolabb volt az euró bevezetésétől - minden feltételt tekintve -, mint 2002-ben.

Tehát az uniós csatlakozást követően rosszabb helyzetbe lavíroztuk magunkat. Nem véletlen egyébként, hogy ma arról cikkeznek az EU különböző hivatalos intézményei, hogy 2010 helyett majd 2012 vagy esetleg 2014 lehet ez a dátum. Az államháztartási hiány, jól látjuk, hol áll, 5,3 volt kozmetikázás után tavaly. Most már 71 százalék lesz ebben az esztendőben az első négy hónap után az egész évhez, a tervezett mértékhez képest. Az államadósságnál arról vitatkozunk, hogy 60 százalék fölött vagy alatt van ez a szám. Az infláció mértékéről szóltam, és a kamatláb tekintetében is jóval 7 százalék fölött vagyunk. Nem véletlen tehát, hogy a pénzügyminiszter menesztése azért kifejezi a gazdaság iránti bizalmatlanságot.

Ha összevetem ezt is a tíz csatlakozott ország adataival, akkor azt látom, hogy Észtország és Litvánia mind a négy feltételt teljesíti, Lettország, Szlovénia, Csehország három feltételt tud teljesíteni, Szlovákia és Ciprus két feltételt tudnak teljesíteni, Lengyelország, Málta egyet, és Magyarország az egyetlen olyan ország a tíz most csatlakozott ország közül, amely az euró bevezetésének egyetlen feltételével sem tud megbirkózni. Ez összességében sajnos azt jelenti, hogy a pozíciónk a csatlakozást követően nemhogy javult volna, hanem rosszabbodott.

Most nézzük azt, amiről kevesebbet beszél a kormány, hogy nemcsak ellenzéki képviselők vetik föl a helyzet romlását egy év elteltével, hanem bizony van néhány olyan intézmény, amely ezt az elmúlt hónapokban is kifejezte. 2004. június 16-án az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen a túl magas államháztartási hiány miatt. Október 20-án az Európai Bizottság azt közli, hogy hazánk az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen követelményt sem teljesíti. Erről beszéltem az előbb. December 17-én az Unió Bizottsága azt közli, hogy a 2005-ös előrejelzés szerint is magasabb lesz a deficit annál, mint amit a kormány arra az évre tervezett. December 22-én pedig, karácsony előtt azt kapjuk az Európai Bizottságtól, hogy Magyarország a konvergenciaprogramban vállaltakat sem tudja teljesíteni, és a hiány mértékét mindenképpen le kellene szorítani.

Mit mond a pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin 2005 januárjában? Folytatni kell Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást. Magyarország ugyanis, a magyar kormány jelentősen túlköltekezik. Mit mond az egyik hitelminősítő január 12-én? Leminősíti hazánk hosszú lejáratú forintadósságát, ezzel is siralmas képet festve a magyar gazdaság helyzetéről. A világbank, amelyre oly sokat hivatkoztak az elmúlt 15 évben kormánypárti oldalon is, azt mondja, hogy változatlanul fennállnak az aggodalmak az államháztartás hiánya miatt. Úgy tűnik, a magyar kormány ezzel kénytelen megbirkózni.

És itt van a Fitchnek, valamint a Goldman Sachs hitelminősítőknek, elemzőházaknak az adata. Február 1-jén az euróról azt mondják, hogy két évet csúszhat ez a bevezetési dátum, majd aztán február 3-én a Goldman Sachs azt fogalmazza meg, hogy nem kettőt, hanem esetleg négy évet csúszhat a magyar kormány elégtelen teljesítménye miatt. Minderre persze azt mondhatnák kormánypárti oldalon, hagyjuk ezeket a makroszámokat, jó, ezeket a kormány nem tudja teljesíteni, ezek rosszabbak lettek az elmúlt egy év után, de nézzük meg az emberek szempontjából. Mert hiába nő az államadósság, ha az emberek azt érzik, hogy az országban egy lendületes beruházás, munkahelyteremtés van, vagy éppen az életminőség, az életszínvonal vált kedvezőbbé. De 2004-ben ’96 óta először a reálkeresetek csökkentek, tisztelt képviselőtársaim, ami azt jelenti, hogy a jövedelmek növekedését meghaladta az árak emelkedése. Ez mind a nyugdíjasokra, mind a családokra igaz. Mindez a gazdasági romlás együtt járt azzal, hogy az életminőség, az életkörülmények is romlottak.

Ehhez szeretném hozzátenni a munkanélküliségi adatokat. Egy év után 33 ezerrel több munkanélküli van az országban, mint 2004. május 1-jén. Ez aztán, azt gondolom, minősíti azt, ami gazdaságpolitika tekintetében az elmúlt egy évben folyt. Ehhez még csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a múlt héten olvastam a munkaügyi miniszter nyilatkozatát az egyik lapban, és ott azt fogalmazta meg, hogy a munkanélküliség növekedése jó jel. Hogy kinek jó jel, tisztelt képviselőtársaim, azt nem tudjuk, mert amíg egy ember is munkát keres ebben az országban és nem talál, addig jó jelről meg elfogadható munkanélküliségről, ahogy azt a Pénzügyminisztérium államtitkára megfogalmazta, egyáltalán nem beszélhetünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok-sok füstbe ment terv van mögöttünk az elmúlt egy esztendőben, és úgy látszik, kezd a kormányzat is visszatérni a számmisztikához. Most azt hallottuk, hogy száz apró lépés fog következni a gazdaság teljesítményének növelése érdekében is. Én arra szeretnék utalni, hogy volt itt már 77 magyar népmese, meg voltak mindenféle számok, de reméljük, hogy ez az előttünk levő, a választásokig még hátralévő egy esztendő nem tyúklépésekben kifejezett száz lépést fog hozni a magyar emberek és a magyar gazdaság számára.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu