DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek kérdésének azzal az implikációjával, hogy a Gutenberg-galaxis megváltoztatta a világhoz való viszonyunkat, megváltoztatta egész tudásunkat, és ezen keresztül megváltoztatta a világot. Ehhez a változáshoz mérhető az internetnek, ennek az új médiumnak a megjelenése, és nemcsak a kormány, hanem az egész társadalom feladata, hogy ezzel a kihívással szembenézzen.

(14.30)

Az ön által említett elektronikus információszabadság-törvény, amelynek a megalkotása várhatóan erre a parlamentre vár, ennek a kihívásnak véleményünk szerint messzemenően eleget fog tenni, ugyanakkor hatalmas terheket fog róni azokra a közpénzből finanszírozott intézményekre, önkormányzatokra, minisztériumokra, hivatalokra, amelyeket kötelez a törvény erejénél fogva, hogy tegyük magukat átláthatóvá, mert az államot látnunk kell, az állami viszont nem láthat bennünket. Ez az alaptörvény, ez a liberális alapszabály az, amely a törvény szellemiségét meghatározza.

Ugyanakkor többről van szó, mint egyfajta liberális dogmáról. Összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyesült Európában annak a pénznek, amelyet az átláthatóságra biztosítottak, tehát amelyet a közpénzből gyűjtött adatok, közpénzből finanszírozott hivatalok láthatóságára biztosítottak, hétszeres volt a megtérülése, hétszeresen jött vissza a gazdasági növekedés ütemében; ugyanez az indikátor az Egyesült Államok esetében negyvenszeres. Ilyen értelemben véve tehát azt lehet mondani, hogy a gazdasági növekedésünk egyik sarokpontja, hogy szabadon hozzá lehessen férni mindazon információkhoz, amely információk hozzájárulhatnak a gazdaság, a kereskedelem, a tanulás, az adminisztráció és általában véve az egész társadalmi élet gördülékenyebb és hatékonyabb bonyolítására.

Nem lehet reformról gondolkodni addig, amíg az elektronikus információszabadság-törvény életbe nem lép. Mit tartalmaz majd ez a törvény? Ez a törvény más országok hasonló típusú törvényéhez hasonlatosan azt fogja tartalmazni kötelezően, hogy melyek azok az adatkörök, amelyeket mérlegelés nélkül minden egyes intézménynek, minden egyes úgynevezett adatgazdának kötelessége az interneten hozzáférhetővé tenni mindazok számára, akik képesek lenyomni egy enter gombot és képesek - egyfajta digitális írástudás birtokában - az interneten cserkészni. Ide fog tartozni a jogszabályoknak a köre. Ide fog tartozni az adatbázisoknak a köre, amelyekért jelenleg fizetnünk kell, jóllehet adófizetői pénzből gyűjtik őket. Terveink szerint ide fognak tartozni a jogerős bírósági ítéletek, amelyek jelenleg nyilvánosak, de úgy nyilvánosak, mint a kaffkai kastély különböző dokumentumai: nem férhetők hozzá, ennek következtében ugyanazon vétségért egy bíróságon egészen más típusú ítéletet lehet kapni, mint egy másikon. Kötelezve lesznek tehát a szervezetek, hogy a honlapon kötelező típusú adatokat nyilvánosságra hozzanak. Érzésünk szerint ez az intézkedés nemcsak gazdasági, nemcsak ideológiai szempontból nagyon fontos hatásokkal jár, hanem hozzájárul a jogállam-legitimációhoz, a jogállam kiteljesedéséhez.

Mit tettünk és mit fogunk tenni annak érdekében, hogy ez a lehetőség valósággá váljon? Hiszen ma még csak a háztartások 13 százalékában van széles sávú internet. Több ezres azon e-Magyarország pontok száma, ahol ingyen hozzá lehet férni a széles sávú internethez, ahol a polgároknak joguk és lehetőségük van arra, hogy például ezekbe az adatbázisokba belemenjenek, és az ilyen értelemben vett jogállami egyenlőségüket lehetőségből valósággá tegyék.

Ezért nagyon röviden azt kell válaszoljam a képviselő úr kérdésére, amely két kérdést tartalmazott: igen, igen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu