DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Ház! A szóban forgó vitaszakaszhoz kapcsolódóan a következő ajánlásokra szeretném felhívni a figyelmet és egyben indokolni. Egyrészt stiláris, helyesírási és nyelvhelyességi módosítók sokasága van már ennél a szakasznál is. Igen meghökkentő volt, hogy a bizottsági ülésen a kormány mint előterjesztő ezeket részben támogatta, részben pedig nem támogatta; egész egyszerűen konzekvens, ésszerű oka ennek nem volt.

Ugyanolyan típusú problémáknál egyik esetben igent mondott, a másik esetben nemet. Szeretném azt kérni a tisztelt Ház képviselőitől, hogy a jövőben e tekintetben talán a pártpolitikai megfontolásokat jó lenne figyelmen kívül hagyni, hiszen a magyar helyesírás és nyelvhelyesség szabályai mégsem pártpolitikai dimenzió alapján lettek és vannak meghatározva.

Az ajánlás 26. §-a a kutatóegyetemmel kapcsolatos tartalmakat hordozza, ehhez kapcsolódóan benyújtottunk egy módosító javaslatot, amit szeretnék konkretizálni, hogy mi is a kutatóegyetem, mert sajnos ez a törvényben nem jelenik meg. Egyszerűen egy címként fordul csak elő. Remélem, hogy ehhez képviselőtársaim kellő bölcsességgel támogatásukat meg tudják majd adni. Valós tartalmat szeretnénk ehhez hozzárendelni, ami gyakorlatilag többletfinanszírozás formájában ölthetne testet. Azt gondolom, hogy a hazai viszonylatokban, akkor, amikor a kutatóegyetem megnevezést használjuk, kulcskérdés az, hogy a kutatásra az adott intézményben végül is milyen erőforrások állnak rendelkezésre. Ez a minősítés ebből a szempontból tehát valós tartalmat jelentene.

Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a módosító javaslat azt is tartalmazza, amint erről egyébként már Lezsák képviselő úr szólt, hogy ne csak és kizárólag a kormány hatáskörébe legyen ez utalva. Ebbe szeretnénk belevonni olyan szakmai testületeket is, mint a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, a Rektori Konferencia és így tovább, nem sorolom fel most mindegyiket, amelyeket feltüntettünk a módosító javaslatban, egyúttal a gazdasági életnek azon szereplőit is, akik a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulását, ha úgy tetszik, azonnal érzékelik is, és valóban piaci visszaigazolást tudnak ezzel kapcsolatban adni. Azt gondolom, így járnánk el helyesen.

E tekintetben egyébként vannak figyelemre méltó nemzetközi példák is, hogy hogyan és miként lehetne az ilyen típusú minősítéseket, milyen kritériumrendszerek alapján megcsinálni. Azt gondolom, hogy a törvénybe ezt illő lenne belevenni, mert egyébként egy “nesze semmi, fogd meg jól!ö tartalmú lesz az egész.

Az ajánlás 31. és 35. pontjával kapcsolatosan szeretnénk kivenni azokat a megfogalmazásokat, amelyek önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok által alapítandó felsőoktatási intézményekre vonatkoznak. A bizottsági ülésen kifejtettük azon álláspontunkat, hogy elég furcsa helyzet állna elő, ha van, mondjuk, egy megyei jogú város, ahol egyébként is működik már egy integrált, állami fenntartású egyetem, és egyúttal az adott város önkormányzata is úgy döntene, hogy létrehoz egy, úgymond, helyi egyetemet. Ez pontosan az integrációs szándék, logika ellenében ható tartalom a törvényben. Azt gondoljuk, ez nem helyes. Különösen annak fényében nem helyes, ha visszaemlékszünk arra, hogy 1999-ben az integrációra vonatkozó előterjesztést a parlament igen nagy többséggel szavazta meg, több mint 90 százalékos támogatottságot kapott akkor, tehát magyarán széles körű konszenzus övezte. Kár lenne ezt most felborítani.

Több paragrafus és több ajánlási pont foglalkozik azzal módosító javaslatként, hogy irányító testület helyett fenntartói tanács szerepeljen a törvényben. Mindez arra épül, hogy a miniszter úr előterjesztésében, expozéjában úgy fogalmazott, hogy a tárca, a minisztérium fenntartói jogosítványokat engedne át ennek a bizonyos testületnek. A probléma ott van, és ezért is gondoljuk, hogy az elnevezés nem helyes, hogy a jogosítványok, amelyeket az irányító testülethez kíván rendelni a törvény, többek, mint a fenntartói jogok. A jelen intézményi autonómiához tartozó jogosítványok egy részét is elvonja. Ha az a minisztérium szándéka, hogy fenntartói jogosítványokat telepítsen az irányító testülethez, akkor helyes ezt fenntartói tanácsnak nevezni vagy fenntartói testületnek nevezni, és nem elvonni olyan jogosítványokat az intézményektől, amelyek jelenleg is az egyetemi-főiskolai autonómia keretébe tartoznak; gondolok a rektorválasztás vagy akár az szmsz kérdésére.

Az ajánlás 47. pontjában egy olyan módosító javaslatot terjesztünk elő, amely arról szól, amit egyébként az Alkotmánybíróság korábban már határozatában rögzített, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér és azonos feltételek. Nevezetesen, hogy az egyházi felsőoktatásban is a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásai legyenek irányadóak a foglalkoztatottakra nézve. Azt gondolom, hogy alkotmányossági szempontból ez így lenne helyes.

Az ajánlás 33. pontjában a pártoktól, párttevékenységtől való függetlenség esetében azt gondoljuk, hogy helyesebb lenne, ha már ezt a törvény fontosnak tartja, amivel egyetértünk, akkor konzekvensen végigmenne, és azt mondaná, hogy felsőoktatási intézményben semmilyen típusú pártrendezvény ne legyen. Eseti jelleggel sem.

Az idegen nyelvi kérdés fontosságára vonatkozóan is van több módosító javaslat, kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt. Azt gondolom, ez önmagában is mutatja, hogy ennek a fontosságát a képviselők milyen nagyra tartják. Ebből a szempontból a minisztériumnak illő lenne ezeket a szándékokat figyelembe venni, és ezeket a feladatköröket, amelyeket egyébként a törvény más paragrafusainál nevesítenek, konzekvensen a többi helyen is elfogadni méltóztatni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu