GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A vita ezen szakaszában három ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, ebből a második és a harmadik egymással összefüggő javaslatok. A 469. sorszám alatti módosító javaslatomban a törvényjavaslat 126. §-a (4) bekezdésének elhagyását javaslom. Ez a bekezdés így szól: “A felsőoktatási intézmény megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy az általa megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthető, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a gazdálkodó szervezet fizeti ki.ö

Miért javaslom ennek a bekezdésnek az elhagyását? Nem azért, mintha annak a tartalmával bármiféle probléma lenne, hiszen egyébként, ha nincs benne ez a paragrafus a törvényben, a benne foglaltakat semmi nem zárja ki, tehát minden mehet a maga útján. Ez a szöveg azonban így biztosan nem jó. Az, hogy egy felsőoktatási intézmény megállapodhat egy gazdálkodó szervezettel, hogy a felsőoktatási intézmény hallgatói jogviszonyt létesít a gazdálkodó szervezet által megjelölt személyekkel, az semmiképpen nincs rendben. A hallgatói jogviszonyból jogok és kötelességek egyaránt fakadhatnak. Egy gazdálkodó szervezetnek egy felsőoktatási törvény nem adhat olyan jogosítványt, hogy a gazdálkodó szervezet a nála alkalmazásban, munkaviszonyban lévők közül, tetszőleges döntése alapján kijelöljön olyanokat, akikkel egy felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján hallgatói jogviszonyt létesíttet.

Tehát vagy ezt a paragrafust el kell hagyni, vagy pedig egy kapcsolódó módosító indítvánnyal ezt részleteiben pontosan szabályozni kell, hiszen ez a normaszöveg, ami így, mondom még egyszer, biztosan nincs rendben, elviekben lehetőség teremt arra, hogy egy gazdálkodó szervezet a meg nem kérdezett alkalmazott nevére létesítsen az alkalmazott, a munkaviszonyban álló részére kötelezettségeket is előíró hallgatói jogviszonyt.

A másik, a két összefüggő javaslat pedig a tehetséggondozás kérdése. Itt az ajánlásban 475. számon szerepel egy módosító indítvány, amely Szabó Zoltán, Jánosi György, Tatai-Tóth András, Balogh Miklós és jómagam közös indítványa, amely a pályázati úton adható támogatások körét bővíti ki; kiegészíti a tehetséggondozó tevékenység megnevezésével. Ezt a módosító indítványt az oktatási bizottság támogatta, és az előterjesztő képviselője, a kormány képviselője is egyetértett ezzel a módosító indítvánnyal. Ez így teljesen rendben is van, a tehetséggondozó tevékenységnek a pályázati úton támogatható tevékenységek körében való külön nevesítése mindenképpen indokolt.

Van azonban egy ehhez kapcsolódó képviselői indítvány, amelyet magam nyújtottam be, ez a 477. számon szerepel az ajánlásban, amely ugyanezen paragrafus - egyébként ez a 128. §, amelyről most beszélünk - (6) bekezdésének kiegészítését tartalmazza a következőképpen: “Pályázati úton támogatás nyújtható azon egyesületi vagy alapítványi formában működő tehetséggondozó műhelyek számára is, amelyek a minőségi képzést, a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, a közéleti szerepvállalás, a kulturált életvitel, az egészséges életmód elsajátítása, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését kívánják előmozdítani, és amelyek munkájában részt vesz legalább egy professzor, továbbá minősített kutatók, illetve fiatal tanárok, doktoranduszok. A pályázatot - szól a módosító indítvány - a tehetséggondozó műhely szervezeti és működési szabályzata szerint meghatározott személy nyújthatja be.ö

A módosító javaslat lényege az, hogy célja szerint az egyetemi autonómiát kívánja erősíteni azzal, hogy a tudományos munkában elmélyülő diákok önszerveződéseinek támogatására is lehetőséget ad. A módosító javaslat a diákok és a minősített kutatók együttműködésén keresztül szeretne hozzájárulni az önszerveződő tudományos műhelyek működéséhez, és így összhangban áll a törvényjavaslatnak a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozó elveivel.

Van tehát egy, a kormány által támogatott módosító indítvány, amely külön megnevezi a tehetséggondozó tevékenységet a pályázati úton támogatható tevékenységek körében, és ez nagyon jól is van így. Azonban ezt a módosító indítványt, amelyet az imént ismertettem, általam nem ismert okból az előterjesztő képviselője, a kormány képviselője nem támogatta a bizottsági vitában. Miért probléma ez? Azért probléma ez, mert ha az egyik kezünkkel adunk, és komolyan gondoljuk, hogy a tehetséggondozás támogatható kell hogy legyen pályázati úton, akkor adjunk a másik kezünkkel is, és teremtsünk olyan feltételeket, hogy valóban mindenki, aki tehetséggondozó tevékenységet folytat, részesülhessen ebből a dologból.

(23.30)

Ha csak az első módosító indítványt fogadja el a többség, az azt fogja jelenteni, hogy a pályázatot a felsőoktatási intézmény vezetője vagy a diákotthon fenntartója nyújthatja be, és így kimaradnak a pályázatra jogosultak köréből azok a nagyon komoly diák önszerveződések, amelyek minősített oktatók bevonásával dolgoznak, egyesületi vagy alapítványi formában működnek - tehát szervezeti értelemben nem részei a felsőoktatási intézménynek -, és nem minősülnek diákotthonnak. Mindannyian tudnánk ilyeneket mondani, akik részt veszünk a vitában, hiszen ismerjük a magyar felsőoktatásban ezeket a szervezeteket. Azért nem nevezek meg közülük egyet sem, mert senkit nem akarok kiemelni, valamennyiükre vonatkozik.

Vannak olyan, általában kollégium névre hallgató önszerveződések, amelyek nem részei, nem szervezeti egységei a felsőoktatási intézménynek, nem minősülnek kollégiumnak, diákotthonnak vagy bármi másnak, ugyanakkor nagyon komoly tehetséggondozó munkát végeznek, a módosító javaslatban leírt tevékenységi köröket kimerítik. A tehetséggondozáson túl a minőségi képzés, az értelmiségi létre való felkészítés nagyon fontos keretei ezek a - még egyszer mondom - egyesületi és alapítványi formában működő kollégiumok, amelyeknek nagyon fontos jellemzője, hogy minősített fiatal oktatók részvételével hallgatók önszerveződéseként működnek.

Ha kibővítjük a pályázati támogatás igénybevehetőségét a tehetséggondozásra mint tevékenységre, akkor nagyon fontosnak tartom, hogy ezt szervezeti értelemben is bővítsük ki azokra a formálisan nem az egyetem részét képező magánalapítású önszerveződésekre, alapítványokra, egyesületekre, amelyek valóban ilyen tevékenységet végeznek.

Mindenkitől azt kérem, akit érint a dolog, hogy ennek a javaslatnak vagy ennek esetleg egy kapcsolódó módosító javaslattal korrigált változatának a támogatását fontolja meg.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu