LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen. E vitaszakaszban az ajánlás 112. sorszáma alatti módosító indítványomat szeretném először megindokolni. Kik kerülhetnek az irányító testületbe? A 23. § (4) bekezdése szól erről. Úgy véljük, hogy az egyetemek, főiskolák eddigi autonómiájának súlyos megsértése lenne, ha a kormányzat által kijelölt, tudományos fokozattal nem rendelkező felügyelők - a sajtóban már meg is jelent, hogy komisszárok - foglalhatnának helyet a felsőfokú oktatási intézmények irányító testületében. A továbbiakban is az irányító testülettel kapcsolatos módosító indítványomat próbálom nagyon röviden rögzíteni.

Az ajánlás 123. sorszáma alatt a 23. § (6) bekezdése szövegéből javaslom elhagyni azt, hogy nem lehet tagja az irányító testületnek az, aki a rektor kivételével az adott felsőfokú intézménnyel foglalkoztatási, hallgatói jogviszonyban áll. Itt is meggyőződésünk, és ez már többször elhangzott, hogy ez súlyos hiba és az egyetemi, főiskolai autonómia semmibevétele, hogy az irányító testületnek a rektor kivételével nem lehet tagja az adott intézményben foglalkoztatott oktató.

Eddig semmilyen gondot nem okozott az, hogy oktatókat bevontak a vezetésbe. Nyilván erre az időtartamra mentesíteni kellett őket bizonyos feladatok ellátása alól, de ők rendelkeztek azzal a szükséges helyismerettel, amivel kívülről jövő nem rendelkezhetett.

Ugyancsak az irányító testülettel kapcsolatos az ajánlás 125. sorszáma alatti módosító indítványom, amely egy újabb meghatározást vonna be, hogy ki nem lehet tagja az irányító testületnek. Nagyon határozott az a véleményem, hogy az, aki nem magyar állampolgár. Ugyanis a felsőfokú oktatás nemzetstratégiai ágazat, nem lenne szerencsés, sőt hiba volna, ha ilyen-olyan indok alapján, például beruházási-finanszírozási függés miatt külföldi üzletemberek vennék a kezükbe a felsőfokú oktatási intézmények irányító pozícióit.

Az ajánlás 126. sorszáma alatt nagyon határozott az a véleményünk, hogy nem lehet tagja az irányító testületnek az, aki nem rendelkezik tudományos fokozattal. Mindenképpen szükséges ezt hangsúlyozni, hiszen mindeddig az egyetemek testületeibe nemzetközileg elismert szaktekintélyek, tudósok kerülhettek be. Nem szabadna felhígítani az eddigi minőséget tudományos fokozattal nem rendelkező személyekkel. Nem várható el a tudományért és az oktatás színvonaláért felelős döntés olyanoktól, akik nem küzdöttek meg a tudományos fokozatért.

Ugyancsak az irányító testülettel kapcsolatos az ajánlás 127. sorszáma alatti módosító indítványunk, ez elhangzott már. Az összeférhetetlenség esetei közül nem az állami tisztségek jelentik a nagyobb veszedelmet a felsőoktatási intézmény vagyonára, hanem az üzleti érdekeltségek, a megrendelések irányítása, a részenként történő privatizáció bizonyos vállalati érdekek szerinti szorgalmazása.

Az ajánlás 150. sorszáma alatt a 25. § (2) bekezdésének szövegéből elhagyni javaslom azt a mondatot, hogy az irányító testület a jogszabály keretei között kiírja a rektori pályázatot, elbírálja a pályázatokat, továbbá előterjesztést tesz a fenntartó részére a rektor személyére, juttatásaira, jóváhagyja a rektor munkaköri leírását, és értékeli vezetői tevékenységét.

(20.30)

Ezt azért ismételtem meg, mert talán élesebb az a megfogalmazásom, hogy nem bírálhatja el a rektor oktatási és tudományos munkáját egy olyan testület, amely tagjainak nem kell tudományos végzettséggel rendelkezniük. Ez a testület arra sem alkalmas, hogy megtalálja az új rektor személyét, hiszen nem ismeri sem az adott tudományág, sem általában a tudományos élet követelményeit, illetve az ennek megfelelő személyeket.

Az ajánlás 152. sorszáma alatt a 25. § (2) bekezdésének szövegéből az alábbi d) szövegrész elhagyását javasolom: “Az irányító testület egyetértési jogot gyakorol a szenátus által kezdeményezett képzés indításánál, illetve megszüntetésénél.ö Határozott véleményünk, hogy az egyetemi autonómia teljes semmibevétele, ha egy egyetemen kívüli testület - amelynek a rektoron kívül nem lehet tagja egyetemen oktató - egyetértési jogot gyakorol tipikusan az egyetemet érdeklő belső ügyben és oktatásstratégiai kérdésben.

A 153. sorszám alatti módosító indítványom azért nyújtottam be, mert az előterjesztő javaslata szerint olyanoknak lehetne dönteniük egyetemi vagyontárgyak eladásáról, akik a rektor kivételével nem tanítanak, nem oktatnak a kérdéses felsőoktatási intézményben, nincs semmilyen rálátásuk arra, hogy valamely épület, ingatlan mennyire fontos szerepet tölt be vagy nem tölt be az oktatás mindennapjaiban. Ezt csak a szenátus tagjai láthatják, továbbá az ő munkájukat érinti elsősorban a felsőoktatási intézmény vagyonának az eladása.

Az ajánlás 156. sorszáma alatti módosító indítványom szintén egy bekezdés elhagyását javasolja, amely úgy hangzik, hogy “az irányító testület határozza meg a felsőoktatási intézmény szervezeti tagozódását, amely alapján a szenátus szabályozza a szervezeti és működési szabályzatban a működés rendjétö. Megint az a véleményünk, hogy a felsőfokú oktatási intézmény tagozódását, így a karok, tanszékek kialakítását nem bízhatjuk a tudományon és az oktatáson kívüli irányító testületre. Az egyetemi autonómia teljes megcsúfolása lesz, ha egy olyan testület határozza majd meg a felsőfokú oktatási intézmény tagozódását, amelynek csak egyetlen tagja, a rektor oktat az adott intézményben, és a többi tag irányában még a tudományos fokozat elérését sem követeli meg az előterjesztő. Egy hasonlattal élve: vajon rá lehetne-e bízni katonai akadémiai végzettség nélkül civilekre a hadsereg szervezeti felépítését és tagozódását?

Úgy látom, az időm elszaladt, ezért már csak egy módosító indítványra térek ki, a 171. sorszám alattira, amely a szenátusra vonatkozik. Ebben egy betoldást javasolunk, mégpedig azt, hogy “a szenátus fogadja el a felsőfokú oktatási intézmény szervezeti tagozódásátö. Megint csak hasonló az indokom, mint korábban, hogy a karok, tanszékek kialakítását nem bízhatjuk a tudományon és oktatáson kívüli irányító testületre.

Majd folytatom. Köszönöm a szót.

Forrás: parlament.hu