DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Számomra igen fontos nap ez a mai, amikor megkezdődhet ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása, hiszen egy nagyon kemény három hónapos munka áll mögöttünk, amikor előkészítettük ezt a törvényjavaslatot.

Ez a törvényjavaslat nem áll önmagában, hiszen ahogy miniszter asszony is szólt róla, egy csomagnak a része, a kormány új nemzetpolitikája végrehajtásának az egyik eleme. A nemzetpolitika persze számos elemből áll, és ebben benne van szociálpolitika, egészségügy, népesedéspolitika és számos más elem, de igen fontos része az, ami a határon túli magyarokkal, a határon túli magyar közösségekkel foglalkozik, az ő boldogulásukat kívánja elősegíteni. A kormány célja hármas ebben a vonatkozásban. Legfontosabb célja az, hogy minden lehetséges eszközzel segítse elő, hogy a határon túli magyarok, a határon túli magyar közösségek a szülőföldjükön boldoguljanak. Ehhez kívánunk minden segítséget megadni.

Második célja a kormánynak, hogy a határok minél könnyebben átjárhatók legyenek a határon túli magyarok számára. Végül a harmadik cél - és ez az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a megoldására hivatott - az, hogy azon határon túli magyarok számára, akik elhatározták, hogy Magyarországon szeretnének élni, és magyar állampolgárok kívánnak lenni, ezt a folyamatot felgyorsítsuk, egyszerűsítsük, minél emberségesebbé tegyük.

E célok alapján fogalmazta meg a miniszterelnök úr januárban az új nemzetpolitika öt pontját. Ennek az új nemzetpolitikának egyik eleme a szülőföldprogram, amelynek megvalósításával a kormány esélyeket kíván teremteni a határon túli magyarok, a határon túli magyar közösségek számára, és az anyaország segítséget kíván adni ahhoz, hogy minél könnyebben, minél jobban boldoguljanak.

A második pontja ennek a nemzetpolitikának az integráció és autonómia. Az a célunk, hogy azok a szomszédos országok, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak, minél hamarabb azok lehessenek, és nemzetközi tárgyalásain a kormány ezért mindent el fog követni, ugyanakkor nemzetközi kapcsolataiban és tárgyalásai során támogatja a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit.

(10.10)

Harmadik pontja ennek a nemzetpolitikának az emberséges és gyorsabb honosítás; erről nyilván többet fogok szólni mostani hozzászólásomban. Negyedik pontja a nemzeti vízum megteremtése. Erre a pontra is ez a törvényjavaslat kíván választ adni, kívánja megadni a lehetőséget. És végül ötödik pontja az alkotmányban rendezett jogállás a határon túli magyarok számára.

Egy törvényjavaslat már itt volt az Országgyűlés előtt, amely ezt a nemzetpolitikát szolgálja. Ez a Szülőföld Alapról szóló törvény volt, amit február 14-én az Országgyűlés elfogadott. Azon törvények közé tartozott ez a törvény, amelyhez már a kihirdetése napján módosító indítvány érkezett, én adtam be ezt a képviselői önálló indítványt, mégpedig azért, mert a határon túli magyar szervezeteknek számos észrevételük, kifogásuk volt az eredeti javaslattal kapcsolatban. Mégis elfogadta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, méghozzá azért, hogy lehetővé tegyük, hogy a magyar állampolgárok, a magyar adózók már ebben az évben is felajánlhassák adójuk 1 százalékát a Szülőföld Alap számára.

Engedjenek meg egy szubjektív megjegyzést: bár csak május 20-án jár le az adóbevallás határideje, én már leadtam az adóbevallásomat, és adóm egyik 1 százalékát egy alapítványnak ajánlottam föl, adóm másik 1 százalékát pedig a Szülőföld Alap számára. Hadd mondjam el a nyilvánosság előtt is, hogy 1311 az a technikai szám, amelyre hivatkozva fel lehet ajánlani az adó egyik 1 százalékát a Szülőföld Alap számára. Kérem, akik hallgatnak, néznek minket, minél többen tegyék ezt meg! (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Köszönöm szépen.

Engedjék meg, hogy rátérjek a honosítás kérdésére. Összefüggő folyamatról van szó, egymásra épülő eljárásokról, ezért ez a törvényjavaslat is két törvényt kíván módosítani: az állampolgársági törvényt és az idegenrendészeti törvényt.

Mik a legfontosabb elemei ennek a törvényjavaslatnak? A miniszter asszony, illetve Faragó képviselő úr beszélt már róla, engedjék meg, hogy részben megismételjem, részben néhány elemmel kiegészítsem. Ez az egységes folyamat, amiről szóltam, kezdődik azzal, hogy egy magyar származású, magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező külföldi állampolgár, egy határon túli magyar átjön Magyarországra azzal a szándékkal, hogy itt letelepedjen, és magyar állampolgár legyen. Befejeződik a folyamat jó esetben akkor, amikor leteszi az állampolgársági esküt, és ezzel magyar állampolgárrá válik.

Ez a folyamat jelenleg mintegy 42 hónapig tart. Ez valóban hosszú és sokszor nem igazán kellemes procedúra. Ezt a 42 hónapot - ha az új törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés - le tudjuk rövidíteni mintegy 19-20 hónapra. Ennek a rövidítésnek a legfontosabb eleme a következő. Jelenleg az kérheti a honosítást… - és hangsúlyozom megint, hogy itt a magyar nemzetiségű emberekről van szó, hiszen nekik jelenleg is kedvezményesebb a honosítás. Hiszen ha olyan valaki kéri a honosítást, akinek semmi köze nem volt korábban, sem neki, sem felmenőinek a magyar nemzethez, Magyarországhoz, neki nyolc évet kell itt élni Magyarországon ahhoz, hogy a honosítást kérhesse egyáltalán. Ha tehát egy határon túli magyar kérni akarta a honosítást, letelepedési engedéllyel kellett rendelkeznie, hiszen most még a régi törvény van hatályban; 12 hónapig itt kell laknia Magyarországon, utána kérheti a honosítást, és a belügyminiszternek 21 hónap áll rendelkezésre, hogy fölterjessze a köztársasági elnökhöz ezt a kérelmet.

Ezt úgy akarjuk módosítani, hogy ahogy valaki megkapta - egy határon túli magyar - a letelepedési engedélyt, és lakcímet szerzett, tehát itt él Magyarországon, rögtön kérheti a honosítást, és a belügyminiszternek honosítás esetén 12 hónap áll rendelkezésre, visszahonosítás esetén - tehát ha az illető volt már magyar állampolgár - 6 hónap áll rendelkezésre, hogy felterjessze a köztársasági elnökhöz ezt a kérelmet. Számos más kérdésben is igyekszünk egyszerűsíteni a folyamatot, könnyebbé tenni ezt a folyamatot, nem azzal a céllal, hogy minél több embert átcsábítsunk Magyarországra, és hogy minél több ember elhagyja szülőföldjét.

De úgy gondoljuk, hogy ha meg is akarunk mindent tenni azért, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak, ezt nem adminisztratív eszközökkel kell megtenni, nem a folyamat nehezítésével. Valóban azokon kívánunk segíteni, akik egyébként is elhatározták, hogy Magyarországon szeretnének élni, és itt akarnak magyar állampolgárok lenni. Ilyen könnyítés az, hogy megszüntetjük az idegenrendészeti eljárásban a kötelező egészségügyi vizsgálat intézményét. Jelenleg mind a tartózkodási engedély megkérésének, mind a letelepedési engedély megkérésének feltétele az egészségügyi vizsgálat, és azonkívül, hogy felesleges procedúra, több millió ember érkezik Magyarországra évente, akiket nem szűrünk, miért pont azt a néhány tízezer embert kéne, aki az idegenrendészeti eljárásban ügyfél. Ráadásul ez komoly anyagi terhet is jelent. Kiszámoltuk: egy négytagú családnál a két vizsgálat legalább 160 ezer forintba kerül. Helyette azt a szabályt tartalmazza a törvényjavaslat, hogy ha valaki a közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem hajlandó kezeltetni magát, ez lehet ok arra, hogy a tartózkodási engedélyt ne kaphassa meg.

A másik ilyen szabályt, amit módosítani akarunk, az állampolgársági ismeretekből teendő vizsga kérdése. Itt jelentősen bővíteni akarjuk azt a kört, akik mentesek az állampolgársági vizsga letétele alól. Jelenleg azok mentesek, akik Magyarországon magyar nyelvű felsőoktatási tanulmányok után szereztek diplomát. Ezt két irányba szeretnénk kiterjeszteni. Részben nemcsak a felsőoktatásra korlátozzuk, hanem a közoktatásban szerzett végzettség is elegendő, másrészt nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy Magyarországon szerezze meg ezt a végzettséget a kérelmező, hanem bárhol máshol. Tehát például egy erdélyi magyar gimnáziumban szerzett magyar nyelvű érettségi ugyanígy felmentésre ad okot. Akinek pedig továbbra is vizsgát kell tennie, annál pedig lecsökkentjük a vizsgadíjat. Jelenleg 28 ezer forint ez a vizsgadíj, és 5 ezer forintra kívánjuk csökkenteni.

Változtatjuk a családegyesítési célú tartózkodási engedély szabályait. Ezt is könnyebbé kívánjuk tenni, és ahogy elhangzott már, ez a törvény adja meg a lehetőséget a speciális nemzeti vízum kiadására; természetesen a megfelelő nemzetközi megállapodások alapján.

Fontos szempont az, hogy a novemberben hatályba lépő közigazgatási hatósági eljárási törvény szellemét be kívánjuk vezetni ebben az eljárásban is. Magára a honosítási eljárásra nem vonatkozik, az állampolgársági eljárásra nem vonatkozik a rövidített nevén Ket., de például az, hogy olyan adatok meglétét, amelyek magyar hatóság jogszabály alapján létrehozott nyilvántartásában megtalálhatók, azokat nem a kérelmező fogja beszerezni, hanem a hatóság.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az előkészítésről. Engem január 12-én bízott meg a kormány azzal, hogy a honosítás, letelepedés szabályait áttekintve koordináljam a jogszabályok, illetve a végrehajtás előkészítését. Hét különböző tárca illetékeseit kértük meg, hogy segítsenek, és úgy gondolom, hogy nagyon jó együttműködés alakult ki az előző időszakban. De ugyanakkor felvettük a kapcsolatot azzal a társadalmi szervezettel, amelyik ilyen kérdésekkel foglalkozik - a Magyar Helsinki Bizottsággal -, és az ő észrevételeiket is megpróbáltuk beépíteni, illetve módosító indítványokkal megpróbáljuk beépíteni a javaslatba.

Március 1-jén szakértői szintű megbeszélést folytattunk a határon túli magyar szervezetek képviselőivel, és nagy örömünkre támogatták az elképzeléseinket, március 2-án pedig négypárti megbeszélést tartottunk, és valamennyi országgyűlési képviselőcsoport is támogatta az elképzeléseinket.

A mai napon ismét tartunk egy négypárti megbeszélést, amelynek célja már kifejezetten az, hogy ha szükség van módosító indítványokra, és ezekben egyetértés van, akkor azokat együtt tegyük meg, így tegyük jobbá a törvényjavaslatot. Vannak is már elképzeléseink; remélem, hogy ezek is támogatásra találnak.

(10.20)

Hat bizottság tárgyalta az elmúlt héten, illetve tegnap a törvényjavaslatot, és nagy örömömre nemcsak hogy mind a hat bizottság támogatta, de a hat bizottsági ülésen összesen négy tartózkodó szavazat volt, mindenki más igennel szavazott ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságáról.

Nem fejeződik be ez a munka azzal, ha az Országgyűlés reményeim szerint elfogadja a törvényjavaslatot, kétharmados törvényekről van szó, tehát ezt csak konszenzussal tudjuk megtenni. Ha ez a szavazás megtörténik, utána a kormány megtárgyalja majd második olvasatban a végrehajtási kormányrendeleteket, be kell mutatni a miniszteri rendeleteket, és néhány más jogszabályt is, például egy olyan jogszabályt, ami lehetővé teszi majd, hogy ha az új magyar állampolgár leteszi az állampolgársági esküt, rögtön kézhez kapja a személyazonosító igazolványát.

Végül a kormány az április 6-ai ülésén úgy döntött, hogy az én megbízatásomat kiterjeszti a nemzeti felelősség programjának egyéb elemeire is, tehát a következő időszakban azért fogunk dolgozni, hogy a szülőföldprogram valóban hasznosan szolgálja a határon túli magyar közösségek ügyét, és azon fogunk dolgozni, hogy alkotmányban rendezett jogállásuk legyen a határon túli magyaroknak. Ehhez is kérem ugyanúgy az önök támogatását, valamennyi parlamenti frakció és valamennyi országgyűlési képviselő támogatását, mint ahogy legnagyobb örömünkre ehhez, az előttünk fekvő törvényjavaslathoz megkaptuk ezt a támogatást.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu