ÉKES JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban 11 igen szavazattal és 10 tartózkodás mellett került általános vitára maga a törvénytervezet. Azért mondom el egyben a kisebbségi és többségi véleményt, hiszen általában kérdések és kételyek merültek fel a bizottsági ülésen.

Egyrészt megerősíteném, amit Lázár képviselőtársam is elmondott, másrészt emlékezzünk vissza a 2003-as törvény tárgyalására, amikor jómagam is kértem a vitában a jogi, számviteli és irányítási kérdéskör szétválasztását, akkor több alkalommal az volt a válasz, hogy majd az uniós csatlakozás után, holott, ha ezt megtesszük, akkor most erre nem kellene sort keríteni.

A másik ilyen fontos kérdés, és ami a bizottság tagjai többségében is megfogalmazódott, az a fogyasztóoldali biztosíték kérdésköre, hiszen számos alkalommal tapasztalható, akár Veszprém megyében is - az államtitkár úr is tudja, hogy 226 településsel rendelkezik a megye -, hogy nagyon sok esetben áramkimaradás következik be, és ezek nem kétórás, hanem félnapos, egynapos kimaradások, és itt nincs meg a garancia a fogyasztó részére, hogy ha ebből kára keletkezik, azt ki fogja rendezni. Ez is egy olyan kérdés, amelyet a törvényben mindenképpen rögzíteni kellene.

A másik, hogy a '96-os privatizáció során a szolgáltatói szektor teljes egészében privatizálva lett, és azok a beruházások, amelyek a privatizáció során a szerződésekben is megfogalmazódtak, nem következtek be. 2007-ben bekövetkezik a teljes körű versenyhelyzet az energiapiacon, tehát még az állampolgár is vásárolhat máshonnan energiát. Csak itt az a kérdés, hogy a szolgáltatói nyereségből adódóan mekkora hányad kerül visszaforgatásra beruházásra, fejlesztésre, hiszen ha nézzük és látjuk a magyar szolgáltatói hálózati rendszer romlását, akkor kételyek merülnek fel abban az irányban, hogy abból a nyereségből - a tavalyi évben is közel 70 milliárd volt a szolgáltatói szektor nyeresége - mennyit forgat vissza egyáltalán. Tehát egyfajta kötelezvényt kellene részükre is megfogalmazni, hogy mennyit köteles visszaforgatni a szolgáltatói hálózati rendszer fejlesztésére.

A következő ilyen kérdés - ha már villamosenergia-törvényről beszélünk, és Magyarország is kitűzte az alternatív energiák számarányának a növelését, hiszen egyfajta kötelezettség van számunkra is -, hogy sajnos maga a törvény nem rendezi az alternatív energiák oda-vissza vásárlásának a lehetőségét és jogát, és tulajdonképpen ebből adódóan vontatott annyira a magyar alternatív energia fejlesztésének a kérdése. Hiszen ha nincs meg az oda-vissza vásárlás lehetősége, akkor sajnos nincs az a beruházó, amely az alternatív energiák területén oly nagy mértékű beruházást eszközölne. Tehát ezt is mindenképpen rendezni kellene.

A bizottsági ülésen úgyszintén felmerült az alternatív energiák drágasága. Szeretném képviselőtársaim figyelmét is felhívni, hogy mitől drága az alternatív energia. Ha attól nevezzük drágának, hogy hosszú távon tulajdonképpen szennyezésmentesen állítja elő az energiát, és ha vele szembe állítjuk egy hagyományos széntüzelésű erőmű kártételét, akár az emberi, természeti és egyéb más kérdéskörben, és ha azok költségeit hozzátesszük ehhez, vagy adott esetben a szanálás, a rekultiváció költségeit hozzátesszük az energia árához, akkor jóval többe kerül a hagyományos tüzelési szerkezettel előállított villamos energia, mint az alternatív energia, és ebből a szempontból nem szabadna úgy megközelíteni, hogy az túl drága. Mihez képest drága? Tehát ezt igenis a törvényben is valami úton-módon rögzíteni kellene. És még egyszer mondom, a fogyasztói oldalon a piac garanciáit, a kártételek megfogalmazását, annak a szolgáltató részére történő kielégítését mindenképpen eszközölni kellene.

A másik pedig az, hogy regionális szintre emelték a bejelentések rendszerét. Vegyünk egy kis tanyasi világot - ahol adott esetben még csak telefon sincsen -, hogy ha van egy áramkimaradás, mikor fognak egyáltalán, mikor kerül a bejelentés abba a stádiumba, hogy adott esetben maga a szolgáltató felvegye a bejelentést, és majdan utána kivonuljon, és adott esetben az energiakimaradást a maga részéről normálisan eszközölni és rendbe rakni tudja.

Körzetemben is számos településrész van, kistelepülés, ahol az utóbbi időben a viharos időszakban áramkimaradás volt. Fél napok, egy napok, másfél napok alatt sikerült tulajdonképpen az energiaszolgáltatónak magát az eseményt elhárítani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ebből sajnos a fogyasztónak kára származik, és ezt a kárt valakinek meg kellene téríteni tisztességes módon.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu