KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Nem arról beszéltem, hogy nem támogatjuk, mi is támogatjuk ezt a módosító javaslatot, és örülünk, hogy benyújtásra került. Mi csak a módosító javaslatról mondunk véleményt, és biztos vagyok benne, hogy a kapcsolódó módosító javaslatban esetleg ezek módosításra kerülnek.

Akkor folytatnám tovább ehhez a 6. számú módosító javaslathoz az észrevételemet. A (6) bekezdésben is egy érdekes kitétel olvasható: “Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezést abban az esetben lehet elrendelni, ha a parlagfűvel való felületi borítottság az adott terület legalább 30 százalékán jelen van.ö Már maga is meglepő, hogy a védekezést nem kell, hanem lehet elrendelni bizonyos esetekben, ami szubjektív mérlegelésre ad lehetőséget. Arról nem is beszélve, vajon, hogyan döntik el, hogy minek a 30 százalékát tekintik? Mekkora az a bizonyos adott terület?

Ha az adott terület helyrajzi szám alapján értendő, akkor előfordulhat - pár példát hoznék fel - az, hogy egy 100 hektáros táblában 29 hektár összefüggő ambróziával fertőzött folt található, ami még csak lehetőséget sem nyújt az intézkedésre, a parlagfű nyugodtan virágozhat. Ezzel szemben egy 10 hektáros táblán már 3,5 hektár esetén is szankcionálható az ambróziafertőzöttség.

Ha blokkazonosító alapján történik az adott terület meghatározása, akkor még ellentmondásosabbá válik a módosító javaslat értelmezése. Ugyanis egy blokkon belül már több tulajdonos is lehet, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a haragosok így törlesszenek egymás felé.

Az ambrózia köztudottan foltokban van jelen, ezért egy harmadik megközelítésben, mivel ott száz százalékban jelen van, hiszen például a szója esetében még a kultúrnövényt is betakarja, minden szál parlagfüvet ki kell irtani. Ha ez a szándék, akkor ezt nyíltan így kell megfogalmazni. Nagyon örülünk neki, a megvalósítás tekintetében azonban kétségeink vannak.

Az adott terület meghatározása negyedik megközelítésben esetleg történhet a későbbiekben hivatott főbb töréspontok meghatározásával, ami szintén tág teret nyújt a megítélésben. Ha egy többhektárnyi fertőzött területhez némi leleményességgel hozzáveszek néhány száz méterre lévő pár szál ambróziát mint töréspontot, az esetleg százszázalékos fertőzöttség máris felhígul 30 százalék alá, vagyis hozzáállás kérdése az egész. Ha akarjuk, eléri a fertőzöttség a 30 százalékot, ha akarjuk, akkor pedig nem.

A (4) bekezdésben is egy érdekes megfogalmazással találkozhatunk. A helyszíni ellenőrzés során, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, a fertőzött területet főbb töréspontjainak meghatározásával be kell azonosítani. Hogy az elmondottak alapján hogyan nyerhet bizonyítást, hogy a földhasználó nem tett eleget kötelezettségének, és vajon hol vannak ezek az úgynevezett főbb töréspontok, az nyitott kérdés maradt.

Kérem, ne értsenek félre, én is tudom, hogy rendkívül fontos, még az idén kell lépnünk ebben a törvénymódosításban, nagyon sajnálom, hogy a gazdasági bizottság ezt a módosító javaslatot nem támogatta, és itt most szeretném megkérdezni az előterjesztő képviselőjét, államtitkár urat, hogy ők miért nem támogatták ezt a módosító javaslatot.

Most javaslom, hogy fogadjuk el ezt a módosító javaslatot, ha kapcsolódó módosító javaslattal, akkor úgy, és a későbbiekben nagyon fontosnak tartom egy önálló törvényjavaslat megalkotását is.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu