DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy öt csokorba szedjem a módosító javaslatokkal kapcsolatos álláspontunk kifejtését.

Az egyik a felelősségbiztosítás kérdése, ami a 2. és a 3. ajánlási pontban szerepel. Bár az előterjesztő azzal indokolta, és változatlanul azzal indokolja sajnálatos módon, hogy működési engedélyek kiadása kapcsán a felelősségbiztosítás szükséges feltétele annak, hogy a szolgáltató működését megkezdje, mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Mindannyian tudunk számtalan példát arra, hogy ideiglenes működési engedéllyel… - sőt bizonyos esetekben nem is nagyon nézik azt, hogy van-e valakinek felelősségbiztosítása.

Törvény írja elő, hogy tulajdonképpen a kormánynak már tavaly rendeletben kellett volna ezt az egész kérdéskört szabályozni, és nap mint nap szembesülünk azzal, hogy elég lehetetlen helyzetbe kerülhetnek egészségügyi intézmények egy-egy elvesztett ilyen per kapcsán, jóllehet a rendelkezésre álló biztosítási lehetőségek nem nyújtanak feltétlenül megoldást erre. Ez a bizottsági vita során felmerült, hogy esetlegesen valamilyen limit törvényi szabályozása vagy valamilyen más megoldás kívánatos lenne. Pont azért javasolja nemcsak a Magyar Demokrata Fórum, hanem a Fidesz is - a Fidesz még meg is fejelte ezt egy minőségbiztosítási rendszerrel is -, hogy maradjon benne a törvényben a felelősségbiztosítás, inkább ösztökéljük arra a kormányt, hogy az ezzel kapcsolatos feladatának tegyen eleget.

A 4., 7., 11., 12., 13., 14. módosító javaslat nagyon érdekes megvilágítást kap: most a politikában, a kormányzati kommunikációban zajló száz lépes programja kapcsán cél az egész gazdaság kifehérítése. Az eredeti javaslat azt tartalmazta, hogy a hatvan napon túli járulék- és adótartozással rendelkezőkkel a finanszírozási szerződést meg kell szüntetni, ami - az is elhangzott - nagy kört nem érint alapvetően, hiszen jelentős része az egészségügyi szolgáltatóknak nettó finanszírozásban részesül, tehát ezek eleve kiesnek, és néhány száz milliós tételről van szó. De önmagában ez a törvényi hely még elfogadható lenne, példaértékű lenne, hogy figyeljenek jobban oda arra, akiknek ez a feladatuk, hogy ilyen járulék- és adóelmaradással ne rendelkezzenek.

(22.50)

S miközben itt a miniszterelnök úr az élet egyéb területén a szigorításokról, a fegyelemről beszél, aközben kormánypárti képviselők benyújtanak egy módosító javaslatot, ennek a passzusnak a kivételét javasolják, és ezt a kormány támogatja. Ilyenkor az ember nagyon nem tudja, tulajdonképpen akkor most mi is a kormány tényleges szándéka, amikor itt a gazdasági élet átláthatóságáról és kifehérítéséről beszél.

A 9. és 18. módosító javaslat tulajdonképpen a szolgáltatók és a gyógyszergyártók, illetve a beszállítók munkaviszonyával, tulajdonviszonyával kapcsolatos. Úgy tűnik, ebből a szempontból konszenzus alakul ki, miszerint nem csupán a munkaviszony, hanem a tulajdonlás kérdése is bekerül ebbe a körbe. Tehát bízunk benne, szerdán meg fogjuk látni, hogy egy kapcsolódó módosító javaslattal ezt megnyugtató módon tudjuk rendezni.

A 21. módosító javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy a méltányosság megítélése az OEP-en belül személyhez kötött legyen. A jelenleg hatályos törvényben az OEP főigazgatója az, aki lényegében jogosult ezeket a döntéseket meghozni. Nehezen érthető, miért kell ezt a törvényből kivenni, sőt a szubszidiaritásnak, a decentralizáció elvének azt kellene kikényszerítenie, hogy lehetőleg az igénylők lakóhelyéhez minél közelebb szülessenek meg ezek a döntések. Mi azt javasoljuk, hogy a MEP-ek főigazgatójának javaslata alapján változatlanul maradjon az OEP főigazgatójánál ez a döntési jogosítvány. Ezeket a döntéseket mindenféleképpen személyhez kell kötni. Ez a személyes felelősség az utólagos kontroll alapját is képezheti.

Az 5. módosító javaslat a 38. ajánlási pontban, amelyben a kihasználatlan kapacitások csökkentése, illetve átstrukturálása szerepel. Eredetileg azt javasoltuk, hogy ebből a fertőzőosztályokat, illetve a sürgősségi osztályokat vegyük ki, mert ott a kapacitások tényleg teljesen hektikusan alakulhatnak. A fertőzőosztályokkal kapcsolatban nagyon jól tudjuk, hogy ahol működtetnek ilyen osztályokat, az az esetek túlnyomó többségében mindig veszteségforrás az adott intézményben, de egy adott régióban közegészségügyi szempontból is szükséges, hogy fennmaradjon. Tehát mi azt javasoljuk - illetve elfogadjuk kompromisszumként, mert mást nem tudunk csinálni -, hogy akkor a sürgősségi osztályt erről válasszuk le, de a fertőzőosztályok esetében ezzel a lehetőséggel a tulajdonos ne tudjon élni.

Az a veszély fenyeget ugyanis, amit most már elég régóta tapasztalunk, hogy ezen a szinten nem szakmai döntések születnek, hanem inkább financiális, gazdasági döntések születnek. Ehhez kapcsolódik az, hogy amikor a tulajdonos dönt, előtte az adott szolgáltató szakmai véleményét köteles legyen kikérni. Elfogadjuk azt a felvetést, amely a bizottság legutóbbi ülésén felmerült, hogy ennek a kötelező, kvázi olyan jellegű előírása, hogy vétójoga lehessen az egészségügyi szolgáltatóknak, ez valóban kétharmados részt érintene. Ennek az elfogadására kicsi az esély, de kérjük, hogy ezekben a döntésekben egy kapcsolódó módosítóval a szakmaiság valamilyen szinten jelenjen meg, tehát az egészségügyi szolgáltatók az ilyen jellegű változtatást szakmai szempontból véleményezhessék, elmondhassák az ezzel kapcsolatos javaslataikat. Ennyiben tudnám ezt összefoglalni.

Köszönöm szépen a lehetőséget.

Forrás: parlament.hu