PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta az akkori nevén személyi szám használatának alkotmányellenességét. A határozat a jogi környezet hiányos és alkotmányellenes jellegét állapította meg. Nem voltak biztosítottak a személyes adatok védelméhez fűződő jogok, garanciális szabályok, mint a célhoz kötöttség, adatbiztonság, a felhasználás, a nyilvántartási rendszerek összekapcsolásának és az adatszolgáltatásnak a szabályai.

Ez több okból is megváltozott azóta. Megszületett az adatvédelmi törvény, megszülettek az egyes ágazati törvények, sőt ezekhez kapcsolódva a speciális adatvédelmi szabályok is. Így történt ez az egészségügyben is. Megszületett az egészségügyről szóló törvény, valamint ehhez és az 1992-es adatvédelmi törvényhez kapcsolódva az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény. Ez megállapítja, hogy a törvény alkalmazásában mit kell személyes adatnak tekinteni.

A törvény 37. § (1) bekezdése ugyancsak kimondja, hogy a törvény által nem szabályozott kérdésekben az adatvédelmi törvény, továbbá a taj-szám kezelésére vonatkozóan a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez utóbbi törvény tételesen felsorolja, hogy egyes azonosító adatok - adóazonosító jel, taj-szám, személyazonosító jel - kezelésére mely szervek jogosultak. A törvény 32. §-a felsorolja, hogy a személyazonosító jel kezelésére mely szervek jogosultak.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Ön szerint az egészségügyi ellátórendszerben milyen azonosító adatokat használnak, használhatnak a hatályos törvényeknek megfelelően ma Magyarországon?

Várom megtisztelő válaszát.

Forrás: parlament.hu