TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Rendhagyó módon egy levéllel kezdem az előterjesztést, amelyet én magam kaptam mint országgyűlési képviselő.

“Tisztelt Képviselő Úr! Alulírottö - valaki, aki Kisgyőr, Kossuth út 40. szám alatt lakik - “azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy az ügyemben intézkedni és utánajárni szíveskedjen. 2003. augusztus 4-én férjem hirtelen elhalálozott, s mivel egy gyermeket nevelek, csak egy évig kaptam az özvegyi nyugdíjat, annak ellenére, hogy gyermekem tartós beteg - tüdőasztma és asztma-allergia -, és a kiemelt családi pótlékban is részesült. Sajnos, csak négyórás állásom van, jövedelmünk csak minimálisan haladja meg a nyugdíjminimumot, így gyermekvédelmi támogatásban nem részesülök. Iskolakezdés előtt egyszeri segélykérelemmel kerestem meg a minisztériumot, de elutasítottak. Találkozásunk alkalmával ígéretet tett, hogy utánanéz a törvényeknek és a rendeleteknek, milyen lehetőségek lehetnek, amelyekről én nem tudok. Munkáját, segítségét és fáradozását előre is köszönöm. Várom válaszát. Kisgyőr, 2005. március 8.ö

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat így kezdődött. Úgy kezdődött, hogy a fogadóórámon egy hölgy mindezt természetesen meghatóan és nagyon szomorúan adta elő. S ahogy végighallgatjuk a hölgyet, bizony egész biztos, hogy megértjük őt. Megértjük, hiszen nem elég, hogy férjét elvesztette, még mellé plusz anyagi juttatásban sem részesül, legalábbis, ami az özvegyi nyugdíjat illeti. Megnézve a törvényt, kiderült, hogy való igaz, a jelenleg hatályos törvény, a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. törvény nem teszi lehetővé számára azt, hogy ebben a többletjuttatásban részesüljön.

Ezért határoztam e javaslat mellett, amihez később csatlakozott dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi szocialista képviselő asszony, akit nagyon sajnálok egyébként, hogy nem tud részt venni a vitában, mert tudom, hogy kórházi kezelésen van, így én magam kell hogy előterjesszem ezt a javaslatot, amelynek a lényege a következő. Ez egy rövid javaslat, két paragrafusból áll. Az 1. §-ban a 47. § (2) bekezdésének c) pontját kiegészítjük. A c) pont azt mondja, hogy a jövőben az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor házastársa jogán - és most jön az új szöveg - árvaellátásra jogosult, fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy - ez már a régi szöveg - legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Tehát a dolog lényege az, hogy ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a jövőben többletjuttatásként az a házastárs is részesül az állandó özvegyi nyugdíjban, aki egy gyermeket nevel, az egy gyermek vagy tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő gyermek. Eddig csak kétgyermekes házastárs részesülhetett ebben a juttatásban. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy az egygyermekes is, de csak abban az esetben, ha fogyatékos gyermeket vagy tartósan beteg gyermeket nevel. A 2. § lényegében a hatálybalépést intézi el és egy technikai módosítást a törvényszövegben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid törvény, de mégis egy igazságtalan dolgot tenne helyre, fog helyretenni reményeink szerint, hiszen gondoljuk el azt, aki elveszti házastársát, és még ráadásul a törvény hiányossága kapcsán további nehézségek elé áll, hiszen egy tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek nevelése egészen bizonyosan kerül annyi költségbe - minden egyéb más, lelki megterhelésen túl -, mint mondjuk, ahol két gyermeket nevelnek.

Úgy tűnhet sokaknak, hogy ez mindössze egy csöpp a tengerben, de olyan csöpp, amely nem tudom pontosan, hogy több száz vagy több ezer személyt érinthet, mindenesetre a költségvetésre nem ró jelentős terhet, és biztos vagyok abban, hogy azok, akiket ez érint, ezt nagyon méltányosnak és igazságosnak tartanák. Én a tekintetben is példaértékűnek mondanám a törvényjavaslatot, hogy függetlenül attól, hogy a politika, illetve a parlamenti patkó melyik oldalán dolgozunk, alkotunk véleményt vagy döntünk, ebben a kérdésben teljesen egyformán gondolkodtunk a szocialista képviselőtársammal.

(22.20)

Bízom abban, hogy ezt a rövid, de igazságos és nagyon méltányos törvényjavaslatot - amely azok számára, akiket ez érint, tehát az egy gyermeket, de sajnos beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő házastársnak, édesanyának vagy édesapának jelent többlettámogatást - a parlament jóváhagyja.

Itt be is fejezem, köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Bízom a bizottságok, illetve a későbbiek során a kormány és a parlament támogatásában. (Taps.)

Forrás: parlament.hu