VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Rendszeresen visszatérő kötelezettsége a törvényhozásnak, hogy karbantartson, az élethez igazítson, aktualizáljon korábban elfogadott jogszabályokat. Sokfajta indoka lehet, és minden alkalommal van is ezeknek a korrekcióknak, talán szabad azt is mondani, hogy vannak egyetemes, általános szabályai az időszakonkénti parlament előtti áttekintésnek. Olyanok ezek, mint például a működés során szerzett tapasztalatok, az adott jogszabály gyakorlati élettel való szembesülése, amelyek talán a legfontosabb, legjószándékúbb változtatási kényszert jelentik a törvényhozásnak, hiszen az elvi megfogalmazások a gyakorlattal szembesülve igénylik ezeket a korrekciókat.

De ugyanígy az áttekintés apropója az is, hogy bizonyos nemzetközi tendenciák, egy Unióban egységesülő gyakorlathoz való illesztés követelménye teszi asztalunkra egy korábban született jogszabály áttekintését. Az országban, de talán a világban is egyre elemibb erejű az igény az ellenőrzésre, az átláthatóságra, a közérthetőségre, az információk mindenki számára való elérhetőségére, és ebben azoknak az új, korszerű, évtizedekkel ezelőtt még nem is ismert elemeknek a használatára, amelyek ma már átszövik életünket. Ezen - talán vázlatosan vagy vitathatóan rögzített - elvek mindegyike tetten érhető a jelen előterjesztésben a 2001. évi CXX. törvény módosításakor.

Első helyen és talán legfontosabb szempontként a tőkepiac talán a leginkább kitett területe a közvéleményi gyanakvásnak, bizalmatlanságnak, itt inog meg leggyakrabban az egymásba vetett hit, s ez látható a parlamenti gyakorlatban, a mindennapi megszólalásokban is. Az esélyegyenlőség, a valódi verseny, az azonos információs szint, a helyzetünkkel való visszaélés kizárása mind-mind olyan követelmények, amelyek egyik legérzékenyebb területté éppen ezt a pénzpiaci területet teszik. Nem új keletű éppen ezért értelemszerűen a szabályozás sem, hiszen az Unió már 1989-ben meghatározta az ezzel kapcsolatos kívánalmait, és ez következetesen tükröződik is a magyarországi szabályozásban.

Ehhez képest mégis előrelépés a 2003. februári irányelvek megjelenése, amely a bennfentes kereskedelem mellett új elemként a piacbefolyásolás tilalmát is megjeleníti. Erre az újólagos áttekintésre és ezen új elem szerepeltetésére azért volt szükség, mert a tagállamok gyakorlata rendkívül nagy szóródást, különbözőséget mutatott, és az egyre jelentősebbé váló nemzetközi forgalom, a határokon átívelő és a határokat semmibe vevő tőkepiac olyan új visszaéléseknek adott terepet, addig kevéssé ismert formák jelentek meg, amelyek korszerű, új válaszokat igényeltek, és ez a 2003. februári irányelv erre tesz kísérletet.

A tervezett módosítások fontos vonulata ezen túlmenően az is, hogy a visszaélések megelőzése váljon hatékonyabbá - hangsúlyozom: a megelőzés. Ezt szolgálja aztán más ágazati törvényeket érintő módosításcsomag is, amely az ellenőrzést akadályozó személlyel, szervezettel szemben jóval magasabb bírság kiszabását engedélyezi, amelynek a remények szerint visszatartó ereje ezen a fontos területen parancsol megálljt az ellenőrzések kiterjesztésének.

A törvénymódosítás leglényegesebb elemei - ahogy erről államtitkár úr is beszélt - a bennfentes kereskedelem, bennfentes személy, valamint a piacbefolyásolás új definíciójának megfogalmazásában jelentkeznek. A módosításban olvasható szavak - a hamis, a félrevezető jelzések, megtévesztés, manipuláció -, amelyek révén az adott árfolyam mesterséges vagy rendellenes szinten rögzülhet, jogilag megragadható, világos formában kerülnek megfogalmazásra, és minősíthető formában jelennek meg a javaslatban. Egyértelműen kiterjesztő hatályú a bennfentesség fogalma is, rögzítve van a kivételek köre, amely az információk megszerzésének időpontjával, mikéntjével kapcsolatos, és rögzítésre kerül az észlelést követő bejelentés formai és tartalmi követelményrendszere. Világosan tisztázza a javaslat az eljárni hivatott jogkörét is. E szerint minden esetben a magyar felügyeleti hatóság jár el, amikor a tiltott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén követték el, de akkor is, ha annak tárgya más ország piacán bevezetett magyar pénzügyi eszköz, vagy ha egy külföldi cselekménynek van ránk vonatkozó hatása. Mindezekhez világos nyilvántartási, hatósági, szankcionálási intézkedéseket is rögzít a tervezet.

Másik fontos vonulata a javaslatnak az Európai Parlament és Tanács 2003/71. számú irányelvének az értékpapírok kibocsátásakor, bevezetésekor közzéteendő tájékoztatókkal kapcsolatos elvárásainak átvétele. Ennek talán az eddigieknél még inkább van a közvéleményt érdeklő, érintő kívánalma. A tőkéhez való legszélesebb körű hozzáférés biztosítása ugyanis azt jelenti, hogy kis- és középvállalkozások, induló vállalkozások hozzájutnak-e, eléri-e őket ezeknek az információknak a vonulata. Ez egyszerre szolgálja a befektető védelmét, a valódi piaci versenyt. Sokszor hallani közvélekedésben is, hogy az információ pénz, hogy mennyi gazdasági kár ér szereplőket, mert egy-egy jó lehetőség elkerülte a figyelmüket. Ilyenfajta érzékenységet jelent ezen információk közérthető formában való elérése.

Éppen ezért tehát világosan megfogalmazzák az irányelvek, hogy az információkat könnyen elérhető, érthető, világos formában kell közzétenni. Elegendő információt kell adni a döntések megalapozásához, és jelezni kell - és itt Horváth képviselőtársam előbb említett szavaihoz kapcsolódva: furcsa díszlete vagy szomorú díszlete a mai tárgyalásunknak a parlamenti bejáratnál a Baumag-károsultak jelenléte -, közzé kell tenni az alapvető jellemzőket, kockázatokat is. Őszintének, beavatónak kell tehát lenni ennek a tájékoztatásnak, amely minden információt átnyújt, tálcán kínál a piac szereplőinek.

Új elem - és erre utalt a bevezetőben is - a tájékoztató terjesztésében az interneten való megjelenés, de hogy ez se legyen senki számára kizáró vagy káros, igény esetén nyomtatott formában is rendelkezésre kell bocsátani - hangzik a javaslatban. Válaszol a tervezet annak a sokszínűségnek a kezelésére is, amely a tagállamok eltérő illetékességű és rendszerű kuszaságában próbálja az átfedéseket, a pluszköltségeket kiküszöbölni, hiszen ahány ország az Unióban, annyifajta szervezet, struktúra működik ezen a területen. Ezért valamennyi tagállamban, és így Magyarországon is egyetlen illetékest kell kijelölni, ez hagyja jóvá a tájékoztatót, viseli mindenben a felelősséget, és mint közigazgató hatóság működik, ügyelve a gazdaság szereplőitől való távolságtartásra, illetve a más területeken is érvényes összeférhetetlenségi szabályok érvényesítésére.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Alig felsorolható, számos további módosítás szerepel ebben a termetes javaslatban, amelyek viszont mind-mind érzésem, érzésünk szerint jól szolgálják az egységes, átlátható, szabályozott működést. Ezért a szocialista frakció a vitában támogatni fogja elfogadásukat, és ezt kéri a tisztelt Háztól is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu