DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az elmúlt három év eredményeit vagy eredménytelenségeit próbáljuk sorba venni, akkor, úgy gondolom, megfelelő helyet kell szánnunk a hazai infrastruktúrának. Megfelelő helyet kell szánnunk, mert a hazai infrastruktúrára égető szüksége van a magyar polgárnak, égető szüksége van a magyar gazdaságnak, és ugyanakkor komoly kötelezettségek terhelnek uniós csatlakozásunk kapcsán is, hiszen számos olyan kötelezettséget vállaltunk, amely Magyarországot az oly régóta várt és áhított tranzitszerepre alkalmassá teszi.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kezdjük talán a leginkább a politika frontvonalába állított közutakkal és ezen belül a gyorsforgalmi úthálózattal! Úgy gondolom, hogy nincs a jelenlévők közül senki, aki ezeknek a jelentőségét vitatná, aki ezek építésének szükségességét kicsinyítené. Ezzel együtt mi meglehetősen meglepődve hallgattuk 2002-ben, amikor a választási ígéretek során a szocialista-liberális jelöltek - és köztük Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt úr - 800 kilométer gyorsforgalmi utat ígért, és ezt mind az “Egyetértésben a nemzettelö című dokumentumban, mind a “Cselekedni most, és mindenkiértö néven elhíresült dokumentumban megjelentette.

Az, hogy ez egy jelentősen túlzott, mondhatni, irreális vállalás, az nagyon hamar, 2003 őszén kiderült, amikor az autópálya-törvényben, amelyet egyébként praktikus és technikai előrevivő tartalma miatt az ellenzék, tehát mi is megszavaztunk, ezt nagyon gyorsan redukálták, és emlékezetem szerint olyan 420-430 kilométerben állapították meg vagy jelentették be törvényi szinten a négyéves teljesítéseket.

Csak az ott lakók kedvéért mondom, hogy ebben már nem szerepelt a 4-es, 6-os, 8-as fő közlekedési út, nem szerepeltek benne azok a nagy jelentőségű projektek, amelyek a korábbi 800 kilométert kiadták. (Babák Mihály: A 44-es se!) Nagyon hamar kiderült sajnos - és azt kell mondanom, hogy sajnos -, hogy ennek a 430 kilométernek sincs realitása. Ha a politikai csúsztatásokat levesszük, és a korábban épült, csak a jelenlegi kormány által átadott utakat ebből levonjuk, illetve azokat az utakat, amelyeket nem egy négyéves választási ciklusra, hanem öt naptári évre ígért a kormány, figyelmen kívül hagyjuk, akkor ma azt kell mondani, hogy valahol 250-270 kilométer az, aminek a megépítése reálisnak látszik. Meg kell hogy mondjam, hogy mi ennek is szurkolunk, és nagyon szeretnénk, hogyha legalább ennyi a négy év alatt megépülne.

Ezt akkor is eredménynek tartjuk, ha tudjuk - és ennek többször hangot adtunk -, hogy megítélésünk szerint jelenleg a mai gyorsforgalmi utak a műszaki tartalomhoz viszonyítva másfél-kétszeresen drágábban épülnek az indokoltnál. Drágábban épülnek azért, mert késnek, drágábban épülnek azért, mert minden ígéret és minden bennünket ért korábbi támadás ellenére és mellett nem átláthatóak a közbeszerzések, nem átláthatóak a pályáztatások, drágábban épülnek, kartellek alakultak ki, és erre az ennek megelőzésére hivatott szervek, például a Versenyhivatal több vizsgálata is rámutatott. Drágábban épülnek, mert a kormány az ígéretekre energiát fordít, ugyanakkor a finanszírozásra nem. Nem hajlandók beismerni - és az elmúlt három évben ezt következetesen más módszerekkel próbálták megoldani -, hogy egyszerűen nincs meg a fedezete, vagy jelentős részben nincs meg a fedezete ezeknek az építéseknek.

Azt nem vitatja senki, hogy a nagy jelentőségű, évtizedekre ható fejlesztések terhét el kell osztani, de hogy a politikai és kizárólag a politikai ígérgetések látványos, vélt megtartása érdekében ezeket miért kell olyan kipróbálatlan - Európában három, négy, öt éve folyó és ott is számtalan ellentmondásnak kitett - konstrukcióban megoldani, azt egyszerűen nem látjuk be. Felelőtlenségnek tartjuk, hogy az elkövetkezendő két-három generáció mindennapjait megterhelik olyan százmilliárdokkal, amelyek ma semmi mást nem szolgálnak, mint az önök egyébként is erősen redukált választási ígéreteinek mérsékelt megtartását. (Taps az ellenzék soraiban.)

Tisztelt Ház! A közút, a gyorsforgalmi autópályák mellett ejtsünk néhány szót az egyéb utakról: Magyarországon 130 ezer kilométer egyéb út van, ezeknek az állapotát, gondolom, kormánypárti képviselőtársaimnak sem kell bizonygatni. Kérem szépen, az útfejlesztési célelőirányzatra szánt pénzek ugyan a költségvetésben, az elmúlt három év minden éves költségvetésében körülbelül az előző időszaknak megfelelő súllyal szerepeltek, de kérem, ne feledkezzünk meg róla - és kormánypárti képviselőtársaimnak is az emlékezetébe szeretném idézni -, hogy például a 2004. évi mintegy 80 milliárd forintot bizony a két Draskovics-csomag közel 20 milliárddal, majd az M5-ös első részletének a térítése további 13,5 milliárd forinttal mérsékelte. Tehát a 80 milliárd ab start valahol 50 körül mozog, és ha hozzáteszem, hogy a korábbi években eleve elköltötték ennek a 40-50 százalékát, akkor az magyarázza, ha nem is menti, hogy miért néznek ki így Magyarország útjai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértés volt abban a 2002-es kormányprogram vitájakor, én magam erről a pulpitusról erősítettem a kormányprogramot abban, hogy a magyar vasútnak a tevékenységét, munkáját helyre kell állítani. Ehhez képest 2005-ben fordult elő először a magyar vasút történetében Baross Gábor óta, hogy a magyar költségvetés egyetlenegy fillér fejlesztési pénzt nem szánt a magyar vasút fejlesztésére - egyetlenegy fillért sem! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Ennyit a vasút reformjáról, ennyit a környezetbarát tömegközlekedést segítő vasútért tett cselekedetről!

(12.40)

Arról nem is beszélek, csak a kelleténél kevesebbet, hogy sajnos a vasút sem a fejlesztésről híresült el, hanem arról, hogy az egyébként nagyon szükséges és gyorsan, határozottan végrehajtandó fejlesztés helyett a vasút fejlesztéseit is a botrányok, a pénzügyi botrányok, az átláthatatlan megoldások jellemzik. Ez már nem egy magyar belpolitikai vita, ez már nem egy minden kákán is állítólag csomót kereső ellenzék akadékoskodása, ez már az Európai Unió és a nemzetközi szervek érdeklődését és tiltakozását is kiváltotta.

Tisztelt Ház! Néhány szót szólnék a vizeinkről. Lehet arról is beszélni, de arról a mai napon már volt szó, hogy az elmúlt három évben egyetlenegy nagy folyami híd nem épült. Az elmúlt négy év nagy hídépítései és hídfelújításai után az elmúlt három évben egyetlenegy nagy folyami híd nem épült meg, akkor - és gondolom, ezen sincs közöttünk vita, vagy ha van, azt nagyon csodálom -, amikor az M0-s északi hídja és a budapesti északi híd megépítése nem egy szokásos infrastruktúra-fejlesztés, az Magyarország központi térségének - és ezen belül Budapestnek - a ma már teljes mértékben ellehetetlenült közlekedésének egyik sarokpontja. Hölgyeim és Uraim! A jelenlegi kormány meg sem kezdte ezeknek az építését.

Végezetül, de nem utolsósorban a 2002-es választási ígéretek valami olyasmit mondtak, hogy 2004-re befejezzük a Tisza-völgy teljes árvízmentesítését, és megépítjük a töltéseket. Mi akkor is mondtuk, hogy nehéz lesz ezt a 600 kilométert azonnal pótolni, de egy hatalomra törő választási pártnak semmi nem drága. Hölgyeim és uraim, ma ott tartunk, és ebben, ez azon kevés alkalmak egyike, hogy igazat kell adnom Gyurcsány miniszterelnök úrnak, aki azt mondta, hogy Magyarország és ezen belül a Tisza-völgy lakói ma az árvíz szempontjából az időjárás és a sors kezében vannak. Sajnos itt tartunk. Valóban itt tartunk ezzel. Úgy gondolom, hogy ez nem pusztán egy felelőtlen kormányzati ígérgetés kérdése, nem pusztán egy ellehetetlenült költségvetés fizetésképtelensége, ez 1,5 millió ember közvetlen élet- és vagyonbiztonsága. Ezzel nem szabad, nem lehet és politikailag nagyon felelőtlen dolog játszani.

Hölgyeim és Uraim! Összességében tehát az elmúlt három évben a beváltatlan ígéretek, a méregdrágán teljesített részmunkák és a jövő teljes elzálogosítása jellemezte a magyar infrastruktúrát és annak fejlesztését. Sajnálom, hogy ezt kellett mondanom, de erről a területről sajnos ma a magyar parlamentben többet, jobbat nem lehet mondani.

Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu