JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok területéről szeretnék néhány gondolatot elmondani. Az időre való tekintettel csak három kérdéskört fogok említeni. Először az önkormányzatiságról szólok.

Az elmúlt három év története az önkormányzatiságról nagyon sok mindent elmond. Valószínűleg emlékeznek még arra, hogy három évvel ezelőtt önkormányzati berkekben az emberek arról beszéltek, hogy vissza kell állítani az önkormányzatok autonómiáját. Emlékeznek még arra, amikor Orbán Viktor volt miniszterelnök a parlamentben azt mondta, hogy az önkormányzatok a kormányprogram helyi végrehajtói. Akkor ez igen nagy felháborodást váltott ki az önkormányzatoknál. Úgy gondolom, hogy ezen a területen az elmúlt három év igen lényeges változást hozott. Ma nem beszélnek arról az önkormányzatok, hogy az autonómiával baj lenne. Persze tudom, hogy beszélnek az autonómiáról, szóba került ez a TÖOSZ küldöttgyűlésén is, de a gazdasági autonómiáról. Ugye, mekkora különbség? Gondolom, hogy érzik.

Nagyon röviden szeretnék szólni a közigazgatási reformról. Nem vagyunk elégedettek, de nyugodtan merem mondani, hogy amit meg lehetett tenni az ellenzék támogatása nélkül, azt megtettük. Most nem az ellenzék tevékenysége van napirenden, ezért erről nem szólnék, de amit kétharmados támogatás nélkül meg lehetett tenni, azt megtettük. Működnek a többcélú kistérségi társulások, a 168 közül ma már 108 havonta normatív módon támogatást kap. Néhány nap múlva jár le az a határidő, ameddig a még meg nem alakult többcélú kistérségi társulások benyújthatják a támogatási kérelmüket. Nagyon bízom benne, hogy az év végére az országnak közel a teljes területe le lesz fedve.

A közigazgatási reform másik fontos lépése - amelyet az állampolgárok ma még talán nem látnak, de a törvényt elfogadtuk - a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény. November 1-jén hatályba lép, és határozottan merem mondani, hogy az embereknek jobb lesz. Lehet, hogy a hatóságoknál többet kell dolgozni, teljesen másképpen kell dolgozni, de nyugodtan mondhatjuk, hogy az emberek élete meg fog változni ezáltal. Ha valaki azt mondja erre, hogy ez már a közigazgatási reform egyik lépése - én nem szeretem a reform szót -, az valósat mond. Nagyon lényeges változás következik be a magyar közigazgatás egésze területén.

Harmadrészt az igazságtalanságokról szeretnék szólni. Azt ígértük, hogy igazságosabbá tesszük az országot. Mit tettünk három év alatt? Az egyik legnagyobb igazságtalanság az volt, hogy az önkormányzatok megalázóan kevés pénzt kaptak a központi költségvetésből, az adófizetők pénzéből. Nos, 2002-ben, az akkori kétéves költségvetési törvényben 851 milliárd forint előirányzat volt, míg a mostani költségvetésben 1350 milliárd forint szerepel. Ha levesszük ebből a zárolt 20 milliárd forintot, akkor is több mint 50 százalékos a növekedés, képviselőtársaim. 2002-ben a támogatás az 1993-as támogatás reálértékének a 75,4 százalékát érte el, ebben az évben zárolás nélkül is elérjük a 100 százalékát. Nem nagy szám, de azért a kettő között micsoda különbség van! Gondolom, hogy érzik.

A másik ilyen dolog: azt mondtuk, hogy igazságosabban osztjuk el a pénzt az önkormányzatok között. A gépjárműadó teljes egészében az önkormányzatoknál marad, mégpedig teljesen jogosan. Azt is ígértük, hogy megduplázzuk az önkormányzatok mozgásterét bővítő szja-részesedést. Nos, 5-ről 10 százalékra emelkedett. Képviselőtársaim, 2002-ben 42 milliárd forintot hagytak az önkormányzatoknál, ebben az évben 116 milliárdot hagyunk. Azt mondtuk, hogy igazságosabbá tesszük. Mit tettünk? Lényegesen megemeltük az szja kiegészítését, amely a szegény, nehezebb sorsú településeknek jár. Önök 2002-ben 54 milliárd forintot fordítottak erre a célra, mi ebben az évben több mint 96 milliárd forintot. Úgy gondolom, hogy ezek a számok igen beszédesek.

Utoljára hadd szóljak arról, hogy a közszolgálatban dolgozóknak ma már tisztességes bért tudnak fizetni az önkormányzatok. Sokféleképpen lehet ezt a dolgot megítélni, de hadd mondjam - és a garantált bért mondom, amihez a kormánynak köze van, mert az önkormányzat adhat többet -, hogy 2002-ben egy pályakezdő óvónő 42 700 forintot kapott garantáltan, most 107 200 forintot. A növekmény 64 ezer forint. Százalékban is lehetne mondani, de már nincs rá idő. Ugyanez a polgármestereknél - azt mondtuk, ezt is helyre tesszük –: 2002-ben az 1200-3000 lakos közötti településeken 165 ezer forint volt a polgármesterek garantált bére, most 280 ezer forint. Ugye, micsoda különbség!

Azt gondolom, az igazságosság területén tettünk három év alatt nagyon komoly lépéseket. Azt javaslom, hogy amikor minősítik a három évet, ezeket ne feledjék.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu