LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Egy kapcsolt módosító indítványt nyújtottam be, és nemcsak államtitkár úr, de az alkotmányügyi bizottság, illetve Avarkeszi Dezső képviselőtársam támogató figyelmét is szeretném kérni.

Az 1. § szövegét az alábbiakkal kívánom kiegészíteni: “Folyamatosan érvényben lévőnek kell tekinteni azoknak a magyar állampolgárságát, akik a köztársasági elnöknek címzett állampolgársági nyilatkozatukban igazolják, hogy őket 1948. április 1-je után fosztották meg magyar állampolgárságuktól.ö

Avarkeszi Dezső képviselőtársam nyilván emlékszik, hogy korábban ez már szerepelt itt a tisztelt Ház előtt, és nagyon bízom abban, hogy tíz-tizenkét esztendő után mégiscsak sikerül felhívni erre úgy a figyelmet, hogy valami változás is történik. Hiszen Nyugat-Európában, a tengerentúlon sokan várják ennek a módosító javaslatnak a megvalósulását, többek között a tisztelt Ház több képviselőjével levelezett Irsay György Venezuelában élő honfitársunk, és sokan mások fogalmazták meg azt, hogy 1948 és '90 között minden jogalap nélkül ezreket fosztottak meg az állampolgárságuktól, pusztán politikai okok miatt. Az ilyen jogfosztó döntéseket lehetővé tevő törvényeket az 1948. évi XXVI. törvény indította el, majd ezt az 1948. évi LX. törvény és az 1957. évi V. törvény követte. Olyan politikusokat fosztottak meg a bíróságok magyar állampolgárságuktól, mint Nagy Ferenc miniszterelnök, vagy olyan gazdasági szakembereket, mint Ullman György bankár, olyan színészeket, mint Muráti Lili vagy Gál Franciska, és sok-sok ezer honfitársunkat.

Ezeket az ENSZ alapokmányába ütköző bírósági ítéleteket azóta sem nyilvánították semmissé. A Nyugaton élő emigránsoknak mindig azt mondták a magyar hatóságok, hogy megkaphatják bármikor újra a magyar állampolgárságot, ha erről a szándékukról értesítik a köztársasági elnököt. Ez az állampolgársági kérelem sokak számára azt a megaláztatást jelentette, hogy elismerték a jogfosztó döntéseket, elismerték azt, hogy életük egy szakaszában, harminc-negyven éven keresztül ők jogszerűen nem voltak magyar állampolgárok.

Sokan azért nem tudják felújítani állampolgárságukat, mert lakóhelyük állama nem engedélyezi számukra az új állampolgárság felvételét, ugyanakkor elfogadná a bevándorlás előtt már meglévő állampolgárságot, amit viszont a magyar állam tagad meg. Amikor Magyarország ezeket az állampolgárságtól megfosztó döntéseket hozta, akkor tettei ellenkeztek a nemzetközi joggal, az ENSZ alapokmányával. Azaz időszerű lenne már megszabadulni a kirakatperek gyalázatos döntéseitől, el kellene ismernünk azok emberiség elleni tartalmát, és semmissé kellene nyilvánítani ezeket a korabeli magyar közlöny hasábjain közzétett ítéleteket.

Amennyiben az alkotmányügyi bizottság, illetve az államtitkár úr, a kormányzat úgy véli, hogy ez a módosító indítvány nem igazán ebbe a törvénymódosító javaslatba illik, akkor szívesen venném, ha önálló törvénymódosítás formájában hoznák ide a tisztelt Ház elé.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a függetlenek és a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu