DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A megtárgyalásra kerülő ÁSZ-jelentés az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ismételten igen színvonalas anyag. Egy jól működő hazai intézmény éves munkájáról, eredményeiről és az államháztartás szervezetének, munkájának, pénzügyi fegyelmének javítása érdekében tett konzekvens küzdelméről számol be.

Azt, hogy küzdelemről van szó, nyilvánvalóan láthatjuk abból, hogy az állam és intézményei gazdálkodásával kapcsolatos megállapításai nem különböznek sokban az egy évvel korábban olvasottaktól, vagyis bármilyen problematikus is a költségvetési gazdálkodás helyzete, ezen javítani a kormány nem tud, az Országgyűlés ennek irányában kellő kényszerítő lépéseket nem tesz, ezeket nem kezeli a társadalom érdekének megfelelően.

Az ÁSZ most tárgyalt jelentésében új feladatok ellátásáról is beszámolt. Ezek között talán a legfontosabb, hogy vizsgálta az Európai Unióból származó pénzek fogadásának helyzetét, az uniós források és a hazai társfinanszírozás tervezésének és felhasználásának alakulását. Ezeket az ellenőrzéseket a dolog súlyából következően stratégiai kérdésként kezeli, amivel a Magyar Demokrata Fórum messzemenően egyetért. Az ÁSZ-vizsgálatok és a vizsgálatok eredményeinek rendszeres közlése talán nyugvópontra viszi azt a számháborút, azt az áldatlan vitát, amely az Európai Unióból származó források hazai sorsát az elmúlt hónapokban kísérte. Remélhetőleg ez elfogadható lesz mind a mindenkori kormány, mind a mindenkori ellenzék számára.

A Magyar Demokrata Fórum javasolja a prezentációs módszertan javítását, az Unióból származó különböző forrásoknak, a hazai társfinanszírozásoknak, a tényleges felhasználásoknak a világos, egyszerű szerkezetű bemutatását az éves jelentések keretében, illetve ezek eljuttatását a frakciókhoz, azok elkészültét követően.

Az anyagban - és erre még a későbbieken részletesen visszatérek - az ÁSZ foglalkozik a Magyar Demokrata Fórum által megalapozatlannak tartott public private partnership, köznevén PPP-projektek problémáival, előkészítetlenségével. A PPP-projektek pénzügyi előkészítése kockázatai vonatkozásában az ÁSZ értékelése nem sokban tér el az MDF véleményétől, állásfoglalásaitól. Ez új és sajnos a kormány rossz gazdálkodása következtében ma nagyon fontos, a jövőt érintő téma. Nagyon örvendetes, hogy az ÁSZ a PPP-projektekkel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat igyekszik összegyűjteni, és a tanulságokat későbbi vizsgálataihoz levonni.

A jelentés hosszabb távon mutatja be az államháztartás trendjeit, az ismert és itt világosan prezentált tanulság az, hogy az államháztartás kiadási struktúrája 1990 óta változatlan, de - és ezt már én teszem hozzá - ennek hatékonysága azóta jelentősen romlott. A hatékonyság csökkenése aligha vitatható, ha elolvassuk mindazt, amit az ÁSZ ebben a vaskos kötetben a GDP több mint 50 százalékát kezelő újraelosztó állam működéséről, szabályozottságáról, illetve szabálytalanságairól leír.

(11.20)

A tartalmi kérdésekre áttérve: az ÁSZ a főbb tapasztalatokat a következőképpen foglalta össze. “Ismétlődő kritikákat kell megfogalmazni a nagy közösségi ellátó rendszerek működtetéséhez, az önkormányzatok finanszírozottságához és újabban a fejlesztésekhez, a közigazgatáshoz kapcsolódóan, valamint például az állami feladatok felülvizsgálatával, a gazdálkodás szabályozottságával, az előirányzat-maradványokkal, az államháztartáson kívüli feladatellátással kapcsolatban is.ö Súlyos kritika. Itt tehát lépni kellene. A kiinduló feltétel az lenne, ha végre sikerülnek megállapítani az állami feladatokat, mert ez az átláthatóan működő államháztartás és az ellenőrizhetőség alapja.

Tisztelt Országgyűlés! Ez nem könnyű, de halaszthatatlan feladat, és ennek megoldásához természetesen a parlamenti pártok közötti konszenzus feltétlenül szükséges. A központi költségvetés tervezésével az elmúlt években súlyos problémák voltak. Ezek a hevenyészett, sodródó gazdaságpolitikát kifejező költségvetések súlyos feszültségeket tartalmaznak, amelyek feloldására a kormány évek óta képtelen. Az itt elemzett 2003. évi költségvetésben még az év végén tett módosítások ellenére is jelentős eltérések vannak a tervezett és a tényleges főösszegek, valamint a hiány területén. Ugyanezt elmondhatjuk - igaz, ez nem a jelentés része - a 2004. és ma már világosan látható, hogy a 2005. évi költségvetésről is. Általános tapasztalat, hogy a bevételi oldalon az egyes előirányzat-tervezetek, például vám- és importbefizetések megvalósulása kockázatos, valamint az egyes adónemek bevételeinek megalapozottsága nagyfokú bizonytalansággal jellemezhető. Az ÁSZ a jelentés 11. oldalán állapítja meg: a személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszerének 2004. évi vizsgálata rámutatott arra, hogy az adóbevételek realizálását az adóhatóság ellenőrzési rendszere nem támogatja kellő hatékonysággal. Ha ehhez hozzátesszük mindazt, amit a miniszterelnök úr apró lépései keretében a feketegazdaságról elmondott, megállapítható, hogy az APEH nincs a helyzet magaslatán, nem működik kielégítően, a közpénzek beszedésének rendszere súlyos kívánnivalókat hagy maga után.

Az államháztartási törvény módosítása ellenére a központi költségvetési szervek gazdálkodásának szabály- és feltételrendszerében átfogó változásokra 2003-ban sem került sor. A kívánt eredményeket a megtett intézkedések nem hozták meg. Jó ez így, tisztelt képviselőtársaim? Különösen szomorú a kép, ha a kötetben több helyen bemutatott megbízhatósági ellenőrzések tapasztalatait tanulmányozzuk. A fejezeti kezelésű előirányzatokkal való megbízható elszámolás tekintetében a beszámoló jelentések 43 százalékát látta el az ÁSZ korlátozó véleménnyel, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi és vagyoni helyzet bemutatása nem valós, illetve a céltól eltérő felhasználások történtek. A megbízható és valós képet mutató vélemények aránya 57 százalékot képvisel, amelyből azonban 45 százaléknál figyelemfelhívó észrevételt tett az ÁSZ. Mindez azt mutatja, hogy a beszámoló hitelessége tekintetében a korábbiakban tapasztaltakhoz képest érdemi előrelépés nem történt.

Az ÁSZ nagyon élesen bírálja a kormánynak, ahogy már korábban említettem, a PPP-projektek vonatkozásában végzett tevékenységét. Kifogásolja, hogy a tervekben megjelenő projektek jogi feltételeinek s a konstrukciós garanciarendszer kidolgozása nem összehasonlítható a tisztán állami építésű és működtetési ráfordítású változattal. A pénzügyi következménye tehát ezeknek a PPP-projekteknek nincs megfelelően bemutatva, előnyeit nem ismerjük. Az ÁSZ véleménye szerint ezek a projektek nagy kockázatot jelentenek a magyar gazdaságban, és szükség lenne olyan korlátok megalkotására, amelyek a hosszú távú kötelezettségvállalásoknak határt szabnak. Az ÁSZ a 2005. évi költségvetés véleményezése során a PPP-elképzelésekkel kapcsolatban és valamennyi közúttal kapcsolatban is az átláthatóság hiányát állapította meg.

A költségvetés alapkérdése az elmúlt három évben az volt, hogy nem tud megfelelő forrást biztosítani az állami feladatok ellátásához. A költségvetés rendszerében együtt jelentkezik a rendelkezésre álló előirányzatok felhasználásának időbeli késése, elmaradása és a költségvetési egyensúly közelítését célzó évközi beavatkozások szükségessége. Az évközi beavatkozások jellemzően csak a forráselosztást érintik, ezzel párhuzamosan a feladatrendszer átfogó, rendszerszemléletű újragondolása nem történik meg; magyarán a költségvetés egyensúlyban tartására a kormány a legprimitívebb fűnyíróelvet alkalmazza. Érdekes ellentmondás, hogy a kormány ugyan egyetértett azzal, hogy az államháztartás belső pénzügyi ellenőrző rendszerét ki kell alakítania, sőt az erre vonatkozó jogi szabályozás is megszületett 2003-ban, ám a költségvetés a szükséges létszám- és költségvetési előirányzatot a fejezetek számára a hiányra hivatkozva nem tudta biztosítani. Az ÁSZ véleménye szerint - és ezzel egyetértünk - a nem megfelelő belső kontrollrendszer változatlanul kockázati tényező a közszféra működésének hatékonysága, a költségvetési gazdálkodás szabályszerűsége, illetve a költségvetési beszámoló megbízhatósága szempontjából.

Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok pénzügyi helyzete egyre kedvezőtlenebbül alakul. A 2003. évi hiány csaknem két és félszeresével haladta meg a 2002. évit, s a hiány növekedése 2004-ben tovább folytatódott. A tények ellenére a probléma megoldására a kormány kísérletet sem tesz. Ebben a kérdésben jó tíz éve a mindenkori ellenzék ostorozza a mindenkori kormányt, várható, hogy 2006-ban is szerepcsere lesz, de a társadalom számára komoly pazarlást jelentő rendszer jottányit sem halad előre. Az alapok meghatározó ellátási kiadásai a tervezettnél nagyobb összegben teljesülnek, és érdekes módon a bruttó keresettömegnek a tervezettet meghaladó növekedése a járulékok növekedésében nem jelentkezik. A bevételek elmaradásában a fizetési hajlandóság romlása is szerepet játszik, ez sajnos állami intézményekre, vállalatokra is jellemző. A jelenlegi szolgáltatási feltételek és bevételi lehetőségek mellett a helyzet romlása várható. Külön probléma, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap látszólagos egyensúlya csak a központi költségvetésből történő mind nagyobb pénzátadás mellett biztosítható.

Érdekes megállapítást közöl az ÁSZ a gyógyszerkiadásokkal kapcsolatosan. A gyógyszerfogyasztás ugyanis az országban az elmúlt nyolc évben érdemben növekedett, mindamellett, hogy az elmúlt években viszont az átlagos életkor örvendetesen nőtt, és ez alapvetően a fogyasztás növekedését indukálná. Tehát a fogyasztás nem növekedett, a kiadások annál inkább. Ez talán magyarázatot ad a miniszterelnök úrnak arra a felvetésére is, hogy a II. kerületi gyógyszerfogyasztás jobb egészségügyi állapot mellett miért a kétszerese a Békés megyeinek. Tapasztalataink szerint 1997, a társadalom kettészakadásának felgyorsulása óta sok esetben a szegénység látványosan érhető tetten a gyógyszertárak pénztárainál, ahol az emberek a magas árak miatt kénytelenek lemondani a számukra felírt szükséges gyógyszerekről is. Általában megállapítható, hogy a gyógyszerkassza kiadásainak túllépését korlátozó érdemi intézkedések nem történtek, csak tüneti kezelés folyik. Sajnálatos, hogy ezt a kérdést a kormány továbbra is csak finanszírozási kérdésként kezeli, az egészségpolitikai célok tervezése, mérlegelése kimarad. Ezt azért alátámasztja az 1. számú mellékletben az ÁSZ részéről a fejezetek vezetőinek megfogalmazott javaslatok és az azokra adott válaszok kimutatása. Ha itt föllapozzuk a gyógyszertámogatással és -finanszírozással kapcsolatos részt, 13 javaslat olvasható az ÁSZ részéről, amelyből egyre reagál csupán a kormány, 12 esetében még arra sem vette a fáradságot, hogy reagálna. Lehet, hogy ezért tartunk itt.

Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok kiadásai és bevételei 2003-ban 12 százalékkal növekedtek, ami jó dolog lenne; a baj csak az, hogy a működési kiadások a tárgyévi kiadások növekvő részarányát kötik le. Ennek oka elsősorban az, hogy a kormányprogramból adódó bér- és szociálpolitikai többletkiadásokra a költségvetés továbbra sem nyújt kellő fedezetet. Az önkormányzatok közel 40 százaléka működési forráshiányos volt, ami strukturális problémákra utal. Sajátos problémája az önkormányzatoknak, hogy az európai uniós, valamint a hazai fejlesztési pályázatok saját forrásainak kiegészítésére szánt 4,4 milliárd forintnak 2 százalékát sem vették igénybe. Jó hír viszont, hogy a kistérségi fejlesztések és társulások 7,7 milliárdra módosított előirányzatát csaknem száz százalékban felhasználták. Az önkormányzatok gazdálkodásának helyi szabályozottsága az elmúlt években nem javult. Az operatív gazdálkodással összefüggő döntési és felelősségi szinteket az önkormányzatok több mint 40 százaléka nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki vagy egyáltalán nem szabályozta. A számviteli politikák, a pénzkezelési és leltározási szabályok 40 százaléka felelt meg az előírásoknak, a munkafolyamatokba épített ellenőrzés nem javult.

Az európai uniós pénzekkel kapcsolatos vizsgálatok kérdését korábban már említettem, itt egy csak egy fontos kérdésre szeretnék kitérni. A jelentés 31. oldalán egyértelműen azt mondja az ÁSZ, hogy “az EMOGA garanciaalapokból folyósítandó közvetlen mezőgazdasági támogatások 30 százalékpontnyi nemzeti kiegészítő támogatásának forrását nem tartalmazza a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat.

(11.30)

Fedezet hiányában 2005-ben is az előző évi gyakorlat alkalmazására kényszerülhet az érintett tárca, a költségvetési egyensúly helyzetének problémáival összefüggésben a közvetlen uniós támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési források ugyanis 2004-ben nem álltak rendelkezésre.ö Vagyis ez azt jelenti, hogy teljesen feleslegesek voltak azok a viták, miszerint a kormány ezeket a pénzügyi eszközöket a költségvetésben biztosította. Ez egyszerűen nem felel meg a tényeknek.

Az egész jelentés leggyakrabban ismétlődő kifejezése az átláthatóság hiánya. Ez jellemzi tehát a kormányzati és sajnos az önkormányzati munkát. Egyre nagyobb az anarchia az államháztartásban, a közpénzek elköltése nem hatékony, a rendszer számtalan helyen lyukas, így mód van arra, hogy a közpénzek illetéktelen helyre kerüljenek. A közbeszerzési pályázatokkal gondok vannak, a felesleges létszámokat az állam nem építi le, hanem mindenféle ellenőrizetlen szatellitszervezetekbe helyezi el, tehát minden feltétele megvan a korrupciónak és a pazarlásnak.

Ha a kormány is tanulmányozza ezt az anyagot, sokkal ésszerűbb lépésekből álló programot csinálhat, mint amilyet sikerült. Ezek az ÁSZ-vizsgálatokkal meg is lennének alapozva. Egy normálisan működő országban, ha a kormány ilyen súlyos gazdasági helyzetet hozott létre, elsősorban a saját háza táján szokott szétnézni.

A közpénzekkel való hatékony gazdálkodásban és a közpénzek beszedésében a jelentés tanúsága szerint óriási tartalékok vannak. A hatékonyság itteni javítása lényegesen fontosabb feladat, mint a nyugdíjas háztartási alkalmazottaknak a kormány által preferált megadóztatása lenne.

Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum az ÁSZ jelentését elfogadásra javasolja, az intézmény működését elismerésre méltónak tartja. Valószínű, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kormány és a tisztelt koalíció a tanulságokat most se fogja levonni.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu